Orbán Viktor eddig kétszer jelentette be - az évértékelőjén és a parlament idei első ülésén - hogy öt témában nemzeti konzultációba kezd a kormány, hamarosan. Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője pedig vasárnap megígérte, hogy  két héten belül kitalálják a pontos kérdéseket. 

Kósa azt mondta, hogy azért akarják kikérni a választók véleményét, mert fontos ügyekről vitatkozik az Európai Unióval Magyarország érdekében, és ehhez kell a megerősítés.

A helyzet azonban az, hogy az Orbán Viktor által beígért öt téma közül három esetében az EU nem megy szembe a magyar kormány akaratával, hiába állítják ennek ellenkezőjét. Egy esetben a konzultációt megelőzve a kormány már hozott törvényt, de az ránézésre sérti az EU és az ENSZ szabályait is. Az ötödik kérdés a civil szervezetek piszkálásáról szól.

Örökzöld migránsozás

A kormány eddig leginkább a migrációval kapcsolatos kérdésről beszélt, az öt közül leginkább ezzel lehet indulatokat kelteni, és ez az egyetlen, amelynek valódi tétje van abban az értelemben, hogy itt a kormány szándékai valószínűleg tényleg szembe mennek a nemzetközi joggal.

A kormány a konzultációban arra akar rákérdezni, hogy akarjuk-e, hogy a Magyarországra érkezőket fogva tartsák addig, amíg el nem dől, hogy megkaphatják-e a menekültstátust.

A kérdés magyar szempontból már eldőlt. A parlament kedden megszavazta azokat a törvényeket, amelyek alapján március 19-től minden menekültkérelemmel jelentkező, vagy illegálisan Magyarországra belépő embert a szerb határon felállított úgynevezett tranzitzónába zárják, amíg jogerős ítélet nem születik az ügyükben. Ide viszik vissza azt is, akit ország bármely részén elkapnak, és ide zárják azokat is, akik a határon törvényesen kérnek menekültjogot. 

A törvény tehát megszületett, így a konzultációnak csak két értelme lehet: egyrészt, hogy a migránstémát életben tartsa a kormány, és így igyekezzen népszerűsíteni magát. Másrészt az intézkedés miatt komoly viták várnak a kormányra, a menekültek bezárása ugyanis szembe megy az ENSZ és az EU szabályaival is, és a vitában lobogtatnák a konzultációs íveket.

Különösen súlyos viták lesznek abból, hogy a törvény alapján a gyerekeket is bezárják. Máris tiltakozott a magyar kormánynál az ENSZ menekültügyi szervezete és az Európa Tanács is. Hivatalosan az Európai Bizottság még nem reagált, de napokon belül Budapestre érkezik a migrációval foglalkozó biztos, és információink szerint kötelezettségszegési eljárással fogja fenyegetni a magyar kormányt. 

Erre számítanak a Fideszben is, hiszen Soros György és a brüsszeli bürokraták támadásáról adtak ki közleményt a múlt héten, rögtön a törvény elfogadása után. 

2015-ben még a Fidesz is úgy értette, hogy a menekültek bezárása szembe megy az EU-s joggal, Orbán Viktor sajnálkozott is, hogy nem teheti meg Magyarország, hogy megállítsa az Ausztria felé menő embereket. A 2013-as irányelv, ami csak alapos, és egyénre szabott esetben engedi a menekültek őrizetbe vételét, itt olvasható, és többek között ez áll benne: „Senki sem tartható őrizetben kizárólag azon az alapon, hogy nemzetközi védelmet kér”. Most viszont már azt állítja a kormány, hogy teljesen kompatibilis az EU-s joggal az új rendszer.

A magyar érv, amit Orbán Viktor a múlt heti brüsszeli csúcson is elmondott, úgy szól, hogy ez nem őrizet, mert Szerbia felé bármikor el lehet majd menni a tranzitzónából. Ez az ENSZ-t eddig nem nyugtatta meg, és jó eséllyel az Európai Bizottságot sem fogja.

Három harc, ami csak Orbánék fejében létezik

A konzultációra beígért további három kérdés olyan ügyekről szól, amelyekben a kormány állítása szerint harcban áll az EU-val, a magyar emberek védelmében.

Ezek közül az egyik az alacsony rezsi megvédése. Erről már tavaly részletesen megírtuk, hogy miért ordas nagy hazugság. A lényeg az, hogy a kormány itt egy olyan bizottsági tervezet ellen harcol, ami arról szól, hogy 2023-tól a lakossági áram árát 52%-ban befolyásoló tételt ne lehessen törvényekkel szabályozni, hanem ebben a tényezőben a piaci ár döntsön. Ráadásul:

• A javaslatot még a tagállamoknak is el kellene fogadniuk, hogy életbe lépjen.
  
• A javaslat nem a általában rezsiről szól, hanem csak az áramár egy eleméről.
  
• Pont egy olyan eleméről, amit egyébként a magyar rezsitörvény eddig nem piszkált, mert az áram árának pont a másik 48%-hoz tartozó részét csökkentették.
  
• Magyarországon 2016-ban drágább volt a hatósági áras, most védeni kívánt rezsi, mint a piaci ár, ami felé az EU közelíteni akarna.
  

A kormány a magyar adók védelmében is konzultálna, azt sugallva, hogy Brüsszel adóemelést akar kikényszeríteni Magyarországon. Azonban ilyen brüsszeli javaslat nem létezik. 

