• Újabban az összes magyarországi menedékkérőt bezárják az úgynevezett tranzitzónába.
  
• Az EU-s szabályok tiltják ezt, ezért az Európai Bizottság tárgyalást kezdeményezett a törvény módosításáról. Két magyar miniszter is együttműködést ígért.
  
• A magyarok kedden meghallgatták a brüsszeliek javaslatait, majd szerdán egy közleményben megüzenték, hogy ennyi volt, nincs miről tovább beszélni.
  
• A menekültek ügyében az Orbán-kormány ott provokálja az EU-s intézményeket, ahol csak bírja, úgy tűnik, hogy nagyon szeretnének egy látványosabb konfliktust.
  

Szerda délután négykor Rogán Antal minisztériuma kiadott egy közleményt, amiben többek között ez áll:

"Mivel az említett tárgyalások eredménytelenek voltak, Magyarország Kormánya nem kíván változtatni a bevándorlásügyi szabályokon, és amennyiben a Brüsszeli Bizottság jogi eljárást indít, készen állunk a jogi vita megvívására."

Ezzel a magyar kormány felmondta a további tárgyalásokat az Európai Bizottság migrációs főigazgatóságával a tranzitzóna ügyében.

A lépés információink szerint meglepte az Európai Bizottságot, főleg hogy a fenti idézet utolsó része arról szól, hogy a magyar kormány szinte provokálja őket, hogy indítsák már el a kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen.

Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója néhány órával később ehhez még hozzáfűzte azt is, hogy a kormány "meg fogja vívni a csatát".

Törvényt hoztak egy hatályos törvénnyel szemben

Az egész azzal kezdődött, hogy március elején Magyarországon hoztak egy törvényt, ami alapján minden 14 évnél idősebb menedékkérőt be kell zárni a szerb határon felállított tranzitzónába.

Az EU vonatkozó, Magyarországon is érvényes szabálya azonban kimondja: "Senki sem tartható őrizetben kizárólag azon az alapon, hogy nemzetközi védelmet kér". Ránézésre is világos, hogy a magyar törvény ezzel szembe megy, hiszen a bezárás alapja Magyarországon semmi más, mint az, hogy valaki védelmet kér.

A törvény elfogadása után Dimitrisz Avramopulosz, migrációért felelős biztos sürgősen Budapestre utazott. Pintér Sándor és Trócsányi László fogadták, és a két magyar miniszter eljátszotta, hogy hajlandóak tárgyalni a bizottsággal.

Avramopulosz abban bízott, hogy nem kell a törvényt jogilag megtámadnia, hanem sikerülhet módosításokban megegyezni. Kifejezetten barátságos hangú nyilatkozatot tett az újságírók előtt, és abban maradt a magyarokkal, hogy felállítanak egy munkacsoportot, ahol tisztázzák, hogy mit lehetne tenni.

Ennek a munkacsoportnak a kudarcáról szól Rogánék szerdai közleménye.
A munkacsoport kedden ülésezett utoljára Budapesten, a brüsszeli delegációt egy főigazgató-helyettes vezette. A tanácskozáson a bizottság emberei előadták, hogy milyen módosításokkal lehetne a törvényt az EU-s joggal összehangolni.

A magyar kormány tárgyalói akkor nem mondták, hogy ezzel a részükről vége az egyeztetéseknek, ez csak Rogánék másnapi közleményéből derült ki a bizottság számára.

Az állítólagos magyar ajánlat: DNS vizsgálat után külön zárt tábor a 18 alattiaknak

A kormány közleményéből az látszik, hogy a magyar fél egyetlen engedményt tett volna: felvetették, hogy nem a tranzitzónába, hanem egy másik, de szintén zárt táborban helyeznék el azokat a fiatalkorúakat, akik vállalják, hogy DNS-tesztnek vetik alá magukat, amivel bizonyíthatnák, hogy tényleg 18 év alattiak.

Brüsszelből kapott információink szerint a magyar fél ezt nem vetette fel a keddi tárgyalásokon. A Miniszterelnöki Kabinetiroda az Indexnek azt mondta, hogy a múlt héten vetették fel ezt az ötletet, azonban ahogy a lap rámutat, a költséges DNS-vizsgálat egyáltalán nem megbízható, ha pontos életkor megállapításáról van szó, és a javaslatot eleve blöffnek szánhatták. Talán ezért sem hozták már szóba a magyarok ezen a héten.

Bakondi György miniszterelnöki főtanácsadó azt is mondta szerdán, hogy a tárgyalásokon kiderült, hogy az Európai Bizottság számára a szerb határra épített kerítés is "teljesen elfogadhatatlan". Bakondi hazudott, vagy nem értette jól a brüsszelieket. Az Európai Bizottság ugyanis jogi szempontból sosem támadta a szerb határon lévő kerítést, és a kerítés ügyét brüsszeli forrásaink szerint fel sem hozták a tranzitzónás törvény megvitatására létrehozott munkacsoportban.

