"A macskák reológiájáról" című elméleti tanulmányával (.pdf) Marc-Antoine Fardin a vicces, de elgondolkodtató tudományos kutatásokat díjazó Ig Nobel egyik idei győztese. Ha netán nem tudná, a reológia az anyagok folyási tulajdonságaival foglalkozó tudomány, Fardin tézise szerint a macskák egyszerre szilárd és folyékony halmazállapotúak. Ezt arra a megfigyelésére alapozza, hogy a macskák gyakorlatilag képesek belefolyni bármilyen tárolóedénybe, legyen szó dobozról, üveggömbről vagy éppen mosdókagylóról. Gyakorlott macskaszemmeltartóként állíthatom, hogy nem csak képesek erre, de amint lehetőségük nyílik belefolyni egy tárolóedénybe, meg is kísérelnek belefolyni.

A világ egyik, ha nem a legjobb egyetemén, a Harvardon csütörtök este három valódi Nobel-díjas részvételével adták át az idei tíz díjat. Az Ig Nobel-békedíjat például az a svájci kutatócsoport kapta, amelyik felfedezte, hogy a didzseridózók kevésbé horkolnak. A gazdasági Ig Nobel nyertesei azt vizsgálták, hogy milyen hatással van az alanyok fogadási hajlamára találkozásuk egy élő krokodillal.

Az anatómiai Ig Nobel nyertese pedig a kenti háziorvos, James Heathcote, aki szabadidejében megfejtette az emberiséget a feljegyzett történelem előtti idők óta izgató rejtélyt, hogy miért is olyan nagy az idős emberek füle. Hogy tanuljanak is valamit, kedves olvasók: nem, nem azért, mert a fülünk az életünk végéig nő, hanem mert a gravitáció, ami annál hosszabban hat a fülünkre, minél tovább élünk, megnyújtja azt. (Via The Guardian)