Matolcsy: Az eurózóna válságkezelése kudarc a miénkhez képest

A Magyar Nemzeti Bank elnöke az 55. Közgazdász-vándorgyűlésen, Egerben azt mondta, hogy az eurózóna hagyományos eszközökre alapozó válságkezelése kudarcot vallott az újszerű megközelítésekre és célzott válaszokra épülő magyar modell tükrében, elsősorban az eurózóna, illetve az unió gazdaságpolitikai és politikai felfogása miatt.

Matolcsy György a 3 napos esemény nyitónapján tartott előadásában azt mondta, a 2010 óta tartó, forintra épülő magyar válságmenedzselés sikeres volt. Míg az EU tagállamok közül a Magyarországhoz hasonlóan mély és átfogó válsággal küzdő déli országok megszorító intézkedéseket hoztak, a magyar kormány pont az ellenkezőjét tette – mondta Matolcsy, aki szerint mindez a más utat választó tagállamokban gazdasági visszaesést és romló egyensúlyi mutatókat eredményezett, míg Magyarországon költségvetési fordulat állt be, a mérlegek egyensúlyi irányba mozdultak el és a gazdaság fenntartható pályára állt.

A globalizáció, a pénzügyi rendszer szabályozásának leépítése és egy célzott ingatlanpiaci buborék felépülése miatt kirobbant krízis Európában nem a magországokat, hanem a gyengéket érintette erőteljesen – mondta Matolcsy, aki szerint különösen mélyről kellett elindulni úgy, hogy a globális jelenségek mellett számos egyéb probléma is jelentkezett: a 2002-2008 között kialakult, Magyarországot nagyon gyenge fiskális pozícióba taszító ikerdeficit, ami miatt „minden mérlegünk távol állt az egészségestől”.

Mindezt felmérve 7 éve tudatos politikai döntés született a rövidtávon több áldozattal, mint haszonnal járó, de közép- és hosszútávon megtérülő strukturális reformok végrehajtásáról – mondta. Szerinte a jegybank jelentősen hozzájárult a sikeres válságkezeléshez, de „nemcsak magunkra, hanem a bankrendszer egészére támaszkodva, szövetségben értük el sikereinket”: idén az MNB programjainak köszönhetően 600 milliárd forinttal, 2013 óta összesen 1600 milliárd forinttal csökkentek a magyar államadósság finanszírozási költségei.

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke előadást tart a Magyar Közgazdasági Társaság 55. közgazdász-vándorgyűlésén Egerben.Fotó: Komka Péter/MTI/MTVA

Matolcsy György szerint ma már a világban sokan értékelik és számon tartják a valaha volt legnagyobb gazdasági világválság kezelésének sikeres magyar modelljét. Szerinte a déli országok példája igazolja, hogy a megszorítások elviszik a társadalmi békét és politikai válságot okoznak, de Magyarországon ezzel szemben megmaradt a politikai stabilitás, ami ugyancsak az alternatív válságkezelés eredménye. Azt is mondta, mindez kizárólag nemzeti fizetőeszközzel volt megvalósítható, az euróövezeti országok közül ugyanis „senki nem tud külön úton járni”.

Kovács Árpád: Versenyképességi fordulat kell

Az eseményen közgazdász életműdíjjal kitüntetett Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke, a Magyar Közgazdasági Társaság örökös tiszteletbeli elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország ugyan sikeresen végrehajtott egy stabilitási és egy növekedési fordulatot, de ezek megőrzéséhez nélkülözhetetlennek nevezte a versenyképességi fordulatot. 

A magyarországinál kedvezőbb mutatókkal rendelkező országok eladósodottsági szintje jóval alacsonyabb, így forrásaikat adósságtörlesztés helyett fejlesztésekre tudták fordítani – mondta. „Amikor mások futócipőre váltottak, nekünk fel kellett vennünk az ólmos bakancsot” – fogalmazott. Szerinte bár a pálya hasonló, de a történelmi hátrány tükröződik a szomszédos Ausztriával történő összehasonlításokban.

Ma már nem elsősorban mennyiségi, hanem minőségi mutatókban kellene fejlődnie Magyarországnak. „Vagyunk annyira erősek, hogy ebbe az irányba mozduljunk el, ez lesz a 2020-as évek elejének egyik legfontosabb feladata” – mondta. (MTI)

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.