A héten tartja éves rendes közgyűlését New Yorkban az ENSZ. A főeseménynek Donald Trump keddi beszéde ígérkezik. Téma bőven adott, Szíriától Észak-Koreáig burjánzanak a megoldandó konfliktusok. A nagy kérdés, hogy mennyiben próbálja majd összeegyeztetni Trump a hazai közönségnek szóló "Amerika az első" üzenetet a többoldalú együttműködésre és kompromisszumokra építő ENSZ elvárásaival.

Nemzetbiztonsági főtanácsadója, H. R. McMaster szerint Trump "kifejti majd vízióját Amerika szerepéről a világban, de egyben azt is, hogy mit vár az ENSZ-től és a többi hasonló szervezettől, illetve hogy a nemzetektől elvárja saját polgárai és a világ más nemzetei szuverenitásának tiszteletben tartását". Vagyis egyensúlyozni fog az amerikai diplomácia hagyományos, pártpolitikán felülálló emberi jogi intervencionalizmusa és saját izolacionista ösztönei között. A legkeményebb ütközésnek etekintetben a globális felmelegedés kérdése ígérkezik, ahol Trump az egész világot magára tudta haragítani kilépésével a párizsi klímaegyezményből.

Trump, ahogy a NATO-t, úgy az ENSZ-t is bírálta azért, mert szerinte az Egyesült Államok aránytalanul nagy részt vállal magára a költségekből. Elsősorban azt kifogásolja, hogy az ENSZ békefenntartó misszióit negyedrészt az Egyesült Államok finanszírozza - ezért azt már ki is harcolta, hogy az ENSZ kérése ellenére ne növeljék, hanem csökkentsék a békefenntartásra szánt keretet.

Gigantikus előrelépéseket kár volna várni ettől a héttől. Bár Trump hétfőn Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, szerdán pedig Mahmud Abasz palesztin elnökkel is találkozik, a közel-keleti béke előrehaladását még közvetlen környezetében se remélik - pedig ennek a területnek külön elnöki megbízottja is van Trump veje, Jared Kushner személyében. "A béketárgyalások más mederben haladnak, a békedelegáció sosem tekintett nagy eseményként az ENSZ rendes közgyűlésére" - mondta erről az Axios egyik fehér házi forrása. Az Abasz-találkozó célja inkább csak az ismerkedés.

Észak-Korea ügyében sem várható most nagy előrelépés. Az egyre jobban eszkalálódó válságban kezd szűkülni az amerikai mozgástér. Bár Trump állítólag azért volt eleinte annyira harcias, mert a hadserege létező opcióként vázolta a katonai csapást, az azért elég korlátozott lehetőség, tekintettel arra, hogy még a legoptimistább számítások szerint is több tízezer áldozata lehet egy hagyományos fegyverekkel megvívott konfliktusnak is - és dél-koreaiak milliói mellett amerikaiak tízezrei is útjába vannak az észak-koreai tüzérségnek. A szankciók pedig csak akkor lehetnek hatásosak, ha Kína is jelentősen szigorítana, például elvágná Észak-Korea olajellátását. De Kínának nem igazán érdeke az északi rezsim teljes gazdasági ellehetetlenítése, mert igazán nincs szüksége egy menekülthullámra.