Ezen a héten várható bírósági ítélet arról, hogy Budaörs visszakaphatja-e a pénzét a magyar államtól.

Az egyik leggazdagabb magyar település kártérítést követel egy adónak látszó, de nem annak nevezett fizetési kötelezettsége miatt. A per bőven túlmutat a város által vitatott 2,1 milliárd forinton, a tét arról is szól, hogy polgári perben lehet-e kártérítést szerezni az államtól azért, mert aránytalanul nagy kárt okozó törvényt hozott. Az állam ügyvédei szerint ilyen nem lehetséges.

Szolidaritási hozzájárulásnak nevezik

Budaörs „jogalkotással okozott kár” miatt beperelte a magyar államot. A település vezetői szerint nem elég, hogy az állam elvette az iskoláikat, de még egy csomó pénzt is fizettetnek velük, arra hivatkozva, hogy az államnak sokba kerül a közoktatás átvétele.

A kormány két szakaszban vette el az iskolákat az önkormányzatoktól. 2013-ban az oktatás megszervezését és irányítását vették el, 2017-től pedig már az épületek és a benne lévő eszközök is a KLIK-hez kerültek. Az átszervezéssel párhuzamosan az önkormányzatok már nem kapnak költségvetési támogatást oktatási feladatok után. Viszont pénzt ettől még szednek néhánytól.

2016 nyarán született az a törvény, ami bevezette a „szolidaritási hozzájárulást”. Ezt az önkormányzatoktól szedi az állam, arra hivatkozva, hogy a közoktatási feladatok átvétele miatt több pénzre van szüksége. A hozzájárulást csak azoknak a településeknek kell fizetniük, amelyek gazdagnak számítanak, vagyis évente legalább 32 ezer forint adót tudnak beszedni átlagosan minden lakójuktól. Kivéve Budapestet, mert annak nem kell fizetnie.

Idén összesen 21 milliárd forintot szeretne az állam beszedni ebből, ami az oktatásra szánt összes állami kiadásnak csak a töredéke, de a fizetésre kötelezett önkormányzatoknak súlyos terhet jelent.

Budaörs nettó befizető lett

Budaörsnek például 2,1 milliárd forintot kell ezen a címen befizetnie a magyar költségvetésnek. Ez jóval több, mint amennyit a város a feladatai elvégzésére kap az államtól, hiszen gazdag településként eleve egy jelentősen csökkentett összeg jár oda.

A hozzájárulás bevezetésével Budaörs a költségvetés nettó befizetőjévé vált. A város azt is állítja, hogy a törvény az összes bevételének 16 százalékát veszi el, ami ellehetetleníti a működését.

Abszurdnak tartják, hogy az alig 30 ezer lakosú várostól 2,1 milliárdot szednek be, míg az összes többi településre együtt 19 milliárdot róttak ki, ami azt jelenti, hogy Budaörs egyedül fizeti a teljes szolidaritási hozzájárulás 10 százalékát.

A kormánnyal sok egyéb ügyben is kritikus budaörsi polgármester, Wittinghoff Tamás szerint a törvény kifejezetten bünteti Budaörsöt. Szerinte több más nagy befizetőt (például Győrt) a kormány egyéb, rendkívüli pénzekkel kárpótol, például a modern városok programból.

Budaörs azt követeli a bíróságtól, hogy vagy kötelezze az államot, hogy adja vissza az eddig befizetett szolidaritási hozzájárulását, és többet ne vonják tőlük ezt, vagy pedig csak annyit kelljen befizetniük, amit 2017-ig évente a település iskoláira költöttek.

Budaörs ugyanis évente 645 millió forintot költött az iskoláira, amíg idén januárban az állam az épületeket is elvette. A város ennyit hajlandó lenne az államnak ezután is fizetni, ha tudná, hogy a pénzt a település iskoláira fordítják. Erre persze semmilyen garancia sincs, ilyen kitételek nincsenek a törvényben, a szolidaritási hozzájárulás általában szól arról, hogy oktatásra megy a beszedett pénz.

Fantasztikus párbeszédek

A perben eddig két tárgyalási nap volt, és június 23-án várhatóan elsőfokú ítéletet hirdet Bene Lajos bíró.

Az állam ügyvédjeinek a legfontosabb érve, hogy nem lehet polgári peres eljárással kártérítésre kötelezni az államot egy elfogadott törvény hatásai miatt, legfeljebb az alkotmánybíróság mondhatja ki egy törvényről, hogy probléma van vele.

Budaörs védői viszont azt állítják, hogy az új polgári törvénykönyv megnyitotta az utat az ilyen perek előtt. 

Éppen ezért az ítéletnek elvi jelentősége is lesz, hiszen ha az ítélet a városnak kedvez, akkor egyéb intézmények, csoportok vagy akár önkormányzatok előtt is megnyílhat az út hasonló perek indítására.

Talán ezért is tartotta fontosnak a bíró, hogy felhívja a védők figyelmét az alapfogalmak tisztázására. A múlt pénteki tárgyaláson például teljesen belezavarta az állam ügyvédjét abba, hogy definiálja az immunitás vagy a szuverenitás fogalmait, amelyekből megpróbálta levezetni, hogy miért nem lehet kártérítést kérni az államtól egy törvény után. Többek között ez a beszélgetés hangzott el:

Az állam védője: A közhatalom forrásaként meghatározhatjuk a magyar népet.

Bíró: Mi az a külső szuverenitás, amiről korábban beszélt?

