Megint visszadobta a paksi bővítésről szóló népszavazási kérdéseket az NVB

Újabb, a paksi atomerőmű bővítésének megakadályozását célzó népszavazási kérdések hitelesítését tagadta meg keddi ülésén a Nemzeti Választási Bizottság (NVB). A három kérdést Szél Bernadett, illetve Hadházy Ákos, az LMP két társelnöke nyújtotta be, magánszemélyként.

Szél Bernadett első kérdése úgy szólt: "Egyetért-e azzal, hogy ne kezdődhessen új atomerőművi blokk építése Magyarországon, amíg a nagy aktivitású használt fűtőelemek végleges tárolásának helyéről nem születik parlamenti döntés?" 

Az NVB ennek a kérdésnek a hitelesítését 10:1 arányban arra hivatkozva tagadta meg, hogy a kérdés a paksi bővítésről szóló nemzetközi szerződésben foglalt kötelezettséget érint, nemzetközi szerződésről azonban nem lehet népszavazást tartani. Emellett a bizottság szerint megtévesztő is, mert látszólag a fűtőelemek végleges tárolására vonatkozik a kérdés, tartalmában azonban az erőműbővítés megakadályozására irányul. 

Szél Bernadett második kérdését úgy fogalmazta meg: "Egyetért-e Ön azzal, hogy a Magyarországon egyidejűleg üzemelő atomerőművi blokkok összesített teljesítménye a 2000 megawattot ne haladhassa meg?" Az NVB a hitelesítés megtagadásakor hivatkozott arra, a kérdés nemzetközi szerződésbe ütközik, emellett megtévesztő is, mivel azt sugallja, a népszavazással megakadályozható lenne a paksi bővítés, ám a tervek szerint 2025-ig helyezik majd üzembe az új atomerőművi blokkot, az eredményes népszavazás azonban legfeljebb 2021-ig kötelezné az Országgyűlést. 

Hadházy Ákos kérdése úgy szólt: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt, amely megtiltja Magyarország területén a nagy aktivitású nukleáris hulladék tárolását?" Az NVB 10:1 arányban ennek a hitelesítését is megtagadta, mert az nemzetközi szerződésből eredő kötelezettséget érint, a bővítésről szóló szerződés ugyanis kifejezetten rendelkezik a fűtőelemek kezeléséről. Emellett a kérdésben tartott eredményes népszavazás nyomán Magyarországnak meg kellene állapodnia egy harmadik országgal a nagy aktivitású nukleáris hulladék tárolásáról, de ezt az Euratom-szerződés alapján nem teheti meg önállóan. 

A döntések nem jogerősek, ellenük 15 napon belül lehet jogorvoslattal fordulni a Kúriához.

Ferenczi István, az LMP országos elnökségi tagja az NVB döntéseit kommentálva újságíróknak sajnálatosnak nevezte, hogy továbbra sem lehet népszavazást tartani a paksi bővítésről, "hiába akarja azt az emberek többsége". Mint mondta, a kormány az emberek többségének akarata ellenére kormányoz, és figyelmen kívül hagyja a környezeti biztonsági kockázatokat, valamint a gazdasági racionalitást is. 

Az NVB ülésén Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke beszámolt arról, hogy megkezdték a felkészülést a jövő évi országgyűlési választásra. Úgy döntöttek, lehetővé teszik a jelölőszervezeteknek, hogy - amennyiben ezt igénylik - az NVI tájékoztatja őket arról, ha a jelölőszervezet nevében kifogást, fellebbezést nyújtanak be. 

Az NVI elnöke tájékoztatta a bizottságot arról is, hogy az internetről érkező támadások kivédésére tervezik egy választásinformatikai biztonsági műveleti központ létrehozását, amelyben többek között a Belügyminisztérium, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a Nemzeti Kibervédelmi Intézet, a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt., valamint az Idomsoft Zrt. szakemberei vennének részt.

Hozzátette: Magyarországon a szavazás és a szavazás eredményének összesítése papíralapon történik, a választási honlapon mindössze a gyorsabb tájékoztatás érdekében hozzák nyilvánosságra a papíralapú jegyzőkönyvek eredményét. Ez azt jelenti, hogy az NVI a papíralapú jegyzőkönyvekből egy vészhelyzeti forgatókönyv előírásai alapján akkor is biztos választási eredményt tud közölni, ha a választási informatikai rendszert támadás éri.

Elmondta azt is, kezdeményezik az Igazságügyi Minisztériumnál, hogy a vonatkozó rendeletet úgy alkossák majd meg, hogy 17.30 után 18.30-kor is legyen napközbeni jelentés a szavazáson megjelentek számáról. (MTI)