Rohadtul meleg nyarunk volt. Európa nyugati felén, Portugáliától Franciaországon és Nagy-Britannián át Hollandiáig már júniusban megérkezett a hőhullám. Spanyolországban júliusban is folytatódott a hőség, a hónap közepén, 13-án még az abszolút melegrekord is megdőlt Madridban. Hozzánk, Közép-Európába és a Balkánra augusztus legelején tört be az elviselhetetlen hőség az idei nyár egyetlen nevesített hőhullámával, a régiót vörös hőségriadókba borító Luciferrel. Ez így együtt már elég is volt hozzá, hogy a nyári középhőmérséklet alapján a 2003-as után a 2017-es legyen a második legforróbb európai nyár a meteorológiai feljegyzések kezdete óta.

Bár Európának ezen a részein nem szokatlan a hőség, az ilyen hosszan tartó hőhullámok komoly károkat okoznak. Ugyan a halálozási adatok elemzésére még várni kell, arról már vannak adatok, hogy a 2017-es hőhullám alatt nőtt a hőgutával, égési sérüléssel és más, hőséggel kapcsolatos panaszokkal felvett betegek száma a kórházakban. Az Adriai-tenger térségében pusztító erdőtüzek mellett Boszniában a teljes mezőgazdaság is megérezte a hőséget, ott a jelentések szerint felére esett a termelés, de Szerbiában is harmadával visszaesett is a kukorica és szója hozama.

A World Weather Attribution nevű, a klímaváltozás hatásait vizsgáló kutatócsoport szakemberei már csak emiatt is elemzésre méltónak érezték az idei nyarat. Mint írták, a megfigyelt hőmérsékleti adatok önmaguban is bizonyítják, hogy az idei nyár különleges volt, de a kirajzolódó trendek alapján nyugodtan számolhatunk azzal, hogy a nem is olyan távoli jövőben már közel sem lesz olyan különleges egy ilyen meleg nyár. Mint írták, a vizsgált térségben a következő években egy a tízhez az esélye egy a 2017-eshez hasonlóan forró nyárnak. Mindennek pedig a klímaváltozás az oka, ami miatt tízszer nagyobb esély van ilyen forró nyarakra, és legalább négyszer akkora az esély van a már említett Luciferhez hasonló pusztító hőhullámokra. Mindezt a valós adatok és a régióra jellemző hőmérsékletekkel készült korábbi klimatikus modellek összevetése alapján számították ki.

Nézzük a legrémisztőbb megfigyeléseket - minden adat a kutatók által vizsgálatra kiszemelt, a keleti hosszúság 8°-24° és az északi szélesség 36°-48° foka között megrajzolt, Magyarország javát is magában foglaló területére vonatkozik.

• A Lucifer hőhullám idején, 2017. augusztus 3-5 között a napi csúcshőmérséklet három napos átlaga ezen a területen 34,4°C volt. Ez 3,4°C-kal melegebb az 1981-2010 közötti időszak éves háromnapos maximumhőmérsékletének globális átlagánál, és 7,1°C-kal az azonos időszakra jellemző háromnapos átlagnál.
  
• az 1971-2000 közti méréseken alapuló klímamodellek alapján nem is lehetett volna ennyire meleg, így ahhoz képest nem is lehetett kiszámolni, hogy mennyivel nőtt az esélye egy ilyen hőhullámnak.
  
• A megfigyelések alapján 1950-hez képest minimum ötszörösére, ha nem még ennél is többszörösére nőtt az esélye az ilyen hőhullámoknak.
  
• Ha netán még melegedne a bolygó, mondjuk 1,5°C-kal, amire azért elég jó esély van, akkor nem 1:10-hez, hanem 1:4-hez lenne az esélye az ilyen forró nyaraknak.

Ha a vizsgált időszakot az egész nyárra, a területet pedig nyugat felé egészen a kontinens határáig, Portugáliáig terjesztjük, akkor a WWA kutatói szerint 2017-ben mért 29,2°C-os átlag az 1981-2010-es átlagnál 2,2°C-kal volt magasabb.