Az Országgyűlés keddi ülésén a Fidesz és a KDNP szavazataival elfogadták a fideszes képviselők által benyújtott civiltörvényt, ami regisztrációs kötelezettséget ír elő a külföldről is támogatást kapó civilszervezeteknek. Igaz, ennek a kötelezettségnek a szervezetek eddig is eleget tettek, de ezentúl még egy oldalra fel kell tölteniük ezeket a beszámolókat, a kiadványaikra pedig rá kell írniuk, hogy külföldről támogatott szervezetnek minősülnek.

A törvény ellen több tüntetés is szerveződött Magyarországon, ellenzéki képviselők kritizálták, de kifogásolta az Európa Tanács és több külföldi kormány is.

A törvényhez rengeteg ellenzéki módosító indítvány érkezett, de ezeket mind elutasította a fideszes többség. Végül nem került bele a törvénybe az sem, hogy beszámolási kötelezettsége lenne az MVM-től 508 millió forint közpénzt kapó CÖF-nek.

A törvény ellen a Velencei Bizottság is aggályokat emelt, ezek fényében a fideszes többség kissé módosította a törvényt, de azon, hogy a 7,2 millió forint külföldről kapott támogatás esetén a civil szervezeteknek öt éven keresztül külföldről támogatott szervezetként kell definiálniuk magukat és azt minden kiadványukon fel kell tüntetniük, nem változtattak.

A jogszabályt több szakértő párhuzamba állította hasonló orosz és izraeli törvényekkel, és a magyar civilszféra szerint a kormányzat egyetlen célja a nekik nem tetsző szervezetek elnyomása és megbélyegzése.

A Fidesz Soros György amerikai-magyar milliárdos elleni hadjáratának részeként hirdette a törvényjavaslatát, és hétfőn a Soros által alapított Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) európai igazgatója is felszólalt a jogszabály ellen. Ezt mondta:

„Ez a törvény el akarja fojtani a demokratikus hangokat Magyarországon, éppen akkor, amikor azokra a legnagyobb szükség lenne. Azokat a magyar állampolgárokat támadja, akik a korrupció és az önkény ellen küzdenek, és kiállnak a szabad és független média, a nyilvános vitakultúra mellett.”

A TASZ, ami a Fidesz által kiemelt három főellenség, azaz OSF által is támogatott szervezetet egyike (ide a TASZ mellett a Transparency International és a Magyar Helsinki Bizottság tartozik),

bojkottot hirdetett a törvény ellen.

Kapronczay Stefánia, a TASZ ügyvezető igazgatója az Indexnek azt mondta:

„Sokat gondolkoztunk azon, hogyan lehet egy rossz törvényt megtámadni, hogyan tudjuk a jogérvényesítés teljes spektrumát kimeríteni. Végül arra jutottunk: ezt úgy tudjuk legjobban megtenni, ha nem teszünk eleget a törvény előírásainak.

Nem fogjuk regisztrálni magunkat külföldről támogatott szervezetként, még ha a támogatásaink nagy részét onnan is kapjuk.

Így tudunk érvényt szerezni majd az álláspontunknak a magyar bíróságokon, az Alkotmánybíróságon, az Európai Bíróságon vagy a strasbourgi emberi jogi bíróságon. Ez a törvény ugyanis nemcsak a magyar alkotmányt és a nemzetközi jogot sérti, hanem az európai jogot is, hiszen a nem magyar költségvetési szerveken keresztül érkező európai uniós források is külföldinek minősülnek.”

A törvény elfogadása után a Helsinki Bizottság is közleményben jelezte, hogy nem fognak regisztrálni.

„A magyar Alaptörvényt, az Emberi Jogok Európai Egyezményét és az uniós szabadságjogokat sértő,

nagyon rossz történelmi korszakokat idéző törvényt nem vagyunk hajlandóak szó nélkül végrehajtani.

Így mindaddig, amíg az Alkotmánybíróság és/vagy az Emberi Jogok Európai Bírósága nem bírálja el és hagyja jóvá a szabályozást, nem fogunk regisztrálni. Természetesen nem hagyjuk magunkat megszüntetni sem, de a jogi lehetőségeinket a végsőkig ki fogjuk használni. Az ügyfeleink miatt nem kockáztathatjuk a létünket, de meggyőződésünk, hogy a jogsértőnek tartott szabályozás automatikus végrehajtásával a hitelességünk kerülne veszélybe. Az ügyfeleinknek mindig azt tanácsoljuk, hogy éljenek a jogorvoslati lehetőségeikkel, így magunk sem tehetünk másként.” (via Index)