Kidobott pénz, ahogy a magyar kormány nagyon sokat költ a kárpátaljai focira

Lesújtó véleményt fogalmazott meg a Kárpátaljai Labdarúgó Szövetség elnöke, Ivan Duran azokról a próbálkozásokról, amivel Magyarországról próbálják támogatni a kárpátaljai focit. 

A magyar kormány milliárdokat költ a határon túli focira, aminek nagy nyertese lehet a tehetséges játékosok lehalászására lehetőséget kapó Puskás Akadémia és Mészáros Lőrinc is. A felcsúti polgármester nemcsak a Puskás miatt, a horvátországi klubja, az Eszék is egymilliárdot kapott a magyar kormánytól utánpótlásnevelésre, de ennyi jutott Erdélyben a csíkszeredai és a sepsiszentgyörgyi akadémiákra külön-külön, a felvidéki Dunaszerdahelyre és a kárpátaljai Munkácsra is. A szerbiai Topolyára pedig hárommilliárd ment, miután Árok Ferenc a Pancho Aréna tetején összefutott Orbán Viktorral. 

Hogy nem feltétlenül a legésszerűbben elköltött adóforintokról van szó, az sejthető volt eddig is. Ezt csak megerősítette a Nemzeti Sportnak nyilatkozó kárpátaljai focifőnök.  Ivan Duran éppen arról beszélt, hogy a kárpátaljai foci komoly válságban van, hiszen 1925 óta másodszor fordul elő, hogy a régió nem ad országos bajnokságban szereplő csapatot, a megye háttérbe szorulása az utánpótlás-nevelésben is súlyos gondok okoz. A gyerekek máshol keresik a kibontakozás lehetőségét, olyan helyen, ahol bizotsítva látják a körülményeket a fejlődéshez. Az újságíró itt vetette közbe, hogy ott van a munkácsi akadémia. Ez kapott tavaly egymilliárdot a magyar kormánytól, és kötött együttműködési megállapodást a Kisvárdával, Seszták Miklós fejlesztési miniszter csapatával. A munkácsi akadémiáról Duran ezt mondta:

„Nincs perspektívája. Kevéssé átlátható módon működik, a pályák minősége, a fiatalok ellátása sok kívánnivalót hagy maga után. Ráadásul a képzés vezetői túlvállalják magukat, a megyén túlról, más ukrajnai régiókból is gyűjtik a kiszemelteket. 

Az akadémia magyarországi támogatásból tartja fenn magát, ami nem is lenne baj, ha a magyar adófizetők biztosra vetehtnék, hogy a pénzük ellenőrzött módon, jó helyre kerül.”

Duran szerint egy átlátható, ellenőrizhető és alapos rendszert kellene kiépíteni. 

Arra a kérdésre, hogy szerinte milyen érdeke fűződik a magyar államnak az ottani szerepvállaláshoz, Duran azt válaszolta, hogy azé a tehetséges gyerek, aki finanszírozza az akadémiát. De az természetesen az érintett játékoson múlik, hogy a magyar vagy az ukrán válogatottat választja. 

Az újságíró felhozta azt is, hogy tudomása szerint az ukrajnai tehetségeket a magyarországi Tarpán gyűjtik be. Ez is része egyébként annak a megállapodásnak, amit a kisvárdai labdarúgócsapat nevében eljáró Seszták Miklós fejlesztési kötött Kárpátalján. A miniszter nem nagyon csinált titkot abból, hogy az ukrajnai gyerekeknek azért lehet vonzó Magyarország, mert 18 éves koruk előtt könnyen tudnak játékjogot szerez6ni Magyarországon, márpedig akkor az UEFA előírásai szerint európai uniós futballistának számít. Hozzátette azt is, hogy azt a tudást, amit a Kisvárda és a Tarpa már birtokol, át fogják adni a kárpátaljai partnereinknek. Namost ez sem nagyon működik. Hiába gyűjtik be ugyanis a tehetségeket Tarpán, a kárpátaljai elnök szerint rossz minőségű munka folyik Magyarországon. 

„Adataim szerint az ott nevelkedő 180 fiatalból 165 kárpátaljai. Ugyanakkor aggodalommal követem az ottani munkát, hiszen amilyen erősek a tarpaiak PR-ban, annyira kétséges a hatékonyságuk. Már csak azért is, mert tudom, jó néhány ukrán fiatalnak nem a futball miatt érdekes a határon túli lehetőség, hanem a magyar nyelv, valamint a magyarországi munkaerőpiac miatt. Futballigazolással a zsebükben indulnak útnak, valójában dologzni mennek.”

A Nemzeti Sport megkereste a Tarpán szaktanácsadóként dolgozó Csank János egykori szövetségi kapitányt is. Szerinte nem igaz, amit a kárpátaljai elnök mond, Tarpának jó neve van a futballban. 

A kormány a fociakadémiák támogatását az összes környező országra ki akarja terjeszetni.