Új részecskét fedeztek fel a Cern svájci szupergyorsítójában, a Nagy Hadronütköztetőben. A Xi-cc++ névre keresztelt nehéz részecske segíthet megérteni az atomok magját egybetartó erős kölcsönhatás mibenlétét és működését.

Az újonnan felfedezett részecske létét elméleti fizikusok már régebben megjósolták, de most ténylegesen is sikerült igazolni a létezését. A kutatást vezető Patrick Spradlin, a Glasgow-i Egyetem fizikusa szerint a felfedezés "segíthet fényt deríteni egy régóta megoldatlan rejtélyre, egyben új, izgalmas kutatásokra is lehetőséget ad". Kollégája, Paul Soler professzor szerint pedig "új határokat nyithat az erős kölcsönhatás megértésében". A két tudós a BBC-nek nyilatkozva isteni szerencsémre ennél mélyebben nem merült el a felfedezés részleteinek fejtegetésében, ami érthető, valószínűleg olvasóink, és a BBC olvasói között sincsenek túl sokan, akik hirtelen megértenék az erős kölcsönhatást, még ha mostantól ennek felfogását egy eddig ismeretlen, a korábbiaknál nehezebb részecske is segítené.

De azért próbáljuk meg. Az atomok magja, mint azt a kémiaórákon odafigyelők tudhatják, neutronokból és protonokból áll. Ezek a neutronok és protonok még apróbb részecskékből, quarkokból épülnek fel. Egy proton vagy neutron három quarkból áll, a quarkok pedig lehetnek könnyűek vagy nehezek.

Quarkokból hat féle van, ezek különböző kombinációi alkotják a protonok és neutronok építőkockáit. Az eddig megfigyelt részecskék legfeljebb egy nehéz quarkot tartalmaztak. A most felfedezett részecske viszont két nehéz quarkot is tartalmaz, vagyis duplanehéz. Ez pedig azért lényeges, mert ebben a felállásban máshogy viselkednek az egymásra ható részecskék. "Más részecskékben a quarkok összetett táncban mozognak egymás körül. A két nehéz quarkból és egy könnyű quarkból álló részecske viszont úgy viselkedik, mint egy bolygórendszer, ahol a két nehéz quark ikercsillagként kering egymás körül, a harmadik, könnyű quark pedik a páros rendszer körül kering" - magyarázta Guy Wilkinson, az Oxford Egyetem professzora. (Via BBC)