Varga Mihálynak ma a szemébe mondták Brüsszelből, hogy rémeket lát

Normális esetben nehéz volna unalmasabb rendezvényről beszámolni, mint hogy az Európai Bizottság szociális ügyekért, munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős uniós biztosa és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter csütörtök délben úgynevezett doorstep sajtótájékoztatót tartanak (ez azt jelenti, hogy az újságíróknak állniuk kell, és csak keveset lehet kérdezni). 

Az EU-s biztosok általában rettenetesen kimérten, és ötvenszer becsomagolva beszélnek, óvakodva, nehogy belpolitikai vitákba avatkozzanak. Varga Mihály pedig rendszerint tartózkodik címben is idézhető, erős állításoktól. Egyébként pedig szociális ügyekben az EU hatásköre meglehetősen korlátozott.

Csütörtök délben mégis izgalmasnak ígérkezett e két ember találkozója, és ugyan mindkét fellépő udvariasan és jól csomagoltan fogalmazott, a lényeg kiderült:

vagy a magyar kormány járatja a bolondját a saját választóival, vagy pedig Marianne Thyssen egy szemérmetlen hazudozó.

Harca készül a kormány

Orbán Viktor először évértékelő beszédében jelentette be, hogy 5 kérdésről nemzeti konzultációt indít a kormány. Ezek közül két ügy – adók és munkahelyteremtő támogatások brüsszeli hatáskörbe tétele – szorosan Marianne Thyssen biztos által jegyzett javaslatokra vonatkozott.

Marianne Thyssen és Varga Mihály. Fotó: MTI / Marjai János

Évértékelő beszédében ezt mondta a miniszterelnök: „2016-ban az is kiderült, hogy Brüsszel újabb és újabb gazdasági jogosítványokat akar magához venni a tagállamoktól, az akció fedőneve brüsszeli nyelven: szociális pillér." Majd kifejtette, hogy Brüsszel el akarja venni a magyar kormánytól a jogot, hogy adót csökkentsen, és a brüsszeli bürokraták akarják megmondani, hogy hol és mennyi támogatást lehet adni. Mindezt a szociális pillér keretében tennék. Ez az a javaslat, amit Thyssen felügyeletével készítenek.

Orbán parlament idei első ülésén is elmondta ezeket, és akkor már a közmunkát is féltette Brüsszeltől: „Magyarország is alkalmazza a közmunkát, a munkahelyvédelmi akciótervet és az egyedi munkahelyteremtő és -megőrző beruházásokat, illetve beruházás-támogatásokat. Brüsszel folyamatosan támadás alatt tartja ezeket. Így volt eddig, és így lesz ezután is." Thyssenhez tartoznak a munkaügyek, tehát a közmunka ellen is neki kellene eljárnia, ha létezne ilyen szándéka.

Orbán Viktor szerdán a Nemzeti Múzeumnál ismét utalt ezekre a támadásokra, így felvezetve mondandóját: „Brüsszelt meg kell állítanunk.”

Mint arról hétfőn már beszámoltunk, adó és munkahelyteremtési támogatások ügyében valóban az Európai Bizottság úgynevezett szociális pillérnek nevezett új programja hozhat idén újdonságot, ám ezek nem szólnak sem adóemelésről, sem pedig a támogatások elvételéről. És Magyarország számára nem tartalmaznak kötelező érvényű előírásokat.

Varga és Thyssen együtt örültek a közmunkának

A csütörtöki sajtótájékoztatón Varga Mihály és Marianne Thyssen együtt örültek annak, hogy a közmunka bevezetésével csökkent a munkanélküliség Magyarországon. Varga azt ígérte, hogy hamarosan új rendeletek jelennek meg, amelyek segítik a közmunkásokat, hogy könnyebben szerezzenek piaci állást. Egyáltalán nem úgy tűnt, hogy a bizottság meg akarná tiltani a közmunkát Magyarországon.

Thyssen aztán arról beszélt, hogy a szociális pillérnek nevezett program egyáltalán nem akar hatáskört elvenni a tagállamoktól, szó sincs ilyesmiről, az adók mértékéről és a támogatásokról is szabadon dönthet minden ország, ahogy akar. 

Varga Mihály először azt mondta, hogy a szociális pillér ügyében nem egyezik a kormány álláspontja a bizottságéval, mert amíg a magyarországi versenyképesség és termelékenység nem éri el a nyugati szintet, addig rontják a magyar gazdaság esélyeit a bizottság javaslatai.

Thyssen erre azt válaszolta, hogy egyáltalán nem akarják rontani a magyar versenyképességet, ilyen javaslatuk nincs. A szociális pillérről szóló javaslatcsomag pedig nincs is még készen, csak április végén jelenik meg, és utána is vitatkozhatnak róla még a tagállamok, és ha majd egy nekik is tetsző változatot elfogadnak, akkor sem határoz meg törvényeket, hanem inkább irányvonalak összehangolásáról lesz benne szó.

Olyan összehangolásokról egyébként, mint hogy a minimálbért és az adóalapot milyen szempontok szerint érdemes meghatározni, kiknek járjon szociális támogatás, de a konkrét összegek vagy a kulcsok még ajánlás szintjén sem szereplnek benne.

Varga Mihály végül azt mondta, hogy reális volt Orbán Viktor félelme a szociális pillértől, és hogy a tervezet előkészítésekor voltak aggodalomra okot adó felvetések benne, majd elismerte, hogy a javaslat még nincsen kész, és a bizottsággal még lehet tárgyalni alakításukról, és tulajdonképpen optimista abban, hogy a magyar fenntartásokat figyelembe veszik.

Thyssen a találkozó után külön beszélgetett magyar újságírókkal, ahol hangsúlyosan közölte, hogy "nincs mitől tartani”, és elismételte, hogy sem jogokat nem akarnak elvenni a magyaroktól, sem rájuk kényszeríteni nem akarnak semmit. Kérdésre azt is elmondta, hogy más országok még nem fogalmaztak meg hasonló fenntartásokat a tervezettel szemben.  

A hergelésről szól

Az EU elleni hergelés a magyar kormány fontos kommunikációs fogásává vált az utóbbi időben. A nemzeti konzultáció ennek lehetne újabb eszköze. Ám a három, kifejezetten brüsszeli hatásköröket érintő kérdés (a harmadik a rezsicsökkentést félti Brüsszeltől, szintén teljesen megalapozatlanul) nem létező problémákkal akarja a magyar közvéleményt izgatni. Talán ezért is lehetséges, hogy a február 10-én meghirdetett konzultáció kérdéseit még mindig nem fogalmazták meg pontosan.

;