Nem elég Magyarország, már külföldön terjeszkedik a csodálatos magyar futball

  • A magyar kormány milliárdokkal támogat határon túli fociakadémiákat.
  • Ezzel a Puskás Akadémia és Mészáros Lőrinc biztosan jól jár. 
  • Jut lepattanó Seszták Miklós Kisvárdájának is.
  • A legújabb, hogy külföldi csapatokat is elkezdtek irányítani magyar közbszerzéseken anyagilag felhízlalt klubtulajdonosok.

Mintha valami sikeres termék lenne a magyar fociakadémiák rendszere, annak is a koronaékköve, a Puskás Akadémia, úgy kezdett el terjeszkedni a határon túl. A magyar állam milliárdokért erőlteti a határon túl is azt a modellt, ami Magyarországon sem működik. Mintha égető szükség lenne a hittérítőként megjelenő magyar szakma tudására Ukrajnában, Szlovákiában, Romániában, Horvátországban vagy Szerbiában. 

Magyar klubok már korábban is igyekeztek megjelenni a határon túl. A Fradi a szerbiai Tóthfalu akadémiájával, a Nyers István Akadémiával működik együtt, a Debrecen Kárpátalján keres tehetségeket évek óta. De a kormány más utat jár. Hiába a Vajdaságban, Tóthfaluban működő Fradi-partner akadémia, tavaly decemberben a magyar kormány úgy döntött, hogy inkább hárommilliárd forintot ad egy vadonatúj akadémia építésére, de nem Tóthfaluban, hanem Topolyán. Mindezt nagyjából azért, mert ahogy korábbi helyszíni riportunkból kiderült, Orbán Viktor remek kapcsolatot ápol az Újvidéken élő legendás fociedzővel, Árok Ferenccel, akivel véletlenül összefutott Felcsúton. A topolyai nem különösebben sikeres klub, a felnőttek a harmadosztályba játszottak. Amikor megdobta őket a kormány a hárommilliárddal, egyetlen magyar játékos volt a csapatban. Ami annyiban érdekes, hogy a kormány indoklása szerint nemzetpoltikai cél a határon túli magyarok segítése, a nemzeti összetartozás erősítése, a fiatalok sport iránti elkötelezettségének a növelése. 

De Topolya is része annak a hálónak, amit a Puskás Akadémia épített ki. A Puskás előbb számos magyarországi klubbal kötött együttműködési megállapodást, aminek a lényege, hogy a kis nevelőegyesületek legjobbjai – mintegy ajándékként – Felcsútra kerülhetnek. Aztán a Puskás Akadémia kilépett a határon túlra: először Erdélyben jelent meg, hogy ott is lehalasszák a tehetségeket, akik felkészítésére eredeti klubjukban is a magyar állam fordított nem is kevés pénzt.

A 2012 óta működő Székelyföldi Labdarúgó Akadémiát több részletben támogatta a magyar állam. Semjén Zsolt indokolása 2015-ben nagyjából ugyanaz volt, mint a topolyai támogatásnál: nemzeti összetartozás, identitás megőrzése, de még a régió önrendelkezési törekvéseit is pozitívan befolyásolhatja. Először 880 millió érkezett, amiből Csíkszeredán és Székelyudvarhelyen műfüves, villanyfényes pálya, valamint egy kollégium épül. Mészáros Lőrinc is adott 300 milliós támogatást, amiért gyorsan díszpolgárrá is választották. Aztán amikor a vajdasági topolyaiak kaptak tavaly év végén hárommilliárdot, a székelyeknek is jutott még egymilliárd. A felnőttcsapaton ez nem látszott, de az U-17-esek országos kupadöntőt játszottak. 

Szondy Zoltán, az FK Csíkszereda és a Székelyföld Labdarúgó Akadémia elnöke a szezont értekelve azt mondta: 

„a döntőt játszó 2000-es korosztályunk az első akadémiai csoportunk, tehát a mi útmutatásaink alapján fejlődtek. Ebből a csapatból megy a Puskás Akadémiára két fiatal, a felnőtt csapatunkba ugyancsak kettő”. A Suzuki-kupán is játszott csíkszeredai játékos a Puskásban.

Az is kiderült, hogy a tehetséges székelyek többnyire a román korosztályos válogatottakat erősítik: „az itt folyó szakmai munkának olyan szintű elismerése, ami után azt mondom, hogy ha a román korosztályos válogatottak elismerik, amit itt dolgozunk, akkor annyira ne legyünk mi se szomorúak" – mondta Szondy. A klub beszámolója szerint Bencze Tamást is visszavárják a román válogatottba. 

Mészáros Lőrinc a csíkszeredai kollégiumavatónFotó: Puskás Akadémia

Van kivétel: Kovács Dániel magyar korosztályos válogatott lett. És természetesen őt is vitte a Puskás Akadémia, pedig annyira nem is akarták adni. Dusinszki Zoltán edző azt nyilatkozta Kovács távozása után:

„Ezután jött a felkérés a Puskás Akadémiától, hogy az SZLA 2000-es korosztályából őt emelték ki, és szeretnék, ha U17-es csapatukban folytatná a pályafutását. A székelyföldi akadémia azért jött létre, hogy minőségi játékosokat neveljen ki. 

