Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön pezsgővel köszöntötte Ljudmila Alekszejeva orosz emberi jogi aktivistát, a Moszkvai Helsinki Csoport alapító elnökét a 90. születésnapja alkalmából Moszkvában.

Az emberi jogi küzdelem oroszországi nagyasszonyaként is emlegetett Ljudmila Alekszejeva ma már csak ritkán áll nagy nyilvánosság elé, nehezen jár, és ha valahol megjelenik, többnyire tolószékben.

Manapság Oroszországban főleg iskolások, egyetemisták tüntetnek a korrupció, az állami elit és a rendőrségi önkény ellen. Oroszország számára ezek a demonstrációk jelentik az igazi utat – idézte a dpa születésnapi portréjában Alekszejeva egyik közelmúltbeli nyilatkozatát, amit az Eho Moszkvi rádióadónak adott. „A fiatal nemzedék a szabadságra áhítozik” – mondta Alekszejeva.

Alekszejeva 1927. július 20-án született Jevpatorijában, a Krím-félszigeten. Fiatalon családjával együtt Moszkvába költözött, és régészetet tanult. Egyetemi éveiben ellenzékiek és kritikus szellemű egyetemi társak köréhez csatlakozott. A sztálini munkatáborok szörnyűségeinek kíméletlen feltárása másokkal együtt őt is sokkolta – mondta Alekszejeva. 1976-ban a Nobel-békedíjas Andrej Szaharovval együtt titokban emberi jogi szervezetet alapított, a mára már híressé vált Moszkvai Helsinki Csoportot, és a KGB látókörébe került.

Házkutatások következtek, nem gyakorolhatta a hivatását, végül pedig 1977-ben megfosztották az állampolgárságától. Több mint 15 évet élt az Egyesült Államokban, majd a Szovjetunió széthullása után visszatérhetett Moszkvába, ahol átvette a Helsinki Csoport vezetését.

Putyin első mandátumának idején meghívták az emberi jogi kérdésekben az államfőnek tanácsokat adó testületbe, ahol megszakítással ugyan, de máig tag. Ebben a pozícióban is rengeteget bírálta az államvezetést: elítélte a két csecsenföldi háborút, kiállt a letartóztatott oligarcha, Mihail Hodorkovszkij mellett, és kifogásolta a Borisz Nyemcov meggyilkolt ellenzéki ügyében folytatott vizsgálatokat. Élesen bírálta a Krím Oroszországhoz csatolását, és azt mondta, mélyen elszomorítja, hogy a nemzetközi jog megsértése sok embernek édes mindegy.

Alekszejeva néhány évvel ezelőtt még maga is utcára vonult. 82 éves korában őrizetbe vették, mert részt vesz egy Putyin-ellenes tüntetésen. A moszkvai metróban leütötték, könnyebben megsérült. Sok nemzetközi kitüntetés birtokosa, a Memorial polgárjogi szervezettel együtt megkapta az Európai Parlament Szaharov-díját. Hazájában több sajtóorgánum is Oroszország egyik legbefolyásosabb asszonyának választotta.

Alekszejeva szívesen találkozik fiatalokkal. „A fiatalságot nem lehet megfélemlíteni” – mondta kevéssel 90. születésnapja előtt. Úgy véli, valamikor hazájában is demokrácia és jogállam lesz. „Nagyon optimista vagyok Oroszország jövőjét illetően”, különösen az ifjúság rettenthetetlen bátorsága miatt – mondta. (MTI)