Amikor ránéztem a falra, és azt olvastam rajta, hogy

egyes gazdaságokban a borjakra kézzel készített borjúzakókat adnak, mikor hidegebbre fordul az idő.

már tudtam, hogy jó helyen járok. Egyébként amúgy is tudtam, hiszen az OMÉK - vagyis az élő állatoktól a gigantikus munkagépeken át a már délelőtt 11-kor korongrészeg agrárbürokratákig egy rakás szórakoztató látványosságot bemutató nagy mezőgazdasági vásár - gyerekkorom óta óriási kedvencem, és alsós kisdobosként pont olyan jól szórakoztam rajta, mint fiatal meg álfiatal apaként, nem is beszélve a tudósítóként itt töltött alkalmakról. Pont ezért döbbentem meg azon, hogy életem úgy huszadik OMÉK-ján akkora felfedezést tudok tenni, amekkorát.

A minisztériumi-államigazgatási pavilonok környékén jártam éppen, ami hagyományosan unalmas résznek számít, ahol eddig egyetlen szórakozásként az apparátus öltönyös tagjainak villámgyors lerészegedését lehetett figyelni, amikor belebotlottam a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara távolról nem sokat ígérő kiállítási területébe. Már léptem is volna tovább, amikor megláttam azt a szlogent, hogy

KÉZMŰVESSÖR - A palackozott erőmű

és jobban körülnéztem. Hogy pár másodpercen belül egyszerűen elálljon a lélegzetem. Állít itt ki egy rakás olyan szervezet, amelyikről nem lehet eldönteni, hogy igazából mit termel. Hát a NAK-kal nem ez a helyzet, itt ugyanis azonnal világossá válik, hogy a  Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szlogeneket termel. Méghozzá világszínvonalú, hozamkorlátozott, kézműves szlogeneket

Ráadásul tökéleteseket, egyszer sem hibázva! 

A szlogeneket két szigetszerűség külső oldalára kasírozták fel, amik körül úgy keringtem, mint párzásra készülő stróman a Matolcsy Ádám izzadságával átitatott rongy körül. Hiszen ez után:

olyanok következtek, mint 

nem beszélve arról, hogy 

vagy a meglepő

a talányos

aztán a frappáns

a lényeglátó, ugyanakkor furcsán vadászos hangulatú

és a kétségbevonhatalan igazságokat néhány szóba összesürítő

A perfekcionizmus ennyire magas fokától megszédülve tántorogtam oda a tiszakécskei Szántó Kft - a "Magyarország legszebb állatenyésztő birtoka" cím birtokosa - terráriumához, amiben kiskacsák mozogtak. Mármint majdnem mindenki mozgott, kivéve azt a kacsát, a furcsán lelazulva feküdt, nyitott szemmel, de egészen moccanatlanul. 

Ekkor futott be egy Látványosan Agrárszakember Kinézetű Fickó a nőjével. Mindketten a kacsára meredtek, majd a nő a fickóra. A LAKF úgy bólintott, ahogy csak négy-hat Gödöllőn eltöltött év után tud bólintani az ember, majd annyit jegyzett meg:

Mondjuk azt, hogy alszik

Az átéltek hatása alatt szinte öntudatlanul támolyogtam el egy húsérleléshez való beépített üvegszekrényhez, ahol egy amúgy kedves asszony a bódult állapotomat kihasználva előadta, hogy a szuvidelés és a profi húsérlelés eddig csak a drága éttermek és luxusboltok kiváltsága volt, de mostantól abszolúte elérhetők az érdeklődő magánembereknek is. 

A szekrény 1 millió 249 ezer 900 forintba került, úgyhogy ahogy bezár az OMÉK, megyek új szakmát keresni. Azt hiszem érlelőszekrényeket fogok forgalmazni.

Az OMÉK ezen a legelső, szakmai napon negyedgőzzel pöfögött, még nem voltak itt például az élő állatok meg a hatalmas mezőgazdasági gépek, de már most látszott, hogy van fantázia az idei kiállításban (ami még a hétvégén is nyitva lesz.)

Ezeket jegyeztem még fel a szlogen-flash után:

A piac mindig jobban tudja. Már most árulják az adekvát védősisakot az ősszel várható sorosista zavargások idejére:

Pár standdal arrébb kiderült, kinek való az otthoni húsérlelő. Annak, akinek a lova is lómüzlit eszik:

A magyar halak ügyeit intéző bürokraták nem olyan keményvonalasak migrációügyben, mint az emberekkel bajlódó kollégáik, így a nagy akváriumban az őshonos halak mellett

jól megfért a migráns amur is. Igaz, orosz migránsról van szó, és Oroszország lassan olyan, mintha Magyarország tagköztársasága lenne. A halas részen egyébként a legmenőbb magyar séfek fognak minden nap spéci halételeket főzni.

A díszvendég Japán, és ahogy láttam, ez a kiállítás kötelező kör lesz a szakérajongóknak, irtó sokfélét lehet ugyanis kapni:

A növényes pavilonban pedig árultak robotfűnyírót is:

Két meglepő tény a végére:

• Tök  érdekes lett a Kárpát-medencei magyar termelőket bemutató rész
  
• Az első hangos nevetést 12:03-kor hallottam, hol máshol, mint a Pálinka Nemzeti Tanács jókora bemutatóhelyén
  

Ha tudsz, érdemes kimenni valamelyik nap, mert egymillió élő állattal és rengeteg kombájnnal kiegészülve ez az OMÉK remek szórakozás. Ugyanakkor siess, mert a kiállításon kiderült, hogy az emberiségnek már csak percei vannak hátra: