• Orbán Viktor pénteken 19. alkalommal tartott évértékelőt, és Balog Zoltán arra kérte előtte, hogy mutasson utat, hogyan érdemes a kormányzati embereknek feldolgozniuk az elért sikereket. Személyes és erkölcsi tartásból kért iránymutatást.
  
• De Orbán Viktor nem adott ilyet. Sőt, igazából Magyarországról is alig beszélt. 
  
• A liberális eszmék, a nyílt társadalmak bukásáról értekezett inkább, és hitet tett a nemzetállamok zárt jövője mellett.
  

Ahogy ezt megjósoltuk, Frans Timmermans EU-s bizottsági alelnök előző napi beszédének szó szerint az ellenkezőjét mondta el Orbán Viktor idei évértékelőjén, a Várkert Bazárban. Orbán a veszélyt nem Oroszország felől látja, hanem Nyugat felől. Nem az EU megerősítésében és a nyitottságban látja a kibontakozás lehetőségét, hanem a nemzetállamok befelé fordulásában.

Meglepő, de a 2017-es év nagy kérdései közé Orbán nem vette be, hogy idén dől el, hogy Magyarország rendezheti-e a 2024-es olimpiát, szóba sem hozta a tervet.

Azt viszont megígérte a magyar katonáknak, hogy hamarosan „ismét Közép-Európa meghatározó hadseregében” szolgálhatnak. A rendőrség már elszánt és eredményes szerinte, és a katasztrófavédelem emberei is megfelelő készenlétben vannak.

Míg a holland EU-s vezető csütörtökön arról beszélt, hogy az illiberális és nacionalista politika háborúba fogja taszítani Európát, addig Orbán Viktor pénteken azt fejtegette, hogy a liberális és befogadó elvek azt jelentik, hogy elveszik az emberektől a döntések jogát, és világhálózatba rendelt nemzetközi szervezetek veszik át az irányítást. 

Lázadnak a nyugatiak

Orbán szerint ez ellen már lázadnak Nyugaton, ezért méltatta a Brexitet, az olasz alkotmánymódosítást elutasító népszavazást, és Donald Trump elnökké választását. Szerinte itthon már nem kell lázadni, mert a lázadás már megtörtént a nép részéről 2010-ben, és azóta a kormány lázad a nyugati világrend ellen az emberek helyett is.

Orbán szerint míg a Nyugat-Európában élő embereket aggasztja, hogy jövőjükre hosszú árnyak vetülnek, addig Magyarországon az embereknek nem kell aggódniuk a következő néhány év miatt. 

Mindenkinek emelkedik a fizetése, hamarosan már mindenki dolgozni fog, mindenki többet tud majd vásárolni. Orbánt legfeljebb az aggasztja, hogy az iskolákban még nem eléggé erőteljes a magyar nemzettudatra nevelés.

A digitális forradalom és a robotika meg a tudomány fejlődése még hozhat Orbán szerint nagy problémákat hosszabb távon, de ezek taglalását a következő évértékelőre halasztotta.

Hosszan sorolta inkább a Nyugat gondjait, mert Nyugat-Európában veszélyben van a kultúra, a jólét, az iskola, a méltósággal öregedés és a biztonság szerinte. Bezzeg itthon felépült egy csomó minden tavaly is, a határok védettek, és az emberek egyre jobban vannak. 

Ha mégis hallani elégedetleneket, akkor a politikusoknak nem kell megsértődniük, de elbizonytalanodniuk sem szabad. 

Orbán szerint régen buta szovjet propaganda volt azt mondani, hogy Nyugaton nehezebb a helyzet, de most már tényleg ez van, mert a nyugatiak már maguk panaszkodnak. 

Orbán kész befogadni a liberalizmus elől menekülő nyugatiakat.

A miniszterelnök szerint nem kell külföldi munkaerő Magyarországra, hanem jobban meg kell fizetni a fizikai munkásokat, és akkor magunk oldhatjuk meg a munkaerőhiányt. Arra is felhívta a figyelmet, hogy több gyerek kell, ezért a kormány minden támogatást megad a gyermekeket vállalóknak.

Ami gond lehet, arról az EU vagy Soros tehet

A miniszterelnök eddigi évértékelői közül még soha nem beszélt ilyen keveset Magyarországról. Az egész beszéd arra volt felhúzva, hogy a magyar kormány a szuverenisták és unionisták legújabb harcában a szuverenisták oldalán áll. 

Arról, hogy a bal- és jobboldal közti törésvonal helyett egyre inkább ez az európai politikai vízválasztó, itt írtunk korábban, csak nem unionistának, hanem globalistának neveztük a másik oldalt.

Bár Orbán Viktor szerint Magyarországon minden remekül alakul, öt problémát azért felsorolt. Egyik sem belső gond, tehát nem arra kell gondolni, hogy romlik az oktatás és az egészségügy színvonala, vagy nincs elég munkára alkalmas ember idehaza, vagy hogy nagyon korrupt a közélet. 

Minden gond kívülről jön, Nyugat felől, és minden gond a liberalizmusból fakad.

A nagy gondok közül hárommal az EU fenyegeti szerinte Magyarországot (a rezsi hatósági árának tiltása, a munkahelyteremtő támogatások és az adópolitika EU-s felügyelete). A rezsi ügyében itt írtunk arról, hogy ez hazugság, a többi esetében még rá kellene jönnünk, hogy Orbán konkrétan milyen brüsszeli szabályozási tervekre utalt.

Orbán szerint a Magyarországot fenyegető többi probléma lényegében Soros Györgyhöz kötődik. 2017 egyik nagy gondja szerinte, hogy külföldről támogatott szervezetek akarják befolyásolni a magyar politikát, a másik pedig, hogy emberjogi szervezetek migránsokat akarnak betelepíteni. Mindkét veszélyre van válasza a kormánynak: a civil szervezeteknek be kell majd számolniuk a támogatóikról, a menekülteket pedig be kell zárni, amíg a hatóságok nem döntenek a sorsukról. Utóbbi terv egyébként sérti a Magyarország által aláírt nemzetközi szerződéseket.

A nemzetközi háttérhatalmakról, a titkos világuralmi összeesküvésekről szóló gondolatai sokszor szó szerint hozták vissza az utóbbi évtizedek szélsőjobbos elméleteit, amelyek jellemzően a nyugati közélet perifériáján, illetve az orosz kormány propagandájában szerepeltek csak. Orbán Viktor abban bízik, hogy lassan egész Európában ezek lesznek az uralkodó nézetek.