„Talán mindjárt ez egész arab tavasz azért történt, hogy meggyengítsék Európát, nem?”

A címben idézett mondatot azért mondta Morgan Johansson svéd bevándorlási- és igazságügyi miniszter, hogy érzékeltesse, mennyire abszurdak számára a migrációs válsággal kapcsolatos összeesküvés-elméletek. Johansson a magyar kormány meghívására érkezett Budapestre. Kedden Pintér Sándor belügyminiszterrel és Trócsányi László igazságügyi miniszterrel is tárgyalt, szerdán pedig a Közép-európai Egyetemen (CEU) tartott előadást.

Az arab tavasz azután került szóba, hogy rákérdeztünk: az ilyen miniszteri szintű megbeszéléseken szóba kerülnek-e a magyar kormány elméletei a migrációs válság okairól. A miniszterelnök múlt pénteki évértékelőjében például azt fejtegette, hogy:

„Ha ezek a begyöpösödött, keresztény mivoltukból és hazafias érzelmeiktől szabadulni nem tudó vagy nem akaró európaiak nem értenek a szép szóból, akkor ássunk mélyebbre: cseréljük ki az európai élet altalaját is, jöjjenek hát a más vallású, más erkölcsön és más szokásokon nevelkedett tömegek, akik mit sem értenek Európáról, és tanítsanak bennünket móresre. Így jött létre a világtörténelem legbizarrabb koalíciója az embercsempészek, a jogvédő aktivisták és az európai csúcspolitikusok között arra, hogy tervezetten ideszállítsanak Európába sok millió migránst."

Johansson azt mondta, hogy néha előkerülnek ilyenek, de ő maga képtelenségnek tartja ezeket az elméleteket.

Szerinte a szír polgárháború miatt menekül rengeteg ember Európába, és hogy az a háború biztosan nem azért robbant ki, mert valakik az Európai Uniót akarták nyomás alá helyezni. Johansson úgy vélte, hogy egyébként nem volt felesleges leülni a magyar vezetőkkel, de sajnos nem sikerült megegyezni.

„Húzzák az időt”

– mondta Pintérékről, amikor a menekültek európai elosztása került szóba.

„Azzal az üzenettel is érkeztem, hogy amíg nincs megállapodás a menekültek szolidáris elosztásáról, addig nem kapják vissza Schengent.”

Nem sikerült a dublini egyezmény alá tartozó 220 menekült sorsát sem rendezni. Ők azok, akiket Magyarországon ujjlenyomatukkal regisztráltak, de aztán továbbmentek Svédországba. (Csak az arányok kedvéért, 2015-ben 160 ezer, 2016-ban 29 ezer menekült érkezett Svédországba.) A svédek szerették volna ezt a 220 embert visszaküldeni, hogy itt folytassák le a menekültügyi eljárást, de a magyar hatóságok nem veszik vissza őket.

Johansson szerint egész Európában csak Magyarország tagadja meg, hogy visszavegye a területén regisztrált menekülteket,

illetve a görögökhöz már nem is küldenek vissza senkit, mert ott összeroppant a menekülteket ellátó állami rendszer a Törökország felől érkező tömegek alatt.

A svéd miniszter azt nem fejtette ki pontosan, hogy miért hívták meg a magyarok, mit akartak nála elérni. Szerinte csak annyi volt a cél, hogy leüljenek, és megismerjék a másik véleményét, és hogy a migráción kívül más témákról, például a szabadalmi szabályokról is szó volt.

A beszélgetést megelőző CEU-s előadáson a menekültek és bevándorlók befogadásának még két fontos következményéről is szó volt. A miniszter azt mutatta, hogy hiába érkezett csak 2015-ben 160 ezer ember, kétszer annyi, mint bármikor korábban (az előző csúcs 80 ezer menedékkérő volt egy év alatt, az 1990-es évek elején, a dél-szláv háború idején, legnagyobb részt bosnyákok), a svéd gazdaság továbbra is nagyon jól teljesít. Európában náluk a legmagasabb a foglalkoztatottság, gyorsabban növekszik a GDP mint az EU-s átlag, csökken a munkanélküliség és többlete van a költségvetésnek. Ezek szerinte azt mutatják, hogy egyáltalán nem árt a gazdaságnak a menekültek befogadása.

A másik téma a migráció és a bűnözés összefüggése volt. Az előadásban Johansson megemlítette, hogy Svédországban például kevesebb ember lesz gyilkosság áldozata, mint Magyarországon, miközben a két országban nagyságrendileg ugyanannyian élnek. A 444 kérdésére a szexuális erőszakok számáról is beszélt. (A kormánykommunikáció migránszúzó vasökle, Nógrádi György szokta előadásain emlegetni, hogy Svédországban a bevándorlók miatt nyolcvan százalékkal nőtt a szexuális bűncselekmények száma.)   

Johansson mondta, hogy Svédországban évek óta 6000 körül van a bejelentett nemi erőszakok száma, és azt is tudni kell, hogy náluk nagyon sok mindent erőszaknak tekintenek, amit máshol nem, tehát a törvények sokkal szigorúbbak, mint például a dél-európai országokban. Szerinte inkább amiatt tapasztalható emelkedés a bűncselekmények számában, hogy egyre több nő meri bejelenteni, ha megtámadják, és nem amiatt, hogy 2015-ben 160 ezer migráns érkezett az országba. Ezzel együtt tovább akarják szigorítani a szexuális visszaélésekre vonatkozó törvényeket.

(A hivatalos svéd bűnügyi statisztikákat vezető Bra adatai szerint egyébként a nemi erőszakok és más szexuális bűncselekmények száma így alakult az elmúlt pár évben. A 2016-os előzetes adat, de az ma semmiképpen sem látszik, hogy a 2015-ben érkezett 160 ezer vagy a 2016-ban érkezett 29 ezer migráns miatt elszabadultak volna a szexuális bűncselekmények az országban.)

A svéd menekültügyi rendszerrel kapcsolatos, 2015-ös hosszú cikkünket itt lehet elolvasni, az még a migrációs válság csúcsa előtt íródott.

(A címlapos kép: Svéd Nagykövetség - Tuba Zoltán/Képszerkesztőség)