Egy hónapot kapott Magyarország, hogy menekültügyben teljesítse a saját vállalását

Az Európai Bizottság kedd délután tett közzé egy nyilatkozatot arról, hogyan alakul annak a 120 ezer menekülteknek az elhelyezése, akikről még 2015 októberében döntött a belügyminiszterek tanácsa. 

Ekkor határoztak úgy, hogy csökkentve Olaszország és Görögország terheit, 120 ezer menekültet szétosztanak a tagállamok között. Ezt  a döntést Magyarország is elfogadta, a vállalás szerint 2017 októberéig 1294 főt kéne befogadnunk. Erre a számra még a magyar kormány szerint sem vonatkozott a kvótanépszavazás kérdése, hiszen ez a kormány vállalása volt. 

A 120 ezer menekült elhelyezése EU-szerte nem indult gördülékenyen, de a Bizottság friss jelentése szerint idén felgyorsult a folyamat, több tagállam is tett azért, hogy az EU területére menekültként érkező, minden szükséges átvizsgáláson átesett embereket átvegyék a túlterhelt görög és olasz ellátórendszertől. 

Vannak viszont tagállamok, melyek nem tesznek eleget vállalásuknak: Magyarország, Lengyelország és Ausztria egyelőre egyetlen embert sem vett át, Csehország pedig egy éve nem vett át senkit. A közlemény kitér arra, hogy ezzel ezek az országok világos jogi kötelezettségeiket szegik meg. A közlemény szerint Ausztria ugyanakkor nemrég hivatalosan is jelezte, hogy átveszi az első 50 embert Olaszországtól, ezt a Bizottság üdvözli is. 

Ezért a Bizottság most arra figyelmezteti az eddig a saját vállalásaikat sem teljesítő tagállamokat, hogy a júniusi jelentés előtt kezdjék el az áttelepítéseket, különben akár kötelezettségszegési eljárásokat is indíthatnak. 

A közlemény egész pontosan így fogalmaz:

„Ezen túlmenően a Bizottság arra buzdítja azokat a tagállamokat, amelyek egyetlenegy áthelyezést sem hajtottak végre, vagy majdnem egy éve nem tettek vállalásokat Olaszországnak és Görögországnak, hogy ezt mihamarabb, vagyis a következő hónapban tegyék meg. Ha erre nem kerül sor, a Bizottság a következő júniusi jelentésében kifejti állásfoglalását a Szerződésekből adódó hatásköreinek teljes körű kihasználására és különösen a kötelezettségszegési eljárások megindítására vonatkozóan. A Bizottság továbbra is készen áll segítséget nyújtani a tagállamoknak a kötelezettségeik teljesítésére való törekvéseikhez.”

Épp ez lehet a cél

Május elején írtunk arról, hogy a magyar kormány minden létező fronton próbálja menekültügyben provokálni a brüsszeli intézményeket, a saját vállalásunk ennyire látványos semmibevétele is ennek lehet egy eleme. 

A cél az lehet, hogy végre fel lehessen mutatni, hogy Magyarország és Brüsszel szemben áll a menekültek ügyében és „tényleg támadás alatt áll Magyarország”. Erre volt felépítve a nemzeti konzultáció vonatkozó, hazug kérdései is. 

Ha a Bizottság tényleg kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen, amiért saját vállalását nem teljesítve sérti meg az uniós jogot, akkor a Fidesz ebből vélhetően csak annyit fog lobogtatni itthon, hogy Brüsszel migránsokat akar betelepíteni Magyarországra. 

Vagy ahogy május elején írtuk: „Az Orbán-kormánynak úgy kell egy kifejezetten migránsos konfliktus, mint egy falat kenyér. Orbán Viktor rendszeresen azt magyarázza, hogy minden vita a CEU-ról, a civil szervezetkről vagy Soros Györgyről csak mellékhadszíntér, és valójában mindenki, aki a magyar kormányt kritizálja, az migránsokkal akarja telerakni az országot. Ebben a helyzetben a magyar kormánynak komoly szüksége van arra, hogy a menekültek ügyében tényleg legyen valami látványos vita valakivel.”