2016-ban 1,58 millióra nőtt azoknak a kínaiaknak a száma, akiknek legalább tízmillió jüannyi (kicsit több mint 400 millió forint) befektetésre alkalmas tőkéjük volt. Ennek a leggazdagabb kínai rétegnek a vagyona 165 billió jüant, azaz 24,2 billió (ezer ezermillió) dollárt, vagy ahogy az ilyen számításokban járatosabb kollégáim és olvasóink kiszámolták, 6700 billió forintot tesz ki. 

Ennek ellenére az előrejelzések arról szólnak, hogy a gazdag kínaiak számának növekedése évtizede nem mért módon lassulni fog idén. 

A Financial Times által ismertetett előrejelzés szerint ugyan az elmúlt évtizedben óriásit ugrott a vagyonos kínaiak száma, idén már csak 14 százalékos vagyonbővülés várható náluk, ami évtizedes visszaesést jelent majd. A növekedés csúcsát 2014-ben érték el, akkor éves szinten 21 százalékkal nőtt a vagyonuk. 

A lassulásért többek között a kínai vagyongazdálkodási piacon bevezetett reformok, illetve a magaskockázatú befektetési termékek elleni fellépés is felelős. 

A kínai tőkefelhalmozás már évek óta simán lenyomta a világ többi részén tapasztalt rendeket, a leggazdagabb emberek vagyonnövekedése 2015-ben 5 százalék volt, míg az Egyesült Államokban 2 százalék. 

A PwC egy tavalyi kimutatása szerint Ázsiában minden harmadik nap születik egy új dollármilliárdos, és a régió új milliárdosainak 80 százaléka Kínából jön. A kínai milliárdos elit az elmúlt években a globális piacokon is egyre láthatóbban jelen van, világszerte fektettek be és vásárolták be magukat számos szektorban. Ugyanakkor a kínai kommunista párt elitjét is érintő korrupciós fellépések az ország néhány vezető mágnását is elérték. 

Közben pedig lassul a kínai gazdaság növekedése is, a kétszámjegyű évek után idén már csak 6,7 százalékos GDP-növekedést mértek tavaly, idén pedig az elemzők szerint 6 százalék alatt maradhat majd. (Financial Times)