Hivatalosan is halott Raoul Wallenberg
2016 október 31., 17:01
Raoul Wallenberg hozzátartozói nem nézhetik meg cenzúrázatlanul azokat az iratokat, amikből kiderülhet, a svéd diplomata hol és mikor halt meg a Szovjetunióban
- Elutasította az illetékes moszkvai bíróság a Raoul Wallenberg hozzátartozói által az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) ellen benyújtott keresetét.
- A perrel a Marie Dupuy, Wallenberg unokahúga által képviselt felperesek azt akarták elérni, hogy cenzúrázatlanul férhessenek hozzá azokhoz a dokumentumokhoz, amikből kiderülhet, hol és mikor halt meg a Szovjetunióban a svéd diplomata, aki a holokauszt idején Budapesten zsidók tízezreinek mentette meg az életét.
- Az FSZB jogásza a bíróságon elmondta, hogy az iratok titkosságát 2020 és 2022 között oldják majd fel.
Wallenberget a szovjet titkosszolgálatok 1945-ben a magyar fővárosban tartóztatták le, és a további sorsát azóta is homály fedi. A legelterjedtebb, egy 1957-ben közzétett hivatalos jelentésen alapuló verzió szerint 1947-ban a Lubjanka börtönben szívrohamban halt meg. (Moszkva mindaddig tagadta Wallenberg elhurcolását.) Viszont több, magát szemtanúnak valló személy azt állította, hogy évekkel a halálozás hivatalos dátuma után találkozott Raoul Wallenberggel.
Az FSZB jogi képviselője a RIA Novosztyi hírügynökség szerint a bíróságon arra hivatkozott, hogy az igényelt dokumentumokban mások személyi adatai is szerepelnek, ezek pedig a törvény értelmében nem oszthatók meg a Wallenberg-hozzátartozókkal. A vonatkozó archív anyagokat annak idején az orosz-svéd bizottság rendelkezésére bocsátották, és azokat publikálták is – mondta.
Ivan Pavlov, Dupuy ügyvédje cinikusnak nevezte az FSZB aggodalmát „az elődei általi” üldöztetések áldozatainak magánélete iránt.
„Az FSZB-nek semmi köze az 1945-ös eseményekhez. Mi csak őrizzük ezeket a dokumentumokat” – mondta a szolgálat ügyvédje, aki szerint az FSZB nem utódszervezete a KGB-nek (a szovjet Állambiztonsági Bizottságnak), hanem a Kémelhárítási Szolgálatból hozták létre.
„Wallenberg (Joachim von) Ribbentrop (német külügyminiszter) felderítői rezidentúrájának vezetője volt Magyarországon, és ennek a szolgálatnak a munkatársaként tartóztatták le. A sorsa úgy alakult, hogy természetes halállal halt meg, amikor a fogva tartási helyéről a krasznogorszki táborba szállították” – állította az ügyvéd.
„Ő szakemberként volt érdekes. Biztos vagyok benne, hogy kollégáim nem voltak érdekeltek a halálában, ha információt kaphattak tőle” – mondta Wallenbergről az FSZB képviselője.
A TASZSZ hírügynökség az ügy előtörténetéről azt írta, hogy 1991 szeptemberében Oroszország Svédország rendelkezésére bocsátott öt, a KGB archívumában fellelt, Wallenbergre vonatkozó iratot, és ugyanekkor állították fel a kétoldalú bizottságot is a diplomata sorsának kiderítésére.
Az akkor publikált adatokból az derült ki, hogy Wallenberget 1946. február 6-án hadifogolyi minőségben zárták a belbiztonsági minisztérium moszkvai, Lubjanka börtönbe, ahol a börtönorvos jelentése szerint 1947. június 17-én halt meg, feltehetően szívizominfarktusban. Többen, köztük külföldiek arról tanúskodtak, hogy a diplomatát „Németország javára elkövetett kémkedéssel gyanúsították”.
2000 decemberében az orosz főügyészség rehabilitálta Wallenberget és magyar sofőrjét, Langfelder Vilmost. 2012-ben a svéd külügyminisztérium kérte Moszkvát, hogy segítsen megtalálni a diplomatára vonatkozó dokumentumokat. Orosz szakértők akkor azt mondták, hogy sem kihallgatási jegyzőkönyvek, sem más iratok nem maradtak fenn a levéltárban, és hogy minden dokumentum, amit sikerült fellelni, hozzáférhető.
Az Interfax hírügynökség felidézte, hogy a Wallenberg család és a kutatókból álló Wallenberg Research Initiative (RWI-70) nevű csoport tavaly októberben adott át egy hivatalos listát a nyitva maradt kérésékről az orosz hatóságoknak, de azok „ismételten megtagadták” a levéltárakhoz való hozzáférést.
Idén márciusban a hozzátartozók három kérvényt intéztek az FSZB-hez, hogy tanulmányozhassák a Lubjanka és a lefortovói börtön 1945 és 1947 közötti időszakra vonatkozó dokumentumainak eredeti példányait, de ezt is elutasították.
Dupuy ezután indított pert, hogy az FSZB-t kötelezzék a hozzáférés biztosítására. A júliusi közleménye szerint az orosz levéltárakban több olyan, konkrétan a diplomata sorsával kapcsolatos iratot őriznek, amikhez eddig sem a család képviselőinek, sem független kutatóknak nem volt hozzáférésük.
Wallenberg 1944 júliusától szolgált a budapesti svéd nagykövetség első titkáraként. Ebben a minőségében ezrével bocsátott ki életmentő menleveleket. A diplomata egyébként az amerikai Háborús Menekültek Bizottságának (WRB) megbízásából lépett fel a magyarországi üldözöttek védelmében.
Az anyakönyvi adatokat nyilvántartó svéd adóhatóság csak tavaly októberben, vagyis 71 évvel az eltűnése után minősítette halottnak Raoul Wallenberget.
Budapesti letartóztatásával kapcsolatban a TASZSZ felidézte Bengt Jangfeldt svéd történész 2012-ben megjelentetett Wallenberg-életrajzát, ami szerint amikor a diplomatát őrizetbe vették, 15-20 kilónyi aranyat és rengeteg készpénzt találtak a kocsija benzintartályában. „Az oroszok minden bizonnyal abból indultak ki, hogy Wallenberg náci aranyat akart előlük elrejteni. A diplomata őrizetbe vételének magyarázata tehát rendkívül banális lehet” – idézte Jangfeldtet az orosz hírügynökség.
„(Jangfeldt) szavai szerint ezek a Wallenberg által segített zsidók értéktárgyai lehettek, amiket megőrzésre adtak át. Mindemellett Jangfeldt állítása szerint a svéd diplomáciai misszión a kollégái nem bíztak meg teljesen Wallenbergben, azt feltételezve, hogy ellophatott értékeket” – írta a TASZSZ. (MTI)
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.