Trócsányi: Az uniós jog nem nemzetközi jog

2016 február 26., péntek 14:41

Trócsányi László igazságügyi miniszter péntek délelőtt elmagyarázta, hogy miért nem alkotmányellenes a kormány népszavazási kérdése.

Mint arról csütörtökön írtunk, eddig a Fidesz úgy tartotta, hogy a kvótáról nem lehet népszavazást tartani, mert a magyar alkotmány nem engedi meg, hogy nemzetközi szerződésekben rögzített ügyekről népszavazás legyen. Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője is ezzel söpörte le a Jobbik kezdeményezését, amikor az ellenzéki párt ősszel pont ugyanarról akart népszavazást kiírni, mint most a kormány.

Trócsányi László péntek délelőtt viszont azt mondta, hogy Kósa korábbi érvelése hibás volt. Egykori alkotmánybíróként és igazságügyi miniszterként egyértelműen az az álláspontja, hogy

az EU-s jog nem számít nemzetközi jognak, hanem a magyar jogrendszer része.

„Ebben határozott az álláspontom” – mondta Trócsányi.

Trócsányi értelmezése izgalmas jogi kérdés, és a vélemények erősen megoszlanak. A miniszter szerint ezt a vitát az Alkotmánybíróság korábban már egyértelműen eldöntötte. 

Ám a Jobbik például azért adott már be kétszer is alkotmánymódosítási javaslatot (tavaly novemberben és e hét elején), hogy annak ellenére is lehessen bevándorlási témában népszavazást tartani, ha az nemzetközi jogot érint. Mirkóczki Ádám jobbikos képviselő a 444-nek azt mondta, hogy számos jogászt megkérdeztek, és a többségük azt mondta, hogy az EU-s jog nemzetközi jognak számít, és ezért a Kúria nem engedne át egy kötelező kvótáról szóló népszavazási kérdést. Így a népszavazás kezdeményezése előtt az alkotmány módosítását akarták elérni.

Az 1294 főre a népszavazás nem vonatkozik

Jelenleg egyetlen kvótát előíró uniós döntés van érvényben: ez a belügyminiszterek tanácsa által tavaly szeptemberben hozott határozat, ami 120 ezer már az EU területén lévő menekült áttelepítését írja elő, egy kvótaképlet alapján, és eszerint Magyarországnak 1294 főt kell befogadnia.

Trócsányi arra a kérdésre, hogy e határozatot szerinte érvénytelenítheti-e a magyarországi népszavazás, azt mondta, hogy ez két párhuzamos ügy, az egyik a múltat, a másik a jövőt jelenti. Nem mondta ki egyértelműen, de válasza arra utalt, hogy a népszavazás nem érvénytelenítheti a szeptemberi határozatot, ami egyelőre köti Magyarországot is.

A szeptemberi, már elfogadott kvóta, és a jövőre esetlegesen vonatkozó, általánosságban előírt kvóta közti különbségre péntekes Kósa Lajos is kitért. Bár Orbán Viktor a népszavazás bejelentésekor még általában, minden kvótadöntésre kiterjesztette a népszavazás értelmét, a helyzet mégsem ennyire egyszerű:

Lehet itt egy nagy jogi kavarodás

A szeptemberi kvótahatározatot a magyar és a szlovák kormány megtámadta az EU bíróságán, többek között azzal érvelve, hogy nem lett volna joga a tanácsnak kötelező kvótáról döntenie, mert ezzel az EU-s intézmények túllépnek azon a hatáskörön, amit az alapszerződés számukra kijelöl.

Csakhogy a kvótáhatározatot beterjesztő Európai Bizottság azt mondja, hogy a kvóta levezethető az alapszerződés 78. cikk 3. bekezdéséből, ami így hangzik:

„Ha egy vagy több tagállam olyan szükséghelyzettel szembesül, amelyet harmadik országok állampolgárainak hirtelen beáramlása jellemez, a Tanács a Bizottság javaslata alapján az érintett tagállam vagy tagállamok érdekében átmeneti intézkedéseket fogadhat el. A Tanács az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően határoz.”

A magyar kormány szerint az áttelepítési kvóta durvább beavatkozás a tagállamok szuverenitásába, mint ami a fenti szövegből következhetne. Ezt 2016. második felében dönti el várhatóan a luxemburgi székhelyű EU bíróság. Annyit pénteken Trócsányitól megtudtunk, hogy a kvótahatározat végrehajtására, vagyis az 1294 fő betelepítésére a magyar kormány nem kapott felmentést az ítéletig a bíróságtól.

A népszavazás és a luxemburgi per ugyan Trócsányi szerint két teljesen külön történet, valójában furcsa zavar következhet belőlük, legalábbis az elvi lehetőségek szintjén.

Amennyiben ugyanis Luxemburgban a magyar kormány elvesztené a pert, de közben a népszavazáson győz a kvóta kizárása, akkor kialakulhat egy olyan fura helyzet, hogy a magyar parlament törvényt hoz arról, hogy kötelező kvóta szerint nem jöhet ide senki, míg lesz egy EU-s joganyag (ami Trócsányi értelmezése alapján a magyar joganyag része), ami azt mondja ki, hogy „de igen”, a kvótát be kell tartani. Annyiban a helyzet talán kezelhető lesz, hogy az EU-s bíróság csak a tavaly szeptemberi kvótaelosztás jogszerűségét kell hogy vizsgálja. De nem kizárt, hogy az ítélet, (amennyiben nem a magyar kormánynak kedvez), azt is kimondja, hogy általában is levezethető a kötelező kvóta az EU alapszerződéséből, és ha az EU újabb kötelező kvótáról határoz, akkor a magyar törvény és az uniós törvény egymásnak feszülnek majd.

Hogy melyik jogszabály melyik joganyag része, és ki menekült és ki bevándorló, és kit hova kell tenni, azzal kapcsolatosan egyébként is elég zavaros a helyzet. Ezt jól illusztrálja Kósa Lajos egy másik pénteki nyilatkozata: