A magyar idő szerint hétfő éjjel kilőtt rakétáról már az első hírügynökségi jelentések is azt állították, hogy Japán irányába lőtte ki az észak-koreai rezsim, azóta ezt hivatalosan is megerősítették: a ballisztikus rakéta átrepült Japán északkeleti része felett és a Csendes-óceánba csapódott. 

A tokiói vezetés működésbe hozta riasztórendszerét és figyelmeztette a térség prefektúráit a veszélyre. Az NHK japán közszolgálati tévé arról számolt be, hogy nincs jele károknak. Japánban ugyanakkor ideiglenesen leállították a Sinkanzen szuperexpresszvonat közlekedését. A rakétaindítás azonban nem befolyásolta a légi közlekedést. 

A japán védelmi erő nem tett kísérletet arra, hogy megsemmisítse a rakétát, amely 1180 kilométerre a második legnagyobb japán szigettől, Hokkaidótól keletre, három részre szakadva csapódott a tengerbe. 

Szuga Josihide tokiói kormányszóvivő kijelentette:"Példa nélküli az eset, komoly és súlyos veszélyt jelent (Japánra nézve)". Hozzátette, hogy a tokiói kormány nagyon határozottan tiltakozott a történtek miatt Phenjannál. Mint mondta a rakétaindítás az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) határozatainak megsértését jelenti. Tokió Washingtonnal és Szöullal, valamint más érintett országokkal szorosan együttműködve fogja kidolgozni a választ. 

Hozzátette, kérték az ENSZ BT rendkívüli ülésének összehívását.

A rakéta kilövése után 40 perces telefonbeszélgetést folytatott Abe Sinzo japán miniszterelnök és Donald Trump amerikai elnök. Trump elmondta, hogy száz százalékig Japán mellett állnak, és Abe elmondása szerint az amerikai elnök kitért arra is, hogy erősen elkötelezettek amellett, hogy megvédjék Japánt. A miniszterelnök szerint a nemzetközi közösségek fokozódó nyomása lehet a válasz erre a lépésre. A kilövést példanélküli, súlyos fenyegetésnek nevezte. 

Időközben bejelentették, hogy a testület már kedd este megvitatja a történteket.
A rakéta típusa egyelőre nem ismert, a dél-koreai vezérkari főnökök egyesített bizottsága és az amerikai hadsereg vizsgálja a rakétaindítást. Az már ugyanakkor ismert, hogy az észak-koreai főváros, Phenjan közeléből indított rakéta 2700 kilométeres távolságot tett meg, 14 perces útja során pedig 550 kilométeres magasságot ért el. Ezekből az adatokból azt a következtetést vonják le, hogy a rakéta közepes hatótávolságú lehetett.

Az Észak-amerikai Légvédelmi Parancsnokság (NORAD) közölte, hogy a rakéta nem veszélyeztette az Egyesült Államok észak-amerikai területét. 

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa legutóbb augusztusban fogadott el újabb szigorú büntetőintézkedéseket Észak-Korea ellen nukleáris és rakétaprogramja miatt. A szankció nyomán Phenjan évi 1 milliárd dollár (több mint 255 milliárd forint) exportbevételtől eshet el. 

Az új intézkedéscsomag tiltja a szén, a vasérc, a vas, az ólomérc, az ólom, a hal és a tenger gyümölcseinek kivitelét. Ha betartják, Észak-Korea exportbevételei legalább egyharmaddal csökkenhetnek.

Az észak-koreai vezető, Kim Dzsongun a hónap elején kilátásba helyezte, hogy rakétatámadást intéz a csendes-óceáni amerikai sziget, Guam és az ottani légitámaszpont ellen. Donald Trump amerikai elnök ugyanakkor azt felelte, hogy "tűzzel és haraggal" fogadja majd, ha Észak-Korea továbbra is fenyegeti az Egyesült Államokat. (MTI, Guardian)