Instagramozni pont olyan káros, mint inni vagy drogozni, állítják a kutatók

Egyre több kutatás támasztja alá, hogy a közösségimédia-használat, pl. az Instagramozás és a Facebookozás komoly függőséget okoz és káros hatással van a fiatalok lelki világára. A függőség elsőre erős szónak tűnhet, de valójában bármiből lehet függőség, amire igaz, hogy mindent alárendelünk neki, hogy egész nap csak azt várjuk, és hogy egyre intenzívebben kell csinálnunk ahhoz, hogy ugyanazt a hatást érjük el, mint legelőször.

Hogyan alakul ki a közösségimédia-függőség? Egészen egyszerűen. Az 1984-2005 között született, "millennials"-nak vagy Z-generációnak nevezett fiatalok már együtt nőttek fel az internettel. Ők azok, akiknek az okostelefon már a testük része, akik megszokják, hogy a kapcsolattartás legfőbb eszközei az Instagram, a Facebook és a Snapchat. Ha valami rossz történik velük, azt ezeken az appokon és oldalakon keresztül osztják meg a világgal, így szabadulnak meg a feszültségtől, mert ezek az oldalak azt a látszatot keltik, hogy az ott lévő közösség összetartó, rájuk mindig lehet számítani, még akkor is, ha ez a közösség kizárólag vadidegenekből áll. Ez könnyen oda vezethet, hogy előbb-utóbb minden egyes negatív élettapasztalatot a közösségi média erőltetetten pozitív világával próbálnak meg kompenzálni.

Aki sok lájkot kap, az egy darabig jól érzi magát tőle, de legközelebb még jobban akarja majd őket. Aki nem kap elég lájkot, azt érzi, hogy értéktelen, szar ember, és ez magányhoz, önbizalomhiányhoz és depresszióhoz vezethet.

De akinek az önbizalma a külvilág, főleg az idegenek véleményén alapszik, az soha nem lesz képes az önállóságra, mert folyamatosan elfoglalja a visszajelzések görcsös keresése.

Friss adat, hogy az előző generációkhoz képest a mai 16-24 év közötti fiatalok körében 20 százalékkal nőtt azoknak a száma, akik egyáltalán nem isznak alkoholt. De a szakértők szerint ez nem megnyugtató, egyszerűen arról van szó, hogy a drogot és az alkoholt felváltotta a közösségi média, ami ugyanannyira veszélyes, csak nem a testre, hanem a lélekre. A mai fiatalok közül már kevesebben fognak meghalni májrákot vagy tüdőrákban, de érzelmi világuk és a párkapcsolataik nagy veszélyben vannak, és ugyanúgy csak a problémáik elől menekülnek a közösségi médiába.

Míg az alkoholizmus és a drogfüggőség kezelésére már vannak bevett módszerek, a közösségimédia-függőségre egyelőre nincsenek. Még túl új jelenség ahhoz, hogy meg lehessen jósolni, kik hajlamosak rá vagy hogy milyen terápiával lehet kezelni.

Egy 2017-es kutatás kimutatta, hogy az egyetemisták körében sokkal gyakoribbak a nárcisztikus személyiségjegyek, mint az idősebbeknél. (Nárcisztikus tulajdonságok például a beképzeltség, hiúság, önzés és a túlzott magabiztosság, ami valójában a kóros önbizalomhiány túlkompenzálása.) Kutatók szerint ez már egyértelműen a közösségi média hatása. És a tévképzet, hogy csak annyit érsz, amennyi lájkot kapsz, legalább olyan veszélyes, mint egy májtumor. (Quartz)