A miskolci önkormányzat 250 millió forinttal menti meg Leisztinger csapatát

Miközben hétfőn bokrétaünnepséget tartottak az évek során horribilisra növekedett, most már 14 milliárd forintos költségvetési támogatásból épülő diósgyőri stadionban, az a veszély fenyeget, hogy csődbe megy a csapat, amelyik játszana a hamarosan elkészülő arénában. 

A Diósgyőr Football Club többségi tulajdonosa, a baloldali milliárdos Leisztinger Tamás, aki az idők szavára hallgatva szállt be 2011-ben a miniszterelnök számára annyira kedves magyar fociba. Kisebbségi tulajdonos a miskolci önkormányzat a vagyonkezelő cégén keresztül. Ez a felállás a jelek szerint nem működik, a klub évek óta burtális veszteséget termel, annak ellenére, hogy az MLSZ és állami vállalatok öntik a pénzt a magyar fociba.

Tavaly minden NBI-es klub nyereséges volt, kivéve a Diósgyőrt. A klubot működtető kft. 2016-os üzemi eredménye mínusz 236,7 millió forint volt. Az elmúlt öt évben sikerült  -1,7 milliárd forintos üzemi eredményt produkálnia a csapatot működtető cégnek, és felélte a vagyonát. 

A Diósgyőr Football Club üzemi eredménye:

  • 2012: -467 millió
  • 2013: -503 millió
  • 2014: -372 millió
  • 2015: -148 millió
  • 2016: -236 millió

Márpedig a Magyar Labdarúgó Szövetség azt írja elő, hogy a kluboknak 200 milliós saját tőkével kell rendelkezniük. Csakhogy a Diósgyőr FC-nek a plusz 200 millió helyett jelenleg mínusz 585 milliós a saját tőkéje. 

Az MLSZ felszólította a klubot a majdnem 800 millió forintos különbözet eltüntetésére, erre augusztus 31-éig adtak határidőt. Leisztinger és a miskolci önkormányzat szinte az utolsó pillanatig kivárva most lépett, és igyekezett megosztani a költségeket. 

A miskolci önkormányzat 250 millió forinttal kénytelen beszállni a tőkeemelésbe a vagyonkezelő cégén keresztül. Tavaly is adott már két forráson keresztül 100 milliót az önkormányzat a klubnak.

Orbán VIktor és Leisztinger Tamás 2016. április 10-én a DVTK labdarúgó-edzõközpontjának átadásán.  Fotó: Czeglédi Zsolt/MTI

A kft. már a tavalyi évről szóló mérlegében azt írta, hogy a "tulajdonosok hónapok óta stratégiai egyeztetéseket folytatnak a Társaság tőkehelyzetének javításával kapcsolatban. A többségi tulajdonos szándékában áll a tagi kölcsönök egy részének elengedése, azáltal a kötelezettségállomány jelentős csökkentése, egyúttal - eredményágon - a saját tőke javítása." Ez lenne a jelek szerint Leisztinger része, a mérleg szerint 582 milliós tagi kölcsönnel lóg a többségi tulajdonosának a klub. Ezt a felélt kölcsönt engedheti el feltételezhetően Leisztinger. 

A Diósgyőr közleménye igyekszik megnyugtatni mindenkit, hogy ne a számoknak higgyen: "Ezúton szeretnénk mindenkit biztosítani arról, hogy a Diósgyőr FC Kft. pénzügyi helyzete stabil, és az elmúlt évekhez hasonlóan a továbbiakban is minden vállalt kötelezettségének, valamint az MLSZ szabályzataiban foglaltaknak is eleget tesz. A jelenlegi – az előzetes tulajdonosi egyeztetéseknek megfelelően – végrehajtandó tőkerendezéshez a Miskolc Holding Zrt. 250 millió forinttal, a Borsodsport Invest Kft. több mint 550 millió forinttal járul hozzá”. 

Az nem látszik viszont, mitől fordulna nyereségbe a klub működése. Az MLSZ és az állami cégek bőkezű szponzorációja a többi klubot papíron már nyereségessé tette. Mindez azzal is jár, hogy a kluboknak nem kell piaci alapon működniük, nem fontos a nézőszám, az ajándéktárgy-üzlet felpörgetése, az átgondolt játékos beszerzés és eladás vagy a nemzetközi kupákban a minél jobb szereplés. Vagyis mindaz, amiből egy profi klub a bevételeit szerzi. A Balmazújvárost irányító - egyébként fideszes képviselő - Tiba István éppen tegnap árulta el, hogy az ő költségvetésük 75 százaléka az MLSZ-től érkezik, a fennmaradó részt az önkormányzat és a szponzorok rakják össze. 

De a Diósgyőr még ebben a mesterségesen fenntartott rendszerben is képes egyedüli NBI-es klubként brutális veszteséggel működni, a hiányt pedig nagy részben a minden bizonnyal anyagilag remekül álló miskolci önkormányzat állja.