78 éves korában meghalt Kovács Ádám feltaláló-vállalkozó - jelentette be a család.

Kovács a nyolcvanas-kilencvenes években Magyarország egyik legismertebb embere volt, amit annak köszönhetett, hogy Vitray Tamás révén tévésztár lehetett akkor, amikor minden magyar a két állami csatornát nézte.

Kovács technikusi érettségivel a zsebében lett feltaláló a Kádár-kori Magyarországon,, hogy a hangágyútól kezdve több különböző műszaki szabadalmat nyújtson be. A figyelme aztán a rákgyógyítás felé fordult, és feltalálta a Celladam nevű, a rákot szerinte gyógyító szert, illetve ugyanezen a néven egy olyan diagnosztikai eljárást, ami azt ígérte, hogy pár csepp vér elemzéséből megmondja, van-e rák a szervezetünkben.

Ezekkel Vitray Tamás a nyolcvanas években több alkalommal is foglalkozott a műsoraiban, milliókkal megismertetve az ambiciózus feltalálót. A kapásból gyanús találmányok mellett Kovácsnak olyan kormeghaladó fejlesztései is voltak, mint a kivágott és elégetett szövet gőzét elemző okos lézerkés, ami manapság kezd a ráksebészet egyik fontos eszköze lenni.

A Celladamot 1984-ben védették le és kezdetben állami bábáskodással fejlesztették, Kovács pénzt is kapott a kísérletekhez, amiket miniszteri biztos ellenőrzött. Kovács cseppjeit, kúpját és injekcióját ekkoriban patikák árulták, az emberek csodaszerként kezelték és már a gyószerként való törzskönyvezés eljárása is megindult.

Kovácsnak mint feltaláló-üzletembernek talán ez volt a legsikeresebb korszaka.

Később azonban súlyos orvosi-szakmai kritikák jelentek meg, az immunológiai szakmai kollégium a hiszékeny emberek vámszedésének nevezte a Celladamot, az Onkológiai Intézet szakvéleménye pedig az volt, hogy a cucc nemcsak hatástalan, de kifejezetten mérgező is.

Az egyéb merész találmányokban is utazó Kovács - a hibridhajtású kisteheautótól a Wartburg-motorral működő mini biomasszaerőművekig terjedt a skála - később egyre sűrűbben került bajba. Csődbüntett miatt eljárás indult ellene, a Celladamot gyártó cége csődbe ment, majd miután a Celladam több milliárd forintra felértékelt hatóanyagával tőkésítette fel több cégét, az adóhivatal is rászállt.

Ha nem lett volna elég a hivatalos tudomány szkepszise, Kovács maga is sokat tett azért, hogy a Celladam kamu csodaszernek tűnjön. Arról kezdett ugyanis nyilatkozgatni, hogy a találmánya a rákon felül gyógyítja a

• kergemarhakórt
  
• Creutzfeldt–Jakob-szindrómát
  
• SARS-vírust 
  
• AIDS-et
  

Kovács utoljára 2003-2004-ben volt a hírek főszereplője, amivel elérte, hogy egyetlen, a fociban töltött év alatt bekerült a magyar labdarúgás legnagyobb szédelgői közé. A klubb rengeteg pénzt öntő Várszegi Gábor elüldözése után bajba került Fradi elnöke, a legendás Furulyás János ugyanis Kovácsban találta meg az új megmentőt, a Ferencváros focicsapatának új tulajdonosát. És Kovács úgy vásárolhatta meg a csapatot, hogy egy fillért sem fizetett, csak fantasztikus dolgokat ígért. 

A Fradit konkrétan arra az ígéretre adták oda ingyen neki, hogy nemsokára Kínában kezdi gyártatni a Celladamot, amiből évi egymilliárd dollár nyeresége lesz, amit százezer darab, egyenként 10-15 kilowattos, Wartburg-motorral működő magyarországi biomasszaerőműbe forgat vissza, majd ezek profitjából finanszírozza a csapatát. 

Kovács később olyanokat nyilatkozott, hogy a bioerőművekben termelt komposztba kevert Celladammal lehetne erősíteni a magyar lakosság immunrendszerét.

Aztán amikor sosem tudta kifizetni az első, 300 millió forintos részletet a Fradi vételárából, távoznia kellett. Ő volt az, aki a csapatot ezüstéremig vezető Garami József kirúgása után lényegében elindította Pintér Attila edzői karrierjét.

Kovács mindvégig kitartott amellett, hogy a Celladam hatásos és csak az orvosi lobbi ellenállása miatt nem futhatott be nagyobb karriert.