Alapjaiban kifogásolja Brüsszel a magyar menekültügyi törvényt

A Bruxinfo megszerezte azt a levelet, amit az Európai Bizottság küldött a március végén elfogadott magyar menekültügyi törvény miatt. Ez az a törvény, ami alapján minden menedéket kérőt a tranzitzónába zárnak, és ügyük jogerős elbírálásáig nem is engedik ki őket, legfeljebb visszamehetnek Szerbiába.

A magyar törvényről a strasbourgi emberjogi bíróság két bangladesi konkrét bezárása kapcsán már kimondta, hogy szembe megy az EU-s joggal, és a törvényről tárgyalt már Budapesten a migrációs biztos is, akivel Pintér Sándor és Trócsányi László miniszterek egy munkacsoport felállításáról állapodtak meg a törvény felülvizsgálatára.

A bizottság öt komoly problémát lát:

  • A menekültügyi eljáráshoz való hatékony hozzáférés hiánya.
  • A határon lefolytatott eljárás hatályának jogellenes kiterjesztése.
  • Eljárási garanciák hiánya a fogva tartás (őrizet) során.
  • Az uniós szabályok be nem tartása a befogadási feltételek tekintetében.
  • A hatékony jogorvoslathoz való jog hiánya.  

Az első pont arról szól, hogy Magyarország alig engedi be a menedéket kérőket, nagyon hosszú ideig várakoztatja őket a szerb határon, hiszen naponta csak öt ember ügyét hajlandók elbírálni. Holott minden menedékkérőnek jogot kell adni arra, hogy legalább ügye elbírálásig védelmet kapjon. 

A második pont mögött két probléma is van: egyrészt a bizottság szerint nem volna szabad azt is a tranzitzónába küldeni, aki már bejutott Magyarországra, és máshol adta be menekültkérelmét (vagy fogták el a hatóságok). A bizottság szerint az EU-s jog alapján legfeljebb négy hétig lehetne a zónában tartani egy embert, ám a magyar szabályozás szerint nincs felső korlátja a fogva tartásnak. 

Tranzitzóna Röszkénél.

A harmadik pont az egész rendszert alapjában támadja. 

A bizottság szerint csak konkrét eljárásban, bizonyított kockázat esetén lehet egy menedékkérőt bezárni, kollektív büntetéssel nem lehet fellépni velük szemben. A magyar kormány erre azt mondja, hogy ők nem zárnak be senkit, hiszen Szerbiába vissza lehet menni. A bizottság szerint ez álságos érv.

A negyedik pont azt támadja, hogy a fiatalkorúakat is bezárják, holott az EU előírja, hogy a kísérő nélküli 14 - 18 évesek fokozott védelmet kapjanak.

Az ötödik pont pedig arról szól, hogy nincs normális fellebbezési lehetősége a kiutasítottaknak.

Ha a magyar kormány és a bizottság nem tud megállapodni a törvény módosításáról, akkor kötelezettségszegési eljárás indulhat Magyarországgal szemben. (bruxinfo)

;