Tizenkilencedik alkalommal értékelte az elmúlt évet Orbán Viktor miniszterelnök, és sorozatban harmadszor a budai Várkert Bazárban mondta el véleményét az ország állapotáról. 

Az eseményt évről évre a Polgári Magyarországért Alapítvány szervezi meg, és az alapítvány elnöke, Balog Zoltán (humánminiszter) konferálja fel a fő attrakciót. Ma már több pártvezető követi Orbán Viktort ebben a remek szokásában; néhány napja Gyurcsány Ferenc és Vona Gábor is megtartotta a maga 2016-os évi értékelőjét. 

Ezúttal is a fideszes és a kormányzati elit teljes egésze elvonult a vár oldalába, hogy közösen hallgassák meg a miniszterelnök értékelését és útmutatását. 

Balog rövid felvezetőjében arról beszélt, hogy amíg ellenzékben küzdött a jobboldal, könnyű volt összetartani, most "siker van, befolyás, irigység, törtetés, hatalmi vágyak", és ezért a fő feladat az, hogy ne forgácsolódjon szét ebben a helyzetben a párt. 

A történelem berúgta a liberálisok ajtaját

Orbán gyorsan belekezdett, és egyből vad liberálisozásnak vette az irányt. Nem csak izgalmas évet zártunk szerinte, de olyan is áll előttünk, sőt "azt fogjuk kérdezgetni egymástól, valóban lehetséges-e mindaz, ami előttünk kibomlik, és formát ölt".

A miniszterelnök szerint a történelem beintett a liberális világrend híveinek, a globalistáknak, "média-siserehadainak" és azok tulajdonosainak. 

És beszólt azoknak is, akik szerint ő maga - azaz a történelem - véget ért, utalt egyértelműen a liberális gondolkodó-filozófus, Francis Fukuyama alapművére. 

Orbán szerint 2016 beintett a gőgös felsőbbrendűségnek, a pénz, a globális média, világkormányzás és nyitott világtársadalom híveinek is. "2016-ben a világban ezt sok helyen megelégelték" - mondta miniszterelnök, aki itt már a liberálisozáson túl egyértelműen Soros Györgyre is célzott. 

A kormányfő szerint az olasz kormányváltás, a magyar migráns-népszavazás, az amerikai választás, és a Brexit is egyértelműen a globalista-liberális hegemónia leáldozását mutatja. Ez ellen lázad az Egyesült Államok, Hollandia, Ausztria, Franciaország, lázadnak a nemzetek és a középosztály.

"A nemzetek fellázadtak a globalisták ellen, a középosztály pedig az elitek ellen."   

Orbán ezek után arról kezdett beszélni, hogy az unió válságba került;  a nyitott társadalmat pedig visszatérően e krízis eredőjeként emlegette. Szuverenisták és unionisták ideológiai háborújaként írta le mindazt, ami ma a világban zajlik. Szerinte a korrektség világa leuralta a felsőbbrendűnek gondolt nyugati kulturális-gazdasági-politikai rendszereket, azok pedig megfeledkeztek magukról a választókról, akik nem nyitott keretek között, hanem biztonságban akarnak élni.  

"A liberális felfogás szerint a nép veszélyes a demokráciára".  

Orbán szerint a globalista elit kiszolgálói, a politikai korrektség hívei elhallgatják a veszélyeket, szemben az új szelek fújóival. Ezzel szemben ő v már srácként megtanulta, hogy legegyenesebb szemtől szembe elmondani, mivel állunk szemben, 

"ahogy a pesti flaszteren mondják, pacekba."  

Ez a küzdelem nem pusztán ideológiai síkon zajlik, mert a nyitott társadalmak szolgálatába állított civilek és embercsempészek ma már közösen szervezkednek azon, hogy migránsok millióit szállíttassák be Európába, meggyengítve ezzel a nemzeti kormányokat. 

Orbán ezek után Magyarország belügyeiről beszélt, és méltatta a Nemzeti Együttműködés Rendszerének elmúlt éveit, annak gazdasági, kulturális és politikai alapjait. A magyar modell kötőeleme a bátorság, ami nélkül ma nem tartana ott az ország, ahot tart, ennél csak a politikai stabilitás fontosabb, amiből nem hajlandó engedni a kormány. 

"Mi lázadtunk először, amikor úgy döntöttünk, hogy elküldjük az IMF-et, megadóztattuk a bankokat, felléptünk a devizahitelek ellen (...) és megcéloztuk az 1 millió munkahelyet, ebből 700 ezret már megteremtettünk (...) letörtük az energiaszolgáltatók,ó és Brüsszel ellenkezését, és levertük a rezsit" - sorolta Orbán, hány kérdésben mentek szembe a mainstreammel, és nem utolsósorban megvédték magunkat és Európát a migránsok özönétől. "Sikertörténetet" faragtunk Magyarországból a kormányfő szerint. 

