Lengyelország megvizsgálta, kérhet-e jóvátételt Németországtól a második világháború miatt

A szejm irodájának friss jogi elemzése szerint Lengyelország jogosult arra, hogy jóvátételt kérjen Németországtól a II. világháborús veszteségekért, a kártérítési igény nem avult el, és Varsó eddig jogszerűen nem mondott le róla.

Az alsóház elemzőirodájához augusztus elején fordult a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) egyik képviselője azzal a kérdéssel, hogy Lengyelország követelhet-e Németországtól kártérítést a II. világháborúban neki okozott károkért. A témát korábban Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke vetette fel a párt júliusi programadó kongresszusán.

A 40 oldalas, angolul és németül is közzétett elemzésben azt írják, a lakosság számához, a nemzeti vagyon nagyságához képest Lengyelország európai viszonylatban a legnagyobb háborús veszteséget szenvedte el a német megtámadás és megszállás miatt.

A jelentés 6 millióra teszi a német háborús műveletek lengyelországi áldozatainak számát, ezen kívül további több mint 10 millió a háborút túlélt (mára javarészt elhunyt) üldözöttet tartanak számon. A Németország okozta károkat az 1939 augusztusában érvényes árfolyam szerint 48,8 milliárd dollárra becslik, de ez mai árfolyamon többször ennyi lenne.

Az Auschwitz-Birkenau-i tábor bejárata felszabadításának hetvenedik évfordulóján, 2015 januárjában.Fotó: Joel Saget / AFP

A szejm elemzői szerint Lengyelország és az állampolgárai a többi országhoz képest aránytalanul alacsony jóvátételt kaptak Németországtól: a lengyel áldozatok számára Berlin eddig nem egészen 1 százalékát fizette ki annak az összegnek, amivel a nyugat-európai országok, az USA és Izrael állampolgárait kárpótolta.

Az elemzés megemlíti: az 1991-ben létrehozott, mindenekelőtt a német forrásokat kezelő Lengyel-Német Megbékélés Alapítvány 2004-ig közel 732 millió złotyt (kb. 52 milliárd forint) fizetett ki több mint 1 millió embernek, így az egy főre jutó jóvátétel átlagosan 690 złotyt (kb. 50 ezer forint) tett ki.

A szejm elemzői több, az I. és a II. világháború utáni nemzetközi egyezményre alapozzák azt a következtetést, hogy a lengyel kártérítési igény nem avult el. „Sok éven át a kétpólusú világ lehetetlenné tette a jóvátétel kérdésének rendezését” – írják. Az 1953-ban tett nyilatkozatról, amiben a kommunista Lengyel Népköztársaság kormánya lemondott a szovjet blokknak járó kártérítés neki ítélt részéről, az elemzők azt írták: a Szovjetunió nyomására tett nyilatkozat nem volt összeegyeztethető az akkor érvényes lengyel alkotmánnyal, és csak a Németország újraegyesülése előtti, a szovjet blokkhoz tartozó Német Demokratikus Köztársaságra (NDK) vonatkozott.

Berlin idén júliusban a jóvátétel kérdését jogi értelemben lezártnak minősítette, éppen az NDK és a volt Szovjetunió közötti, a lengyel nyilatkozatot kikényszerítő szerződésre hivatkozva.

Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter a közszolgálati televízióban azt mondta: a kormány végleges állásfoglalása előtt több jogi elemzésre is szükség lehet, ezeket külföldi, ezen belül német jogászok készítenék.

A lengyel háborús veszteségek felmérését és az említett jogi elemzések elkészítését követően a jóvátétel kérdését Lengyelország EU- és NATO-tagságára és a kétoldalú lengyel-német kapcsolatok fontosságára figyelemmel „politikai és aktuálpolitikai kontextusban is meg kell beszélni” – értékelte Waszczykowski. (MTI)

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.