A fejlesztési minisztérium alá tartozó Kiemelt Közszolgáltatások Főosztálya drámai hangú jelentést készített a vízközmű ágazat helyzetéről. A szöveget a nagyobb önkormányzatoknak is megküldték, így került egy példány hozzánk is, és a teljes jelentést szerdán kirakta az oldalára az atlatszo.hu is.

A szöveg harmadik bekezdése így kezdődik:

„A víziközmű szolgáltatási szektor állapota válságosra kezd fordulni fenntarthatóság, a működtethetőség, és a finanszírozás szempontjából.”

Ez magyarul olyasmit jelent, hogy hamarosan szétrohad, már most alig megy és nincs rá pénz. 

A 15 oldalas jelentésből világosan látszik, hogy alapvetően a kormány korábbi hibás döntései okozták a gondokat. Azok a döntések, amelyek meghozatalakor a szakmabeliek élesen tiltakoztak, de akkor ez senkit sem érdekelt. A jelentés lényegében e korábbi döntések visszavonását javasolja.

Betett a rezsicsökkentés és a különadó

A víziközművek Magyarországon állami vagy önkormányzati tulajdonban vannak. 2010 óta erősen központosították a rendszert, a közel 400 közműcégből csak 41 maradt, mert a kormány előírta, hogy minimum 150 ezer háztartást kell ellátnia egy cégnek. Ez még logikus döntésnek tűnt, a bajok a 2013-as rezsicsökkentéssel és a közműcégekre kirótt különadókkal kezdődtek.

Az előző választások elé időzített rezsicsökkentéses gerjedelemben a háztartási vízszolgáltatás árát is 10 százalékkal csökkentették, miközben a közműadót úgy vetették ki, hogy azt akkor is fizetni kell, ha a cégek a bevételeikből ezt nem tudják kitermelni. A módszer tökéletesen megfelelt a kormánynak arra, hogy a lakossági áram- és gázszolgáltatókat felvásárolja a külföldi tulajdonosok kivéreztetésével. Csakhogy a vízközművek nem nyugati multiknál, hanem jellemzően települési önkormányzatoknál voltak, így ebben az esetben őket sikerült tönkretenni.

Nagyon sok pénz kellene a javításra

Mivel a vizes cégek csak az állam által meghatározott díjat szedhetik, és fizetik az adókat is, sok közülük veszteségessé vált. Ahol még éppen kijönnek a pénzükből, ott sem marad felújításokra, ezért rettenetes műszaki állapotba kerültek a vízvezetékek. A jelentés szerint:

„A műszaki rekonstrukciók és karbantartások hiánya miatt folyamatos állagromlás következett be, melyek felújítási igénye 3000 milliárd forint felettire tehető.”

Ez kb. 20 vizes vébé ára.

Vagyis rengeteg pénz hiányzik ahhoz, hogy rendbe hozzák a rohadó vezetékeket és csatornákat. Pedig éppen a legsürgősebb:

 „A víziközmű ágazat legsúlyosabb problémája a felújítások, karbantartások évtizedeken át tartó hiánya” - olvasható a jelentésben. 

A teljes rendszer kevesebb mint 20 százaléka kapott már csak "megfelelő" minősítést.

Egy 2015-ös adat szerint a kitermelt ivóvíz 26 százaléka elszivárog, és a helyzet azóta csak rosszabb lehet. Ez hatalmas pazarlás, és szintén azért van, mert nem marad pénz a vizes cégeknél felújításra.

Közben fizetésekre se maradt elég pénz a társaságoknál, emiatt folyamatos az elvándorlás, fiatalok pedig nem jönnek, írja a jelentés. Nem véletlen, hogy tavaly novemberben sztrájkkal fenyegettek az ágazat dolgozói.

A kistelepülésekkel különösen kiszúrtak

A helyzet vidéken rosszabb, mint a nagyobb városokban. A közműadót ugyanis méterenként vetik ki a csatornákra, így ahol sok fogyasztó van kis területen, ott ezt könnyebb fizetni, mint ahol nagyobb területen kevesebb ember él. Az ész nélkül bevezetett adó ezért főleg a kisebb településeket összefogó cégeket tette tönkre.

Ki kéne fizetni azt, amibe kerül

A jelentés megoldási javaslatai tökéletesen szembe mennek a kormányzat eddigi politikájával. Egyrészt felvetik, hogy jó lenne, ha a lakossági vízdíjak fedeznék a szolgáltatás teljes árát, vagyis rezsicsökkentési célok ide, kampány oda, jó lenne ha az emberek annyit fizetnének a vízért, mint amennyibe kerül. Ebben az esetben az egyik javaslatuk szerint a nem lakossági fogyasztók vízdíját (ami magasabb, de kevesebben vannak) mind a karbantartásra lehetne költeni.

A jelentés azt is javasolja, hogy alakítsák át a közműadót a vizes cégek esetében, legalább úgy, hogy arányosítsák a kisebb és nagyobb települések terheit, hogy a nagyvárosi szolgáltatók többet, a kistelepülésekéi pedig kevesebbet fizessenek.

A jelentés legvégén pedig felmerül a kormány kedvenc megoldása mindenre: az államosítás. Felvetik, hogy a teljes ágazat államosával optimalizálni lehetne a rendszer működését, növelni a hatékonyságot. Ahhoz, hogy mindegyik vízközműcégben az állam legyen a többségi tulajdonos, 53 milliárd forintra lenne szükség a jelentés szerint.