"Az igazi menekülteket továbbra is be fogjuk fogadni, németeket, olaszokat (...) európaiakat, keresztényeket" - utalt vicceskedve arra, hogy hamarosan olyan elviselhetetlen lehet a bevándorlás a kontinens nyugati országaiban, hogy mi jelentjük majd számukra a menedékhelyet. 

Otthont adunk majd „rémült politikusokat, és újságírókat, akik elvesztett Európájukat majd nálunk akarják megtalálni." 

A közeljövő biztosított, de Sorossal számolni kell

Magyarországon, a kormányfő szerint hamarosan elérjük a teljes foglalkoztatást, adósságainkat már ledolgoztuk, az ország erősödik, határaink védettek, a magyar állampolgárok nyugodtan és bátran tervezhetik jövőjüket. A közbiztonság kézben van tartva, a rendőrség, a katonság és a katasztófavédelem a helyén van Orbán világában.

"2013 és 2017 között átlagosan 50 százalékkal emelkedik a pedagógusok keresete, nő az orvosok, ápolók fizetése is, 71 kórházat újítottak fel, 23 rendelőintézetet építettek, sokat felújította" - sorolta az elmúlt négy év sikereit a miniszterelnök.

A kormányfő ezek után előbb az oktatáspolitika és a külpolitika sikereit méltatta. Elmondta, hogy járt itt az orosz, jön a kínai elnök, az izraeli miniszterelnök, ősszel pedig 16 közép-európai ország vezetője tanácskozik majd Magyarországon. 

Orbán szerint a közeljövő biztosított, de közép- és hosszútávon nagy kérdőjelekkel kell szembesülnünk, mert a magyarok identitását fenyegeti veszély, ezért fontos lenne, hogy az oktatási rendszerben mindenek előtt magyarságra neveljük a gyerekeinket. 

Öt súlyos kérdésre kell választ találnunk a miniszterelnök elmondása alapján 2017-ben, épp ezért új nemzeti poltikára lesz szükségünk:

• "Brüsszel az év első felében meg akarja tiltani a rezsicsökkentést, központi szabályzást akarnak, el akarják venni az ármegállapítás jogát."
  
• "Napirenden marad az illegális migráció ügye is. A migránsok korlátlanul mozoghatnak Európában, az év nagy kérdése, hogy őrizetbe vegyük-e őket, vagy hagyjuk, hogy szabadon közlekedjenek a kontinensen, amíg ügyük nem rendeződik."
• "Nemzetközi szervezetek aktivitásával is számolni kell, ők titokban, külföldi pénzekkel akarják befolyásolni a magyar politikát. Kérdés: engedünk-e az átláthatatlan külföldi befolyásolási kísérleteknek? Nem civilekről van szó, külföldről pénzelt nemzetközi szervezetek aktivistáiról és helyi irodáiról van szó. Teszünk-e valamit az átláthatóságuk érdekében? Soros György birodalma a népakarat ellenében azon dolgozik, hogy százezer számra szállítsák ide a migránsokat. Akarunk-e 2017-ben tiszta vizet önteni a pohárba?"
• "Brüsszel újabb jogosítványokat akar megvonni a tagállamoktól, szociális pillérek mögé bújva. Hagyjuk-, hogy megvonják tőlünk az önálló adópolitikát?"
• "Brüsszel meg akarja vonni a nemzeti kormányoktól, hogy maguk dönthessenek a munkahelyteremtő támogatásokról. Engedjük-e, hogy ez megtörténjen?"

Orbán szerint a fenti ügyek mindegyike mögött a nemzeti önrendelkezés fontossága, annak alapvető kérdései húzódnak meg.

A miniszterelnök a beszéd végén arról beszélt, hogy a nép eleget senyvedett már tehetetlen és "böszme" vezetőktől, akik mindig a körülményekre hivatkoztak, és magukat sajnáltatták kritikus helyzetekben, de az "égre emelt tekintetű sajnálkozás" a szocialista kormányok sajátja volt, ennek kultúráját márad meghaladta a cselekvés kultúrája. 

"Nincs módunk középszerűnek lenni" - idézte Márai Sándort, egyben a magyar politika alapelvét Orbán, mielőtt szokásos "Hajrá Magyarország, hajrá magyarok!" köszöntéssel búcsúzott híveitől, akik vastapssal kísérték le a pódium tetejéről.