Brüsszelnek gondjai vannak a tranzitba zárással

Kedden Budapesten tárgyalt Dimitrisz Avramopulosz, az EU migrációért felelős biztosa Pintér Sándor belügy- és Trócsányi László igazságügyi miniszterrel. A biztos aznap érkezett, hogy hatályba lépett az új menekültügyi szabályozás Magyarországon, aminek alapján a szerb határon felállított tranzitzóna konténereibe zárnak mindenkit, aki menedékjogot kér Magyarországon. A törvény szerint jogerős ítéletig mindenkit ott tartanak majd fogva, a fiatalkorúakat is. A zónát Magyarország felé kerítés és fegyveres őrök zárják el, de Szerbia felé el lehet menni. 

Nyilvánvalóan szembe megy az EU-s törvényekkel, de most még vizsgálódnak, egyeztetnek

A tárgyalás utáni sajtótájékoztató alapján főleg erről a törvényről volt szó. Az EU dublini egyezménye ugyanis kategorikusan tiltja, hogy a menekülteket bezárva tartsák. A Magyarország által is ratifikált szerződésben például ez a mondat is szerepel: "Senki sem tartható őrizetben kizárólag azon az alapon, hogy nemzetközi védelmet kér.” 

Rendőrök és katonák járőröznek a tompai tranzitzónánál. Fotó: MTI / Ujvári Sándor.

A strasbourgi emberjogi bíróság is kimondta két héttel ezelőtti ítéletében, hogy a zónába zárás szembe megy az EU-s joggal. A bíróság kártérítésre kötelezte a magyar államot két bangladesi férfi javára, akiket az elsők között zártak a zónába. (A zónába korábban is bezárták a határon jelentkezők nagy részét, a mostani változás lényege, hogy mindenkit oda visznek, a nyitott táborok lakóit is.) A törvény ellen az ENSZ menekültügyi szervezete és az Európa Tanács több intézménye is tiltakozott már.

Most abban állapodott meg Avramopulosz Pintérrel és Trócsányival, hogy felállítanak egy szakértői munkacsoportot, hogy nyárig megegyezzenek a törvény jövőjéről. A sajtótájékoztató hangvétele nagyon barátságos volt, mindkét fél üdvözölte a másik nyitottságát, de az is világos volt, hogy nem lesz egyszerű menet kompromisszumot találni.

Avramopulosz arról beszélt, hogy az európai szabályokat mindenkinek be kell tartania, és az emberi méltóság tiszteletben tartása az EU egyik alapelve. Mire Trócsányi László azt mondta: igyekezett elmagyarázni, hogy az új magyar szabályozás miért arányos és szükségszerű, és hogy a kormány fellebez a bangladesiek ügyében hozott strasbourgi ítélettel szemben.

Ahhoz képest, hogy a kormány hamarosan nemzeti konzultációt indít a menekültek bezárásának népi támogatásáért, és hogy Orbán Viktor azt mondta, hogy le kell győzni ebben a csatában a brüsszeli bürokratákat, Pintér és Trócsányi ezúttal konstruktivitásról meg együttműködési készségről beszéltek. 

Tranzitzóna Röszkénél.

A Budapestre érkező biztosok mostanában látványosan tompítják a kormánypárti politikusok kommunikációját. Március 16-án Varga Mihály gazdasági miniszternek kellett jópofát vágnia egy másik biztos mellett állva, amikor a konzultáció egyéb, az EU ellen hergelő kérdéseiről volt szó.

Az 1293 menekültről csak utalások szintjén volt szó

Magyarországnak idén októberig be kellene fogadnia 1293 menekültet egy 2015-ös tanácsi döntés értelmében. Ez az egyetlen érvényben lévő kvótadöntés, ami Magyarországra is vonatkozik, ezt a tavalyi népszavazás akkor sem írhatta volna felül, ha érvényes lett volna, ezt még a referendum előtt maga Trócsányi miniszter is elismerte.

Magyarország és Szlovákia ugyan megtámadta a döntést az EU bíróságán, mondván nem volt a tanácsnak felhatalmazása ebben az ügyben kötelességet róni a tagállamokra, ám ítélet még nincs, és a döntést közben végre kellene hajtani. Az idő fogy, és a magyar kormány még semmilyen lépést sem tett az 1293 ember befogadása érdekében.

Avramopulosz súg valami Pintér Sándor fülébe, míg a belügyminiszter helyén Trócsányi László tájékoztatja a sajtót.

Amikor Avramopulosz a sajtótájékoztatón azt mondta, hogy nem lehet az európai szolidaritást előíró kötelezettségek közül úgy válogatni, mint egy étlapról, akkor valószínűleg erre a vitára is célozhatott, mert az étlapos hasonlatot a kvótákról szóló vitákkor többször is használták már Brüsszelben. Ennél jobban azonban ebbe a témába nem mentek bele a sajtótájékoztatón, és kérdezni nem lehetett.

A svéd kormány tegnap a magyarok ellen hangolta a biztost

Egyáltalán nem beszéltek róla nyilvánosan, de minden bizonnyal szóba került a tárgyaláson a svéd – magyar vita is. Hétfőn a svéd kormány igazságügyminisztere Brüsszelben tárgyalt Avramopulosszal, és Magyarországra panaszkodott neki. Arról van szó, hogy a schengeni övezetben előírás, hogy abban az országban kell egy menekült ügyében eljárni, ahol először regisztrálják.

Svédország több olyan menekültet fogadott az utóbbi években, akiket Magyarországon már regisztráltak, és őket vissza akarják toloncolni ide. Csakhogy a magyar kormány nem fogadja őket. A dublini egyezmény megsértése miatt Svédország azt várja a bizottságtól, hogy indítson kötelezettségszegési eljárást a magyar kormány ellen.

A magyar kormány azzal érvel, hogy életszerűtlen, hogy az érintett menekültek Magyarországon léptek be először az EU-ba, nyilvánvalóan Görögországba előbb léptek be, csak ott elmulasztották a hatóságok regisztrálni őket.

A svéd igazságügyi miniszter februárban már tárgyalt Budapesten, de semmire sem jutott. Akkor 200 visszaküldendő menekültről beszélt, hétfőn egy svéd lapnak már 5000-ről.

A röszkei tranzitzóna.

A schengeni zóna menekültügyeit szabályozó dublini egyezményről egyébként a legtöbb EU-s ország úgy tartja, hogy betarthatatlan, de nem sikerült a helyébe új megállapodást kötni. A kudarc egyik oka az volt, hogy többek között Magyarország elutasította a bizottság új javaslatát, ami szerint kötelező kvóták alapján kellene elosztani az EU területére érkező menekülteket, és így nem az első útba eső tagállamnak kellene viselnie egy nagyobb hullám következményeit.

Avramopulosz talán akkor utalt óvatosan erre a konfliktusra a sajtótájékoztatón, amikor előadta, hogy tudja, hogy mennyire fontos a magyaroknak a szabad mozgás Európában, és hogy a schengeni tagság milyen sokat adott az országnak. Ez úgy jöhet ide, hogy a svédek szerint egy tagállam nem lehet a schengeni zóna tagja, ha nem tartja be a dublini szabályokat. Vagyis itt egészen burkoltan a svéd fenyegetésre célzott talán.

És miközben a biztos dicsérte a magyarokat, hogy hosszú történelmükkel milyen sokat adtak Európának, arra is emlékeztetett, hogy Magyarország az EU-s tagságból milyen sokat profitált.