1. Kósa: Senki nem vonhatja ki magát a törvények alól

Senki nem vonhatja ki magát a magyar törvények alól – jelentette ki Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője budapesti sajtótájékoztatóján a külföldről támogatott szervezetek ellen hozott, a parlamentben elfogadott törvényről szólva, miután a Társaság a Szabadságjogokért a jogszabály bojkottját ígérte.

Kósa Lajos kifejtette, hogy a törvényjavaslat (a Velencei Bizottság javaslata nyomán) több ponton is változott:

1. 500 ezer forint alatti támogatási összegnél nem kell feltüntetni a támogató személyét.
   
2. 3 helyett 2 adóév után kikerülhetnek a külföldről támogatott szervezetek köréből azok, amik nem érik el a törvényi támogatási szintet.
   
3. Az adatszolgáltatási kötelezettségüket nem teljesítőket csak arányosan, lépcsőzetesen lehet szankcionálni.
   

Kósa összességében üdvözlendőnek nevezte, hogy a Velencei Bizottság a szabályozási céllal egyetértett. A frakcióvezető kiállt amellett is, hogy a külföldről támogatott szervezeteknek fel kell tüntetniük az általuk kiadott sajtótermékekben és egyéb kiadványokban is, hogy ilyen szervezetnek minősülnek. Ez nem megbélyegzés – mondta Kósa Lajos.

2. Kósa: Végrehajthatatlan a kvótadöntés

Végrehajthatatlannak nevezte az uniós kvótadöntést Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője, aki hangsúlyozta, hogy azt nem is hajtotta végre egyetlen európai uniós tagállam sem. Magyarország legalább „arccal meri vállalni a véleményét” – mondta budapesti sajtótájékoztatóján a politikus.

Kósa Lajost azzal kapcsolatban kérdezték, hogy kötelezettségszegési eljárásra számíthatnak a bevándorlók elosztását elutasító tagállamok. Erre azt mondta: a kötelezettségszegési eljárás egy bevett intézmény, évente több 100 fut belőle az EU-ban, Magyarország pedig „az EU-s átlagba simul bele” az ellene folyó eljárás mennyiségével. Az eljárás ugyanaz lesz, mint máskor: vita kezdődik, a kötelezettségszegési eljárás minden egyes fórumát megjárva pedig a végén, ha odáig jut az ügy, az Európai Bíróság döntést hoz – mondta a frakcióvezető, emlékeztetve, hogy az első kvótadöntés miatt már jelenleg is van egy keresete Magyarországnak és Szlovákiának (amihez a lengyelek csatlakoztak) az Európai Bíróság előtt.

1. + 2. =

Az 1294 ember elhelyezését és menedékkérelmének elbírálását 2015-ben maga a magyar kormány vállalta, így azzal, hogy nem hajlandó teljesíteni a vállalását, kivonja magát a szabály alól.