Ami létezik, az egy óriási javaslatcsomag, ami a mostani állás szerint elég messze van az elfogadástól, és Európai Szociális Pillérnek nevezik, és főleg munkajogi előírásokat tartalmaz. Ebben van egy  pont, ami alapján egységesítenék az adóalapok számításának módját. Tehát nem az adó kulcsát, nem azt, hogy hány százalékot kelljen adózni, hanem azt a számítási módszert, ami alapján kiderül, hogy miből kell adózni. 

Magyarország számára ez annyiban lehet aggasztó, hogy elfogadása esetén kiderülhet, hogy egyes alacsonynak kinéző adókulcsok valójában nem is olyan kedvezőek, mert egy csomó mindent beszednek közben „járulék” címen.

Ám még ettől is kár rettegnie a magyar kormánynak, ugyanis a javaslatként létező, egyébként ezer más témával foglalkozó csomag a mostani állás szerint csak az eurózóna tagállamaiban lenne kötelező, így Magyarország számára akkor sem lenne az, ha esetleg a mostani változatát fogadnák el.

Ugyanilyen szélmalomharc a nemzeti konzultáció azon kérdése is, ami a „munkahelyvédelmi támogatások” brüsszeli fenyegetésével szemben védene. Az ilyen támogatások szigorúbb harmonizálásának terve szintén az említett szociális pillér csomagban van, és egyrészt nem a támogatások elvételéről szól, másrészt ha elfogadják, ez sem lesz kötelező Magyarország számára. 

Hogy itt pontosan mitől kellene félniük a magyaroknak, arról a bizottság egy brüsszeli munkatársa gúnyosan értetlenkedve csak annyit mondott, hogy „talán a napi 3 milliárd forint körüli EU-s támogatásoktól akarják megvédeni” – utalva az EU-s támogatásokra, amikből akár munkahelyeket is teremthetne a kormány, ha nagyon akarna. (Arról, hogy milyen rosszul használja fel az ország ezt a pénzt, itt írtunk részletesen.)

A kormánynak a sugallata, hogy az EU adóemelésre, a rezsi emelésére és a munkahelyteremtési támogatások elvételére tesz kísérletet, egyszerű hazugság.

A civil szervezetek elleni támadás

A konzultáció ötödik kérdése arról szól, hogy a magyar politikát ne befolyásolhassák külföldről. Ennél is konkrétabban: a külföldi támogatásokat is élvező civil szervezetek megbélyegzéséről. Hogy ennek mi lesz a módja, az még bizonytalan. 

Kósa Lajos a Fidesz visegrádi frakcióülése után arról beszélt, hogy hoznak majd egy törvényt, ami alapján a civil szervezeteknek be kell jelenteniük, ha külföldről kapnak pénzt. Akkor azt is mondta, hogy a szervezetek vezetőire vonatkozó vagyonbevallási kötelezettség nincs napirenden, bár korábban erről volt szó. 

Alig néhány nappal Kósa bejelentése után a Miniszterelnökség nyilvánosságra hozta a 2017-es törvényalkotási tervezetét, amiben viszont benne van a vagyonbevallási kötelezettség kiterjesztése (11. oldal teteje), viszont nincs benne az, amiről Kósa beszélt.

Egy területen még több hatalmat akar a kormány Brüsszelnek

Miközben a magyar kormány szélmalomharcot vív nem létező brüsszeli szabályozásokkal szemben, és általában azt ismételgeti, hogy az EU minél kevésbé szóljon bele a tagállamok törvényeibe, azt is követeli, hogy legyen egy új EU-s hatóság, ami egy csomó terméket bevizsgál és eltilt.

Arról van szó, hogy a kormány nagyon aggódik, hogy egyes élelmiszerek különböznek egymástól bizonyos tagállamokban, hiába ugyanaz a nevük. Például a kóla illata más Ausztriában mint Magyarországon, szerintük. Az ügyet már a V4-es csúcsra is bevitték. 

Csakhogy ennek ellenőrzésére a mostani felállás szerint az EU-nak nincs joga. Az Európai Bizottság két dolgot vizsgálhat: van-e veszélyes anyag az élelmiszerekben, illetve az van-e a termékben, amit a címkéjén feltüntettek.  

Ha a tagállamok megszavazzák, hogy kellene egy összehasonlító hatóság is, akkor persze lehet ilyen, ám ez sem lesz egyszerű menet. A német mezőgazdasági miniszter az erről szóló magyar ötletet például e szavakkal ütötte el: „Amire most Európának a legkevésbé van szüksége, az egy Nutella-ellenőrző ügynökség.” 

Mondanak, amit akarnak

A magyar kormány a „nem leszünk gyarmat” kampánytól a mostani konzultációs kérdésekig rendszeresen hergeli a lakosságot az EU ellen, a legtöbbször hazugságokra alapozva. A meglehetősen bonyolult rendszerű szervezetet könnyű ellenségként kezelni, főleg mert a főellenségnek kikiáltott Európai Bizottság (a „brüsszeli bürokraták”) igyekszik kerülni a nyílt konfrontációt a tagállamokkal, így nem nagyon beszél vissza, ha egy tagállamból nekimennek.

Ezért is ideális ellenség a magyar kormány számára: bármit mondhatnak róla, úgyse érti senki, és úgyse beszél vissza.