A Lázár János által beharangozott bürokráciacsökkentés ellenére úgy néz ki, hogy az idei létszámhoz képest jövőre újra nőni fog a közigazgatásban dolgozók száma. A Napi.hu szerint 

jövőre a közigazgatásban dolgozók létszáma a kétszeresére ugrik a 2010-es állapotokhoz képest.

A lap úgy számol, hogy idén már 535,2 ezer ember dolgozott a minisztériumoknál és a háttérintézményeknél, míg ez a szám 2010-ben 237,9 ezer volt. 2018-ra a létszám már 542,2 ezerre szalad fel. 

A duplázódás főleg annak köszönhető, hogy totálisan államosították a közoktatást és az egészségügyet. A lap szerint a kormány a két szférát nem hatékonyabbá, jobbá vagy versenyképessé tette, hanem centralizálta vezetésüket, elvette magánszolgáltatótól, illetve az önkormányzatoktól a kórházakat, rendelőket és az iskolákat.

A 2018-as költségvetés szerint 

• a Klebelsberg Központnál 106 ezeren, 
  
• az NGM Szakképzési Centrumaiban 27,4 ezren dolgozhatnak, 
  
• míg az államosított egészségügyben 84 019 alkalmazott szerepel.
  

Acikkben emlékeztetnek arra is, hogy az elmúlt években azonban egészen új hivatalok és minisztériumok tűntek fel. Itt van rögtön Rogán Antal propagandaminisztériuma, ahol 251-en dolgoznak. De kiemelik a Fekete György által vezetett Magyar Művészeti Akadémiát is, amelynek működése évente több milliárd forintot visz el, ráadásul az MMA tízmilliárdos ingatlanvagyont is kapott a kormánytól.

Az energiahivatal létszáma 100 főről 340 főre duzzadt nyolc év alatt, de az Állami Számvevőszék alkalmazottjainak száma is 20 százalékkal, 600 főre nőtt. Ugyanakkor hatalmasat esett az Országos Egészségbiztosítási Pénztár létszáma, ahonnan az alkalmazottak egy része a államkincstárhoz került a megmaradó Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnél jövőre már csak 707-en dolgoznak, szemben a 2010-es 3284 fős mamutszervezettel.

2010-ben kormányzat és a törvényhozás működésére 1321,1 milliárd forintot költött az akkori kormány. 2018-ban az államháztartás „általános közösségi szolgáltatásokra” már 2238,9 milliárd forintot szórt el. A Napi szerint 

így 900 milliárd forinttal nőtt a költés, miközben az infláció alig 14,7 százalék volt.

Hozzáteszik, hogy még durvább a növekedés, ha az állami működési kiadások teljes mértékét, a rendőrségi és honvédelmi kiadásokat is hozzávesszük, így a 2010-es 2071 milliárd forintról az éves kiadás 3480 milliárd forintra puffadt.