Egy dohánynövényt „vertek át” kutatók, és késztették arra, hogy a gyermekbénulást okozó poliovírus ellen készítsen oltóanyagot – olyan vakcinát ráadásul ami nem a vírus legyengített változata, hanem hű utánzata, írja a BBC.

Utóbbinak azért van jelentősége, mert így kikerülhető az a kockázat, hogy a jelenleg is vakcinaként használt védőanyagból új, erősebb vírustörzs fejldőjön ki, hiszen a vakcinákat jelenleg legyengült vírusokból állítják elő. 

Előbbinek pedig azért lehet jelentősége – tehát, hogy egy megtévesztett növény volt képes oltóanyagot készíteni – mert sokkal gyorsabbá, olcsóbbá és könnyebbé válhat az oltóanyaggyártás.

A kísérletet WHO a poliovíruselleni küzdelemre szánt forrásából végezték a John Innes központban végezték Norfolkban.

No Ghost in the Shell 

Maga az elkészült oltóanyag a kutatók megfogalmazása szerint egy „autentikus utánzata” az eredeti vírusnak egyetlen fontos különbséggel, hogy belül „üres”, azaz épp a fegyvere hiányzik. Arra viszont tökéletesen alkalmas, hogy az immunrendszer ezen gyakorolja be az éles vírus elleni védekezést.  

Az előállítása is meglehetősen szokatlan volt, ugyanis az oltóaanyagot egy dohánynövény levelei állították elő, amit ügyesen kvázi poliovakcina-gyárrá sikerült alakítani.

A kutatóknak ezért először meg kellett tanítaniuk a növénynek, hogy mi is a poliovírus. Ehhez egy természetes úton megfertőzött növényről származó vírust és a poliovírus felületét leíró genetikai kódot használták fel, amivel talajbaktériumot fertőztek meg.

A talajbaktérium megfertőzte a dohánynövényt, amely így elkezdte gyártani az álvírusokat. Az így kapott, a levelekből vízzel kinyerhető ellenanyag állatkísérletek során működött, emberen még nem próbálták ki. A kész termék 3D struktúrája mindenesetre majdnem megegyezik az eredeti víruséval.

A kutatók most azt remélek, hamarosan eljuthatnak a szériagyártásig, de azért az még időbe telik.

Pedig a módszer nemcsak a poliovírusjárványok, de az ebola- és a zika- ellen is megoldást nyújthatnak a jövőben, ahol a vakcina gyors és tömeges előállítása igen fontos szempont.

Jelenleg genetikai kódok alapján már készítenek hasonló módszerrel vakcinákat, de ezek csirketojásban nevelkednek hónapokig, míg a növények 3-4 hét alatt megoldanák a feladatot.

A növények termesztéséhez pedig nem kell túl sok minden: talaj, víz, napfény és szén-dioxid. (BBC)