A kormány esélyeit a törvény jogi megvédésére jelentősen rontja, hogy a strasbourgi emberjogi bíróság (EJEB) néhány hete egy ítéletében kimondta, hogy a menedéket kérők bezárása a tranzitzónába szembe megy az EU-s joggal is.

A bizottság ebben az ügyben kifejezetten türelmes volt. Miközben öt nagy jogsértést is találtak a törvényben, a kötelezettségszegési eljárás megindítása helyett inkább tárgyalni igyekeztek. A lex CEU esetében például sokkal keményebben jártak el, ott szinte azonnal megindították az eljárást.

Avramopulosz biztost azonban átverte Pintér és Trócsányi, amikor konstruktív tárgyalást ígértek neki, mert ahogy a szerdai kormányzati közleményből kiderült, a zóna ügyében a magyar kormány tapodtad sem enged. Így tárgyalni sincs miről.

Mindenáron botrányt akar a kormány

Úgy tűnik, hogy az ügyben a magyar kormány teljesen tudatosan megy szembe az EU-s joggal. Ennek talán az lehet a politikai értelme, hogy be tudják bizonyítani, hogy valóban támadják őket migránsos vonalon. Miközben a nemzeti konzultáció kérdései mind hazugságon alapulnak, és ezt már az Európai Bizottság is leírta, Orbánék vélhetően fel akarnak mutatni egy valódi konfliktust is a bizottsággal. Ezt a szabályok tudatos megsértésével a legkönnyebb elérni.

Az Orbán-kormánynak úgy kell egy kifejezetten migránsos konfliktus, mint egy falat kenyér. Orbán Viktor rendszeresen azt magyarázza, hogy minden vita a CEU-ról, a civil szervezetkről vagy Soros Györgyről csak mellékhadszíntér, és valójában mindenki, aki a magyar kormányt kritizálja, az migránsokkal akarja telerakni az országot. Ebben a helyzetben a magyar kormánynak komoly szüksége van arra, hogy a menekültek ügyében tényleg legyen valami látványos vita valakivel.

Álságos szólamok

Most a tranzitzónás törvény ellen minden bizonnyal elindul a kötelezettségszegési eljárás, és ezzel kormány újra előveheti, hogy "illegális migránsokat" akarnak ide telepíteni. Ugyanakkor az EU-s jog pont azért nem engedi ezeknek az embereknek a bezárását, mert nem "illegálisak", hiszen semmi törvénybe ütközőt nem tettek azzal, hogy a nemzetközi jog adta lehetőségükkel élve menedéket kértek.

Orbán Viktor a múlt héten Brüsszelben arról beszélt, hogy neki a német és az osztrák vezetők mondták, hogy ne engedje tovább a migránsokat, és ezért kell bezárnia őket. Ám ha valóban ez lenne a motivációja, akkor az EU-s jogra hivatkozva, és a bizottságra mutogatva könnyen visszaverhette volna a bécsi és berlini igényeket - már ha azok egyáltalán léteztek.

Vannak még tartalékok ebben a műbalhéban

Más szálakon is őrjönghetnek a következő hetekben a fideszes politikusok a migránsok miatt. Várhatóan jövő héten tárgyalja az EU bírósága azt a pert, amit a magyar kormány indított az Európai Tanács ellen, azt kifogásolva, hogy a belügyminiszterek tanácsa túllépett a hatáskörén, amikor 2015 szeptemberében 1294 menekült befogadására kötelezte Magyarországot. A menekülteket októberig kellene áttelepíteni Magyarországra, ám eddig egyetlen főt sem fogadtunk.

Júniusban talán már ítélet is lesz ebben a perben, és azzal párhuzamosan az Európai Bizottság eljárást indíthat a befogadást szabotáló tagállamokkal szemben. Ha Magyarország veszít, akkor a kormánynak vagy menekülteket kell befogadnia, vagy minden eddiginél nyíltabban megsérti majd az EU-s jogot, ami komoly pénzbüntetéssel és hosszabb távon beláthatatlan szankciókkal járhat.

Az EU-s joggal szembe menő törvénnyel és az EU-s kötelezettség teljes szabotálásával a magyar kormány nyíltan feszegeti az EU működési kereteit a menekültek ügyében. Minél élesebb szankciók jönnek ezek miatt, annál érzékletesebben mutathatják majd be a fideszesek, hogy Orbán Viktor háborút vív "Brüsszellel". E politika ellen is tiltakozott az Európai Néppárt vezetése, amikor szombaton arra emlékeztették Orbánt, hogy az EU-nak Magyarország is része, így az ottani döntéseket az ő kormányával együtt hozták meg.

Amikor például a menekültek bezárását megtiltó paragrafus hatályba lépett 2013-ban, akkor is Orbán Viktor volt Magyarország miniszterelnöke, és akkor eszébe sem jutott tiltakoznia a szabályozás ellen.