Magyar idő szerint kedd éjjel dőlt el, hogy a budapesti Fazekas Mihály Általános Iskola és Gimnázium csapata hozta el az aranyérmet a több mint 160 ország részvételével megrendezett robotépítő diákolimpiáról, a First Global Challenge elnevezésű versenyről. 

Az eredményhirdetés után kerestük meg levélben a fazekasos csapat egyik mentorát, Koren Balázst, hogy meséljen egy kicsit a versenyről. Koren emellett blogján is részletesen beszámolt a washingtoni döntőről.

A versenyre nevező csapatoknak egy rakás alkatrészből kellett még otthon robotokat építeniük, majd programot írniuk, aminek segítségével vezérelhető a robot. Az idei döntő a tiszta víz témájára épült fel, a csapatoknak a robotok irányításával golyókat kellett szétválogatniuk: a kék golyók jelölték a tiszta vizet, a piros golyók a szennyezettet. Egy ilyen robothoz szükséges nagy rakás alkatrészt postáztak el a szervezők Budapestre is, ebből kellett megépíteni a saját robotjukat. A versenyen így minden robot más volt, mert bár ugyanolyan alkatrészekből dolgozhattak a diákok a világ minden táján, más-más eszközöket építettek belőle, más-más vezérléssel. 

A csapatok nem magukban láttak neki a golyók szétválogatásnak, minden fordulóra három-három csapatot sorsoltak össze, hogy működjenek együtt. Összesen hat forduló volt, így a fazekasos diákok számos partnert kaptak, Kambodzsa volt az egyetlen, akikkel kétszer is összesorsolták őket. 

Minden csapattal a meccsek előtt egyeztettünk, taktikát beszéltünk meg. Nagyon sok múlott azon, hogy a pályán mindhárom csapat pontosan tudja, mi a feladata.

– írta erről a 444-nek Koren. 

A Fazekas mellett a versenyre korábban már Magyarország színeiben nevezett a a balatonalmádi kéttannyelvű gimnázium, a Fazekas így Team Europe néven indulhatott. Mint Koren elmondta, korábbi versenyeken elért eredményeik miatt engedték meg, hogy két csapat is jöjjön Magyarországról. Európából nem volt hasonlóra példa, de más kontinensek esetében előfordult, hogy egy országot több csapat képviselhetett.  A Balatonalmádiból érkező Team Hungary a 82. helyen végzett, Bikki Gergely, Bóka Ádám, Lami Szilvia, Ipkovich Ádám, Hujber Ákos, Gyimesi Norbet és Győri Csanád felállásban utaztak ki. 

A fazekasos csapat a Hervay Bence, Fey Mihály, Kurucz Márton, Martinák Zalán, Molnár-Sáska Zsófia, Umann Dávid felállásban utazott, Karsai Zsuzsanna tanárnő vezette a csapatot, míg Bácsi Sándor a programozást oktatva segítette a korábban csak Lego-robotokkal foglalkozó szakkör tagjait. 

„Megszámlálhatatlan délután és hétvége áll a csapat mögött, amit az iskolában felkészüléssel töltött. Összeállítani a robotot, megtervezni hogy működjön, megírni a vezérlést hatalmas feladat volt. Ezzel párhuzamosan pedig az amerikai szervezők folyamatosan további adminisztratív és egyéb feladatokkal is bombáztak.”

– írta nekünk Koren, aki a blogján elmesélte azt is, hogy július 13-án érkeztek meg Washingtonba, ahol a a monszunt meghazudtoló éghajlat várta a csapatot, így az első napok az éghajlathoz és az időeltolódáshoz való alkalmazkodással teltek. 

A 162 országból érkező diákok versenyét elég nagy felhajtás kísérte, még Ivanka Trump is megjelent a második napon, a díjátadón pedig Jim Yuong Kim, a Világbank elnöke beszélt a diákokhoz. 

„Nem győzni jöttünk, hanem »játszani«. A győzelem lehetősége a második mérkőzés után kezdett kirajzolódni a mentorok fejében. Ezzel nem akartuk stresszelni a csapatot, de bíztunk benne, hogy elhozható a győzelem.”

- írta Koren arról, hogy a Team Europe már a verseny indulásától kezdve nagyon jól teljesített, sorra nyerték a meccseket. 

Blogján pedig azt emelte ki, hogy a First Global Challenge nem csak robotokról, programozásról és a STEM-ről szól, bár kétségtelen, hogy ezek kiemelten fontosak. 

„Egy olyan verseny, ahol a kollaboráció, az együttműködés szerepe legalább olyan nagy, mint az előzőeké. Minden meccsünk előtt a másik két csapattal stratégiát beszéltünk meg, hosszasan egyeztettünk, közösen gyakoroltunk. Egyik verseny előtt kiderült, hogy a velünk egy csapatban lévő szenegáliaknak nem működik a kapaszkodó mechanikájuk. Ekkor csapatunk egy része nekilátott, hogy segítsen és közösen megjavították azt. Így történhetett, hogy azt a fordulót is 100 pont felett sikerült teljesítenie a három csapatnak.”

Külön kiemelte, hogy hatalmas szerepük volt a szülőknek, akik lendületet adtak annak a közösségi finanszírozási kampánynak, amelynek köszönhetően a csapat eljuthatott Washingtonba. Mint írta, a szülők voltak azok, akik kilincseltek a cégeknél is, a robotépítő diákok útját több vállalat és szervezet is támogatta.