Kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen a Bizottság a bevándorlási kvóták megtagadása miatt

Ahogy azt a Reuters már hétfőn belengette, kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen az Európai Bizottság, amiért nem hajtja végre a menedékkérők elosztásáról illetve befogadásáról korábban hozott közösségi döntést. Ez a Bizottság által az Európai Tanács jövő heti ülése előtt kiadott sajtóközleményből derül ki.

Orbán Viktor, a kvóták legnagyobb ellensége 2017. áprilisában az Európai Parlament brüsszeli főhadiszállásán.Fotó: Wiktor Dabkowski/Picture-Alliance/AFP

Az eljárás Magyarország mellett a befogadást szintén megtagadó Lengyelországra és Csehországra egyaránt vonatkozik. A kvóta alapján Magyarországnak 1294 embert kellene befogadnia a 120 ezer közül. Róluk még 2015 szeptemberében döntöttek a tagállamok belügyminiszterei, Magyarország már akkor ellenezte a javaslatot. Fontos leszögezni, hogy a kormányzati kommunikációval ellentétben a döntés nem illegális bevándorlókra, hanem regisztrált menedékkérőkre vonatkozik. 

A közleményben az áll, hogy az unió és Törökország közötti egyezség már hozott eredményeket: csökken az illegális határátlépések száma Görögország irányába, 6000 szíriai menedékkérőt pedig sikerült biztonságosan és jogilag rendezett körülmények között elhelyezni a kontinensen. Frans Timmermans EB-alelnök arra emlékeztet, hogy az időjárás javulásával megkettőzött együttműködésre lesz szükség a harmadik országokkal a határvédelemben és az elhelyezések során. 

Január óta összesen 10300 menedékkérőt helyeztek át Görögországból illetve Olaszországból Európába, ötször annyit mint egy évvel korábban. Jó esély van arra a Bizottság jelentése szerint, hogy a maradék regisztrált menedékkérőket (11 000 van még Görögországban és 2000 Olaszországban) szeptemberig át tudják helyezni a hatóságok célországokba. Mindez nem elégséges, de jelentős haladás a 2016-os számokhoz képest. 

A Fidesz korábban már jelezte, számít arra, hogy kötelezettségszegési eljárás indulhat Magyarország ellen. Kósa Lajos kedden sajtótájékoztatón azt mondta, az ilyen eljárás bevett intézmény, évente több 100 fut belőle az EU-ban, Magyarország pedig „az EU-s átlagba simul bele” az ellene folyó eljárás mennyiségével. 

Az eljárás ugyanaz lesz, mint máskor: vita kezdődik, a kötelezettségszegési eljárás minden egyes fórumát megjárva pedig a végén, ha odáig jut az ügy, az Európai Bíróság döntést hoz. A frakcióvezető emlékeztett, hogy az első kvótadöntés miatt jelenleg is van egy keresete Magyarországnak és Szlovákiának (amihez a lengyelek csatlakoztak) az Európai Bíróság előtt.