A gravitációs hullámok megtalálásáért adták idén a fizikai Nobel-díjat

TUDOMÁNY
2017 október 03., 10:04
comments 114

Kedd délelőtt jelentették be Stockholmban, hogy az idei fizikai Nobel-díjat Rainer Weiss, Barry C. Barish és Kip S. Thorne kapta a LIGO detektorainak megvalósításában nyújtott munkájukért. 

link Forrás

A gravitációs hullámok detektálása az elmúlt évek egyik legnagyobb tudományos szenzációja volt. 

2016 februárjában jelentették be, hogy még 2015 szeptember 14-én az Egyesült Államokban található Laser Interferometer Gravitational-Wave Observatory (LIGO) két, egymástól háromezer kilométerre fekvő detektora először észlelt közvetlenül gravitációs hullámokat. 

A most kitüntetett fizikusok mind a LIGO rendszerének megalkotásán dolgoztak. A LIGO-ban több száz kutatóval együttműködve egy magyar kutatócsoport is dolgozik, vezetőjükkel, Frei Zsolttal a 2016-os bejelentés idején hosszú interjút is közöltünk

Az első detektálás óta a LIGO kutatói már többször is regisztráltak gravitációs hullámokat, melyek összeolvadó fekete lyukakból származtak. 

link Forrás

A hullámok keresése Einstein relativitáselméletének megszületésekor indult meg, mostanra lett elég érzékeny a technológia ahhoz, hogy ennyire finom jelenséget sikerüljön direkt módon is kimutatni. 

A kilencvenes évek elején viszont elindultak a próbálkozások a lézer interferométerekkel, ezek vezettek a LIGO kifejlesztéséhez is. Egy lézer interferométeres obszervatórium egy L-alakú berendezés, amin belül a két egymásra merőleges kar végén tükrök vannak, melyek között lézerfény terjed oda-vissza. A kivezetett fénycsóvák összetalálkozásakor a hullámok pedig vagy gyengítik vagy erősítik egymást. A mért intenzitás megmutatja, hogy a két kar rövidült vagy hosszabbodott-e, ami gravitációs hullám áthaladására utal.

A LIGO két karja négy-négy kilométer hosszú, ezek között 750-szer küldik oda-vissza a lézernyalábot, mielőtt kilépne a rendszerből. Ezzel olyan nagyságrendet sikerült modellezni, hogy már csak elég 10-15 nagyságrendben mérni, ami egy proton átmérője, és amire a mai technológia már képes. 

A kutatók világszerte abban bíznak, hogy a LIGO eredményei egy egészen új útjait nyithatják meg a fekete lyukak megismerésének, ezzel jelentősen bővítve az asztrofizikai ismereteinket. 

Ha valakit részletesebben is érdekel a LIGO működése, illetve a gravitációs hullámok felfedezése, ajánljuk ezt a tavalyi cikkünket a témában

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.