A gravitációs hullámok megtalálásáért adták idén a fizikai Nobel-díjat

Kedd délelőtt jelentették be Stockholmban, hogy az idei fizikai Nobel-díjat Rainer Weiss, Barry C. Barish és Kip S. Thorne kapta a LIGO detektorainak megvalósításában nyújtott munkájukért. 

A gravitációs hullámok detektálása az elmúlt évek egyik legnagyobb tudományos szenzációja volt. 

2016 februárjában jelentették be, hogy még 2015 szeptember 14-én az Egyesült Államokban található Laser Interferometer Gravitational-Wave Observatory (LIGO) két, egymástól háromezer kilométerre fekvő detektora először észlelt közvetlenül gravitációs hullámokat. 

A most kitüntetett fizikusok mind a LIGO rendszerének megalkotásán dolgoztak. A LIGO-ban több száz kutatóval együttműködve egy magyar kutatócsoport is dolgozik, vezetőjükkel, Frei Zsolttal a 2016-os bejelentés idején hosszú interjút is közöltünk

Az első detektálás óta a LIGO kutatói már többször is regisztráltak gravitációs hullámokat, melyek összeolvadó fekete lyukakból származtak. 

A hullámok keresése Einstein relativitáselméletének megszületésekor indult meg, mostanra lett elég érzékeny a technológia ahhoz, hogy ennyire finom jelenséget sikerüljön direkt módon is kimutatni. 

A kilencvenes évek elején viszont elindultak a próbálkozások a lézer interferométerekkel, ezek vezettek a LIGO kifejlesztéséhez is. Egy lézer interferométeres obszervatórium egy L-alakú berendezés, amin belül a két egymásra merőleges kar végén tükrök vannak, melyek között lézerfény terjed oda-vissza. A kivezetett fénycsóvák összetalálkozásakor a hullámok pedig vagy gyengítik vagy erősítik egymást. A mért intenzitás megmutatja, hogy a két kar rövidült vagy hosszabbodott-e, ami gravitációs hullám áthaladására utal.

A LIGO két karja négy-négy kilométer hosszú, ezek között 750-szer küldik oda-vissza a lézernyalábot, mielőtt kilépne a rendszerből. Ezzel olyan nagyságrendet sikerült modellezni, hogy már csak elég 10-15 nagyságrendben mérni, ami egy proton átmérője, és amire a mai technológia már képes. 

A kutatók világszerte abban bíznak, hogy a LIGO eredményei egy egészen új útjait nyithatják meg a fekete lyukak megismerésének, ezzel jelentősen bővítve az asztrofizikai ismereteinket. 

Ha valakit részletesebben is érdekel a LIGO működése, illetve a gravitációs hullámok felfedezése, ajánljuk ezt a tavalyi cikkünket a témában

A független magyar sajtónak soha nem volt olyan nehéz dolga, mint a járvány alatt.

A kormány nem enged újságírókat az egészségügyi intézmények közelébe, és a járvánnyal kapcsolatos legalapvetőbb adatokat sem osztja meg a nyilvánossággal. A közmédia és a többi propaganda csatorna mindent megtesz a valós helyzet elkenéséért.

A 444-en az elénk állított akadályok ellenére is be tudjuk mutatni, hogy áll a járvány Magyarországon és a világban. A pontos számokat, aktuális trendeket bemutató grafikonjainkból, infografikáinkból több millióan tájékozódnak.

Az ezeket összegyűjtő járványadat-oldalunk az utóbbi hónapokban átvette a közszolgálati média szerepét. Olvasóinkat ezzel nem csak tájékoztatjuk, hanem segítünk nekik egészségesnek maradni, és megőrizni szeretteik egészségét is.

Kapcsolódó
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok érvényesek 2019. december 2-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.