Az állam védője: Azt jelenti, hogy az állam olyan jogalanyként léphet fel, amit a bíróság nem vonhat felelősségre.

Bíró: Ez az immunitás. A szuverenitás mit jelent? Ha erre alapozza a védekezését, akkor az alapfogalmakat ismertesse kérem.

Az állam védője: A külső szuverenitás nemzetközi jogi szempontból azt jelenti, hogy a magyar állam jogalanyként vesz részt a nemzetközi szervezetek munkájában.

Bíró: Önök itt jogalanyként vannak jelen?

Az állam ügyvédje: Igen, a magyar állam a btk. szerint jogképes jogalany, de a másik oldalról szuverénként is jelen vagyunk, hiszen ezt mondja ki az alaptörvény.

Bíró: Akkor ön itt most a szuverén? Ki a szuverén ebben a perben?

Az állam ügyvédje: A közhatalom forrása... a nép.

Bíró: Akkor a nép a szuverén?

Az állam ügyvédje: Igen, de ezt az államon keresztül...

Bíró: Akkor most azt állítja, hogy az állam mindenható?

Az állam ügyvédje: Nem.

Bíró: Akkor a nép mindenható? Teljhatalommal rendelkezik?

Az állam védője: Valójában igen, de ezt képviselőin keresztül gyakorolja.

Bíró: Tehát az állam teljhatalommal rendelkezik?

Az állam védője: A jogállamiságnak mint jogelméleti konstrukciónak a keretein belül.

Bíró: Akkor az államnak teljhatalma van?

Az állam védője: Bizonyos kereteken belül.

Bíró: Lehet szuverén az, akinek nincs teljhatalma? Mit jelent a szuverén? Az, aki teljhatalmat birtokolja?

Az állam védője: Az állam a szuverén.

Bíró: Most mondta, hogy nem, hiszen a jogállamiság keretein belül érvényes csak a hatalma. De mi történik, ha azon túllép?

Az állam ügyvédje: Mivel Magyarország jogállam, ezért ezen a kereteken belül mozog az állam.

Bíró: És ha az állam túllépi ezeket a kereteket?

Az állam ügyvédje: Annak alkotmányjogi vagy politikai következményei vannak.

És itt sikerült odáig eljutni, hogy a védő szerint az Alkotmánybíróság ugyan érvényteleníthet egy törvényt, de a polgári bíróság nem. És szerinte azért nem, mert a polgári jog az állam szuverenitásából fakadó immunitási burkot nem törheti át, kivéve, ha erről külön törvény rendelkezik.

Utána hasonlóan nehezen ment annak megvitatása is, hogy az állam védői szerint miért nem adó a szolidaritási hozzájárulás, amikor formailag adónak látszik, és miért nem számít államosításnak az iskolák átvétele, ha egyébként minden iskolákkal kapcsolatos jog az államhoz került.

Budaörs számos kifogása között volt az is, hogy szerintük a kormány nem egyeztetett a szolidaritási hozzájárulás bevezetéséről az önkormányzatokkal, holott ha egy minisztérium javasol egy új törvényt, akkor kötelező azt társadalmi vitára bocsátania (ezért van az, hogy sok sürgős és érzékeny ügyet képviselők terjesztenek be, mert akkor nem kell ilyen vitát tartani). Az állam ügyvédje azt mondta, hogy erről nem tud mit mondani, mert a törvényről szóló előterjesztésben lehet a vitáról adat, az előterjesztést viszont Varga Mihály miniszter titkosította.

Bíró: Volt egyeztetés a törvényről az önkormányzatokkal?

Az állam védője: Az erről szóló dokumentum nem nyilvános, mert minősített adat.

Bíró: Titokban kérdezték meg az önkormányzatokat?

Az állam védője: Az NGM miniszter engedélyét nem kaptuk még meg, hogy beletekintsünk az iratba, ami erről is tartalmazhat adatokat.

Bíró: Azt akarja, hogy megbírságoljam a minisztert?

Az állam védője: Amit lehetett, jogi képviselőként azt megtettük. Nem tudunk további nyilatkozatot tenni, mert mi sem ismerjük az iratot. Ha kapunk még időt...

Bíró: Kaptak már kétszer is, és itt az állam az alperes, és nem a minisztérium.

Az állam védője: Szerdai napon tudtuk meg, hogy van ilyen előterjesztés, és az állami álláspont megismerhető lenne, ha a jogszabályi feltételei megvannak.

Bíró: Számomra ez értelmezhetetlen, és az is, hogy titokban kérdezték-e meg az önkormányzatokat. Azt mondta, hogy minősített adat, hogy megkérdezték-e őket.

Az állam védője: Nem erre mondtam bíró úr.

Bíró: Akkor válaszoljon! Kikérték az önkormányzatok véleményét?

Az állam védője: Nem tudok válaszolni az előterjesztés ismerete nélkül. Lehet, hogy van erről adat, lehet, hogy nincs.

Bene Lajos bíró egyébként nem csak az állam ügyvédeit izzasztotta meg, Budaörs képviselőinek is okozott kellemetlen perceket, amikor a város bevételeiről és kiadásairól nem tudtak pontos felvilágosítást adni.

Az ítélettől függetlenül Budaörs egy másik pert is indít hamarosan. Abban arra akarják kötelezni a KLIK-et, hogy legalább annyit költsön a budaörsi iskolákra, hogy az állaguk ne romoljon. A város szerint a KLIK eddig semmit se költött a januárban átvett épületekre, pedig van ahol vécét kellene cseréni, van ahol festeni kellene.