Idén eddig nyolc, köztük dán, francia, német, iráni, lengyel helyszínnel gazdagodott az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Oktatási Szervezetének (UNESCO) világörökségi listája.

Az UNESCO július 9. óta ülésező világörökségi bizottságának 41. ülésén felvette a listára a németországi Sváb-Alb hegység hat barlangját, ahol az 1860-as években felfedezték a jégkori ember egyik legrégibb ismert kultúráját.

A barlangokban talált művek - barlangi oroszlánokat, mamutokat, lovakat ábrázoló barlangrajzok, hangszerek és díszek -, melyek kora 43 ezer évestől 33 ezer évesig terjed, a világ legrégibb művészeti alkotásai közé tartoznak.

Felkerült a listára a 16. és 17. században épült velencei erődvonal 15 épülete, melyek az észak-itáliai Lombardiától a mai Horvátországon át Montenegróig, egy több mint 1000 kilométeres vonalon védelmezték a velencei dózsék szárazföli és tengeri birtokait.

 A lengyelországi Tarnowskie Góry történelmi ezüst-, ólom- és cinkbányái és felszín alatti vizei miatt került a listára.

Világörökség lett az iráni fennsíkon, Iszfahántól délkeletre fekvő Jazd település, amely "a sivatagi túléléshez szükséges, korlátozottan rendelkezésre álló javak felhasználásának élő tanúja". Jazd a zoroasztrizmus központja, mecsetei, minaretjei, hagyományos építési stílusa megmenekült a modernizációtól.

A japán Kjúsú szigettől 60 kilométerre nyugatra emelkedő Okonosima szent szigete szintén világörökségi helyszín lett. A szinte érintetlenül fennmaradt régészeti ásatási helyen látható, hogy változtak a szigeten végzett rituálék a 4. és a 9. század között.

A nyolc helyszín között szerepel a Francia Polinéziához tartozó Raiatea-szigeten fekvő Taputapuatea szentélye, Grönland Kujataa nevű területe, ahol az északi sarkvidéki földművelés első emlékei láthatók, valamint a Tatár Köztársaság Szvijazsszk szigetén álló katedrális.

A bizottság döntött korábban arról, hogy a veszélyeztetett világörökségi helyszínek közé került Bécs belvárosa és az Izrael által megszállt Hebron óvárosa, a Nagy-korallzátony azonban nem.

A július 12-ig tartó tanácskozáson hét természeti, 27 kulturális és egy vegyes helyszín nevezését vizsgálja meg a bizottság, emellett áttekinti a veszélyeztetett 55 világörökségi helyszín állapotát. Magyarország idén nem jelölt helyszínt a listára. (MTI)