„Nem tehetünk mást, mint hogy nem teszünk eleget ennek a törvénynek, mert ki akarjuk használni a jogérvényesítés teljes spektrumát. Kiszámoltuk, hány ilyen lehetőségünk van, ha eleget teszünk a törvénynek: kettő, és hány jogérvényesítési lehetőségünk van, ha nem teszünk eleget: ennek a négyszerese, nyolc.”

– Szabó Máté, a TASZ szakmai igazgatója így foglalta össze, hogy miért nem fogják betartani a Fidesz civiltörvényét. Ez a jogszabály előírja, hogy „külföldről támogatott szervezetként" regisztrálja magát minden olyan civil, aki évente 7,3 millió forintnál többet kap külföldi forrásból, ezt a „külföldről támogatott" kategóriát pedig gyakorlatilag minden nyilvános kommunikációjuk végén újra és újra meg kellene jeleníteni. Szabó szerint 

ha nem tesznek eleget a jogszabálynak, és ezért bíróság elé viszik őket, akkor jobb esélyük van rávenni az igazságszolgáltatást, hogy semmisítse meg a törvényt, mintha betartják, amit előírnak nekik, és úgy küzdenek ellene.

Konferencia a polgári engedetlenségről és a civil bojkottról

- ez volt az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet (EKINT) rendezvényének címe, amin jogászok és civil vezetők beszélgettek arról, hogy mi a polgári engedetlenség, és mi értelme van alkalmazni a kormány politikájával szemben, Szabó is itt beszélt arról, hogy a TASZ-nál miért döntöttek a törvény bojkottja mellett.

A polgári engedetlenséggel kapcsolatban többféle definíció is elhangzott, de abban kb. mindenki egyetértett, hogy ez valamilyen morális alapú nyílt törvénysértés, a politikai véleménynyilvánítás kivételes formája. Amikor valamiért kirívóan igazságtalan törvényeket fogad el a hatalom, és minden más módszer kudarcot vallott, akkor lehet a polgári engedetlenséggel küzdeni a változásért.

Az elmondottak alapján a polgári engedetlenségnek legalább négyféle pozitív hatása lehet:

• Felkelti a politikai többség lelkiismeretét, és szembesíti őket azzal, hogy amit tesznek, az szembemegy a közösség alapértékeivel.
  
• Felhívja a szélesebb közvéleményt a polgári engedetlenség tárgyává tett törvény igazságtalanságára.
  
• A nyílt konfliktusokkal megnöveli a törvény végrehajtásának politikai árát.
  
• Jogi lehetőséget teremt a törvény megtámadására, az Alkotmánybírósággal vagy más jogi testület segítségével semmisíti meg az igazságtalan törvényt.
  

Itt az első pont nyilván nagyon bizonytalan lábakon áll. Nehéz azt feltételezni, hogy a kormány a TASZ, a Helsinki Bizottság, az Amnesty és más civil szervetek döntésének hatására a homlokára csap, és visszavonja a törvényt, miközben már az elfogadás előtt arról beszéltek a hazai civilek és a nemzetközi szervezetek, hogy ebben a formájában felesleges és kifejezetten ártalmas a jogszabály. A többi pont viszont megáll, vagy legalább is az Ekint, a TASZ, a Magyar Helsinki Bizottság és a K-Monitor vezetői szerint biztosan.

Pardavi Márta, a Helsinki társelnöke arról beszélt, hogy miután hónapok óta mindenhol elmondták, hogy a civiltörvény nagyon káros és alkotmányellenes, ezért morális szempontból sincs más út, mint hogy ne hajtsák végre a jogellenesnek tartott törvény, és jogvédő szervezetként a bíróság előtt bizonyítsák az igazukat. Pardavi, Szabó és az Ekintet vezető Majtényi László is utalt arra, hogy a civiltörvény elfogadását kísérő propagandakampány és a politikai döntéshozatal után a bíróság a jogvédőknek lesz hazai pálya. Ők főállásban azzal foglalkoznak, hogy hasonló bírósági eljárásokkal kikényszerítsék az igazságtalan törvények megváltoztatását. Ebben az értelemben többnyire bizakodó volt a konferencia hangulata, a TASZ-osok, helsinkisek és többiek bíznak az ügyvédeikben és a bíróságok pártatlanságában.

Ehhez képest azért nem volt kirobbanó a jókedv kedden délután az Átriumban, ami befogadta a rendezvényt.

„Ismerőseim azt kérdezik tőlem: Hogyhogy te még szabadlábon vagy? És összekacsintva nevetünk. Kérdezik ezt itthon, de kérdezik külföldön is. Egyértelmű, hogy most már a magyar civil szféra résztvevőre is úgy tekintenek külföldön is, mint akik célpontok. Ezt én magyar állampolgárként visszautasítom, de mégis ezzel kell együtt élnem.”

– ezt a helsinkis Pardavi Márta mondta. Ő és mások is beszéltek arról, hogy a CEU elleni és a civiltörvénnyel még a NER korábbi döntéseihez képest is új szakaszba lépett Magyarország.