Elhamvasztották szombaton Liu Hsziao-po (Liu Xiaobo) Nobel-békedíjas kínai ellenzéki aktivistát, aki két nappal korábban májrákban hunyt el.

A hírügynökségi jelentések szerint a börtönből pár hete végstádiumú májrákja miatt kiengedett Liut, aki a senjangi kórházban halt meg, szombaton rokonai kívánsága szerint szerény szertartáson hamvasztották el. Az AP szerint az elhunyt felesége és a család tagja a hatóságok szigorú felügyelete mellett, a külvilágtól elzárva vehetett végső búcsút a halottól.

A 61 éves korában meghalt Liu a feleségével együtt 2010-en nyerte el a Nobel-békedíjat, ami felháborította a pekingi kormányt. A Nobel-bizottság az emberi jogokért folytatott erőszakmentes küzdelmét ismerte el, de a kitüntetést soha nem vehette át, mivel ellenzéki tevékenységét Kínában ellenforradalmi tevékenységnek, rendszerellenes felforgatásnak tekintették, és emiatt többször is börtönbe került. Legutóbb 2009-ben ítélték 11 év börtönre a Charta 08 című kiáltvány miatt, amiben másokkal együtt politikai változást, a jogállamiság és az emberi jogok érvényesülését sürgette Kínában. A börtönévei alatt feleségét, Liu Hsziát házi őrizetben tartották Pekingben.

A Reuters Senjang kommunikációs vezetőjére hivatkozva azt írta, hogy a hamvasztás a család kérése volt, Liu Hszia pedig már szabad, de nem szeretné, ha bárki zavarná gyászában. „Ez a család kérése. Ez természetes” – mondta Cseng Csin-jang, aki nem árulta el, hogy hol van Liu özvegye. Mo Sao-ping, a család jogi képviselője viszont azt mondta, nem tudja megerősíteni, hogy tényleg a család kérte a hamvasztást, mert ő sem tudja elérni Liu Hsziát. „Valószínűleg továbbra is figyelik és ellenőrzik őket a hatóságok. Nem lehet kapcsolatba lépni velük” – monda Mo. Egy nyugati diplomata úgy nyilatkozott, hogy most is próbálják elérni, hogy az özvegy és testvére, Liu Huj elhagyhassák az országot.

Közben a Global Times című angol nyelvű pártlap személyeskedő cikket jelentetett meg az elhunyt aktivistáról, aki egyébként a cenzúra miatt sokkal kevésbé volt ismert Kínában, mint külföldön. A lap azt írta, hogy Liu meg akarta dönteni a politikai rendszert, és nyugati modellt akart bevezetni, ami veszélybe sodorta volna Kína stabilitását és nemzetbiztonságát. Azt írták róla:

„Ezért a kínai társadalom megveti és elítéli. Paranoiás volt, naív és arrogáns.”

Liu Hsziao-po csak a súlyos betegsége miatt hagyhatta el a börtönt június végén. Felmerült a külföldi gyógykezelés lehetősége, de a kínai hatóságok szerint állapota nem tette lehetővé, hogy máshova szállítsák. Nyugati kormányok felszólították Pekinget, hogy engedje el Liut, és biztosítsa a lehetőséget, hogy máshol kezelhessék, de Peking erre nem volt hajlandó.

A Reuters emlékeztetett arra, hogy utoljára a náci Németországban fordult elő 1938-ban, hogy egy Nobel-békedíjas fogságban halt meg. Carl von Ossietzky folyton írt Hitler diktatúrájáról, ezért 1933. február 28-án, a Reichstag felgyújtása után letartóztatták, és az Oldenburg melletti Esterwegen koncentrációs táborba vitték. 1935-ben neki ítélték a Nobel-békedíjat, de a nácik nem engedték az átadási-átvételi ünnepségre Oslóba utazni. Ossietzky kiadott egy nyilatkozatot, hogy nem ért egyet a hatóságokkal abban, hogy a díj elfogadásával kirekesztené magát a német nép közösségéből. 1936 májusában a berlini rendőrségi kórházba küldték a súlyos tuberkulózisa miatt. 1938-ban halt meg a berlini Nordend kórházban, rendőri őrizetben. A halál oka a tuberkulózis és a koncentrációs tábor utóhatása volt. (MTI)