A létező legveszélyesebb azbesztet találták a Városligetben

Kék és fehér azbesztet (krizotilt és krokidolitot) is kimutatott az a vizsgálat, amelyet a Ligetvédők rendeltek meg, miután mintát vettek a Városligetben található Petőfi Csarnok bontásai törmelékéből, közölte a szervezet szerdán.

Az azbeszttartalmú építési hulladék jelenleg is a bontási törmelékben hever, ám egyelőre a helyszínen semmiféle óvintézkedést nem foganatosított sem a helyszínre kiszálló rendőrség, sem a katasztrófavédelem, közölte a 444-gyel Székely Balázs ligetvédő aktivista.

A kék és fehér azbeszt belélegezve súlyos egészségkárosodást okoz, hiszen az anyag igen apró, szálas részecskéi a tüdőbe jutva roncsolják az emberi szervezetet.

"Az azbeszt az ásványi eredetű magnézium szilikátok egy csoportjának gyűjtő elnevezése, melyek különleges szálas szerkezetet mutatnak, tűszerű kristályokból épülnek fel. A rendkívül vékony elemi szálak átmérője a milliméter ezredrészénél is kisebb és éppen ez okozza veszélyességét, mert a légutak szűkebb szakaszaiban elakadhatnak, de lejutnak a tüdő úgynevezett léghólyagocskáiba is, ezeket átszúrva károsíthatják a mellhártyát. Az azbeszt okozta egészségkárosodás hosszú lefolyású (30-40 év), többségében halálos kimenetelű.” - írja az azbesztről a Tervlap nevű építészeti szaklap. 

Az azbeszt valóban nem tréfa, Európában a nyolcvanas években már betiltották azbeszttartalmú építőanyagok felhasználását, Magyarországon a kilencvenes, illetve a kétezres években tiltották meg teljesen használatát.

Az azbeszt egyébként éppen a régi épületek bontásánál válik veszélyessé, hiszen ilyenkor szabadulhat el, juthat a levegőbe az egyébként általában cementbe kötött anyag. Ezért az azbeszttartalmú hulladék veszélyes hulladéknak számít, nem megfelelő kezelése pedig bűncselekménynek.

Ezért olyan épületet, amelyben azbeszttartalmú anyagok vannak, különös előírások szerint kell bontani: a munkaterület és a munkások számára megfelelő védelmet kell biztosítani.

A Ligetvédők független szakértő céget, a Kör-ker Kft.-t kérték fel, hogy egy, a PeCsa bontásából származó hulladékdarabot, egy lefolyócső burkolatát vizsgálják be. A cég 2-4%-os azbeszttartalmat állapított meg a krizotil és 10-12%-ost a krokidolit esetében (Az egészségügyi határérték nulla százalék).

Már nem kéne ott lennie

A Ligetvédők elmondása szerint az azbesztmentesítésnek már a bontás előtt meg kellett volna történnie a magyar törvények előírása szerint, az pedig, hogy augusztus 11-én még azbeszttartalmú hulladékot tudtak felkutatni a romok között, azt mutatja, hogy a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. alvállalkozásában álló, az azbeszt felmérését (Drycon Hungary Kft.), eltávolítását (VS Construction), illetve magát a bontást végző cégek (DTRT Zrt.) a jelek szerint nem jártak el a törvények szerint.

Azt figyelembe véve, hogy a bontás február óta tart, és még nem fejeződött be, azt is jelenti, hogy hónapok óta fedetlenül található veszélyes hulladék a Városligetben, amelyet jelenleg is aktívan használnak a budapestiek, családosok, sportolni és pihenni vágyók.

Azt mondták, mentes

Sághi Attila, a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. vezighelyettese tavaly decemberben magabiztosan jelentette ki az Origónak, hogy az azbesztmentesítéssel végeztek. 

Ennek ellenére „a Ligetvédők – akik mindennap készítettek felvételeket a munkálatokról – megfigyelésük során alig tapasztaltak arra utaló jelet, hogy megfelelő azbesztmentesítő tevékenység folyna a bontási területen.” - írja a Városliget múzeumi negyeddé történő átépítése ellen küzdő szervezet.

A Ligetvédők elmondása szerint a helyszínre kiérkezett a rendőrség és a katasztrófavédelem is, de hosszas tanakodás után levonultak, és egyelőre semmiféle védelmi intézkedést (a hulladék letakarását, locsolását, a terület elkerítését) nem rendeltek el.

A Városliget Zrt. este kiadott közleménye sem tagadja, hogy azbeszttartalmú anyag lehet a bontási területen (ahol épületszerkezet már nem áll, ellenben térdig ér a sitt).

Pontosabban előbb tagadják a hírt: 

„A Petőfi Csarnok azbesztmentesítése szakszerűen, biztonságosan, a jogszabályoknak megfelelően zajlott le, az sem a park használóira, sem pedig a környéken élők számára nem jelentett semmilyen egészségügyi kockázatot.”

Majd beismerik, hogy lehet azbeszttartalmú anyag a törmelékek között:

„A hivatkozott azbesztcement tartalmú elemet a tiltakozók állítása szerint a Petőfi Csarnok bontási területén találták. Ennek kapcsán azonban kiemelten fontos megjegyezni, hogy az érintett területen még nem fejeződtek be a bontási munkálatok.”

Ez a Ligetvédők állítása szerint azért különös megfogalmazás, mert az azbesztmentesítéssel a bontás előtt végezni kellett volna, éppen azért, hogy a bontást végző munkások, és a Városligetbe járók ne legyenek az azbeszttartalmű szálló por veszélyeinek kitéve.

A Népszava áprilisban azt írta, az azbesztmentesítést azért hagyta abba az erre felkért cég (VS Construction), mert a munka ellenértékét a bontási munkát elnyerő fővállalkozó (DTRT) nem fizette ki. 

Ezt alátámasztja a területen folyamatosan jelenlévő Ligetvédők közleménye is, akik azt írják:

„A Ligetvédők – akik mindennap készítettek felvételeket a munkálatokról – megfigyelésük során alig tapasztaltak arra utaló jelet, hogy megfelelő azbesztmentesítő tevékenység folyna a bontási területen.” (Közleményükben egyébként megtalálható egy teljes „azbesztnapló” a megfigyeléseikről.)

A szervetlen azbeszt olyan kicsi, mint egy baktérium vagy vírus, ezért könnyen a levegőből az emberi szervezetbe jut. Nem véletlen, hogy mentesítése nagyjából úgy néz ki Nyugat-Európában, mintha Ebola-járvány lenne, pedig csak épületet bontanak:

Ehhez képest a Ligetvédők ezt rögzítették korábban a PeCsa bontásának helyszínén. A videóösszefoglalón jól látható, hogy a PeCsát kicsit kevesebb védelmi felkészüléssel bontották, a sittből száll a por, még a szállítás során is:

A Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt.-nek nem ez az első kalandja az azbeszttel. A Közlekedési Múzeum bontásánál a környező iskolákat sem figyelmeztették időben, hogy azbeszttartalmú a bontási hulladék, csak civil nyomásra közölték a nyilvánossággal, hogy a bontás során veszélyes hulladékot is bontanak, illetve szállítanak.

A Ligetvédők közben kiplakátozták a Városligetet, hogy figyelmeztessék a park látogatóit az azbesztveszélyre. Ha kamu lenne az azbesztriadó, a Ligetvédők ellen indítana eljárást a rendőrség közveszéllyel való riogatás miatt, ám a mai napon a rendőrség maga értesítette a Katasztrófavédelmet a veszélyes hulladék ottlétéről.