Helybenhagyták az elsőfokú ítéletet Lászó Petra ellen

A másodfokú bíróság megerősítette az első fokú, garázdaságról szóló ítéletet. Annyiban módosították a korábbi döntést, hogy megállapították: 

László Petra megpróbált elgáncsolni egy szír férfit, aki a gyerekével a kezében futott, és ez akkor is garázdaságnak minősül, ha egyébként nem az operatőr miatt esett földre a menekült.

A másodfokú bíróság kimondta, hogy László Petrát semmilyen jogtalan támadás nem érte, így nem is védekezhetett jogosan, ez nem is írható a javára. A másodfokú ítélet is arra jutott, hogy nincs adat arról, hogy bármilyen közösség tagja elleni érzelem vette az operatőrt, ennek értelmében pedig nem lehet szó gyűlölet-bűncselekményről.

László Petra az N1TV operatőre volt, amikor a menekültválság csúcsán, 2015 szeptemberében a magyar-szerb határnál dolgozott. Az operatőr a helyszínen készült videofelvételek tanúsága szerint egy menekült kislányba és fiúba belerúgott, egy kisfiát cipelő férfit pedig megpróbált elgáncsolni. Az esetről készült felvételek bejárták a világot, László rugdosódása sok szempontból a menekültválság egyik szimbóluma lett.

László Petrát első fokon garázadaság miatt ítélték el, de konkrét büntetést nem kapott, három évre próbára bocsájtották. Ez azt jelenti, hogy ha három éven belül másik bűncselekeményt követ el, akkor ezért a támadásért is külön megbüntetik. Az első fokú ítélet szerint 

„nem merült fel adat arra nézve, hogy a vádlottat az erőszakos magatartás kifejtése során motiválta volna a sértettek származása, migráns volta."

azaz nem történt gyűlöletbűncselekmény.

A dologgal azután kezdett el újra foglalkozni a magyar igazságszolgáltatás, hogy a Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport elkezdte piszkálni az ügyészséget, hogy fellebbezni kéne az ítélet ellen. A fellebbezés érdekében az ügyészségnek elküldött levelükben azt pedzegették, hogy gyűlölet-bűncselekményre utalhat, hogy László Petrának

  • személyes konfliktusa nyilván nem volt a migránsokkal
  • és valamiért csak a szélsőséges tévénél dolgozó operatőr rúgott, a helyszínen rajta kívül egy újságíró sem volt agresszív a migránsokkal.

Az ügyészség végül nem a minősítés miatt fellebbezett, a garázdasággal kiegyeztek volna, ők azt kifogásolták, hogy az első fokú ítélet nem vette megfelelően számításba, hogy László Petra megpróbálta elgáncsolni a kisfiát cipelő szír férfit, még ha ez nem is sikerült neki. Azt is kérték, hogy a próbára bocsájtás helyett pénzbüntetést szabjanak ki.

A másodfokú tárgyaláson a Helsinki Bizottság ügyvédje képviselte az egyik sértettet, a fiát karjában tartó szír férfit. Ők is azzal érveltek, hogy az eljárásban nem vizsgálták megfelelően a támadás motivációit, hogy gyűlölet-bűncselekmény történt-e, és ezért vissza kéne küldeni első fokra az ügyet.

László Petra ügyvédje arról beszélt, hogy a migránsok agresszív módon, kiabálva törtek ki a rendőrök élőláncából, és az operatőr nem is látta a kislányt, akiről nem tudni, hogy valójában hány éves, így tényleg kislány-e, és akibe László Petra amúgy sem rúgott bele, mert ő csak védekező módon felhúzta a lábát, amibe a lány beleszaladt.

Erről a jelentről van szó.

Azt is elmondta, hogy szerinte a migránsok jogtalan támadást követtek el a rendőrök és így László Petra ellen is, aki így jogos védelmi helyzetben volt a rugdosódás idején.

A történtek után, 2016 októberében László Petra díjat vehetett át Lezsák Sándortól, az országgyűlés alelnökétől egy 1956-ról szóló filmért, amit férjével készített.

Az operatőr nem vett részt a másodfokú tárgyaláson.

;