Még két-három labdarúgót kiszemeltek, akik jövő nyárig kikerülhetnek a Puskáshoz. Szerettük volna, hogy miután bejutottunk az Elit bajnokságba, együtt maradjon az FK Csíkszereda, de Danihoz nagyon ragaszkodtak, így el kellett engednünk”.Amiből elég egyértelmű, hogy ha a Puskás rábök valakire, az bizony Felcsútra költözik. Az persze nem világos, hogy miért jó a Csíkszeredának, hogy a legjobb játékosait nem szabad piacon értékesíti, jó áron, hanem csak úgy elviszi a Felcsút. Az is kétséges, hogy a legtehetségesebb székely játékosok jól járnának a Felcsúttal, hiszen a Puskás még a másodosztályban is alig játszatott fiatal akadémistát idén, az NBI-be felkerülve pedig már most egy komplett kezdőcsapatot vettek, Pintér Attila még a felkészülési meccseken is alig adott lehetőséget saját nevelésű fiatal játékosoknak. 

A többi klub számára fenyegetően hangozhat, hogy a Puskás terveiben kárpátaljai terjeszkedés is szerepel. A Debrecen és a Nyíregyháza, sőt korábban a Győr is keresett már Kárpátalján tehetségeket. Most úgy tűnik, hogy nem a Felcsút, hanem egy másik csókos csapat, Seszták Miklós miniszter Kisvárdája működik együtt a magyar állam által szintén egymilliárddal támogatott munkácsi fociakadémiával. 

Mészáros Lőrincet ugyanakkor biztosan vigasztalja, hogy a horvát Eszék akadémiája is kapott tavaly év végén a magyar államtól egymilliárdot. Ez nem is állhatna közelebb Mészároshoz, hiszen 2016 február óta övé a horvát klub. Mészáros korábban panaszkodott a kollégáimnak, hogy mennyivel nehezebb eladni egy magyar játékost egy délszlávhoz képest. Így érthető, hogy miért vett egy horvát klubot, ott valóban tud bevételt szerezni játékoseladásból. Itthon ez nem igazán szempont, úsznak az állami pénzben a klubok, nincsenek rászorulva a piaci működésre. 

Valahogy a határon túlon még az is természetesnek tűnik Mészáros Lőrinc számára, hogy a stadion átépítését „saját” zsebből fizesse. Itthon a stadionépítéseket az állam állja, vagy a szintén közpénznek számító tao-milliárdokból húzzák fel a lelátókat. A Puskás Akadémián minden szál műfű közpénzből (tao-pénzből) mered az ég felé. Mészáros horvát klubja, az Eszék indul az Európa-ligában, Felcsútról már került oda játékos, de persze nem egy tehetséges magyar fiatal, hanem egy ukrán támadó, Dmytro Lepa, akit még 2016 telén vettek. És a horvát klubnál megjelentek támogatóként a magyar közbeszerzéseken taroló baráti cégek. 

Amennyiben a közpénzek felhasználásánál még megengedhető, hogy ne Mészáros Lőrinc szempontjait nézzük, még értelmetlenebbé teszi az eszéki akadémia egymilliárd forintos támogatását, hogy a közeli Pécsen is van fociakadémia, ami céljai szerint európai szintű lesz, a baranyai háromszög legtehetségeseibbre pályázik, és szintén kapott fejlesztésre egymilliárdot a magyar államtól. Bánki Erik, az Országgyűlési gazdasági bizottságának az elnöke, az MLSZ elnökségi tagja vállalta azt a bravúros feladatot pár hónapja, hogy a Digisport reggeli adásában egyszerre magasztalja az eszéki akadémiának adott milliárdot és a másik milliárdért épülő pécsi akadémiát. 

Bánki Erik azt mondta: a pécsi utánpótlásközpont európai szintű utánpóltásközpontként tud működni, egyébként jobb körülmények között, mint Eszék. A két akadémia húzni fogja egymást, mert előnyös együttműködési lehetőségeket teremt a két fejlesztés. Volt egy pont, amikor maga is érezte, hogy nehezen lehetne a temérdek Horvátországban élő, az eszéki fociakadémiát ostromló magyar fiatallal eladni az egymilliárdos támogtást (összesen kb. ezer 14 év alatti magyar fiatal él Horvátországban). Ezért azt mondta arra a kérdésre, hogy sok magyar lesz-e, hogy a magyar fiatalok „legalábbis lehetőséget kapnak arra, hogy magas színvonalú képzésben részesüljenek”. De nem állt meg itt: „hogy aztán közülük ki fog kikerülni, és lesz-e belőlük akár horvát, akár magyarországi élvonalbeli futballista, vagy akár magyar válogatott, mert azt se zárjuk ki, a magyar állampolgárság felvétele lehetőség a számukra”. Nos, igen, akár majd a magyar válogatottat is válaszhatja egy tehetséges eszéki focista a horvát helyett, kevesebb elfoglaltságot jelent nyaranta, bár lehet, hogy a klubelnök, Mészáros Lőrinc piaci szempontból nem örülne ennek. 

Az eszéki klubnál nem tudták megmondani januárban a Magyar Nemzet kérdésére, hogy hány magyar fiatal játszik az egymilliárdos magyar állmi támogatást behúzó klubban. Ami abban az esetben lenne fontos szempont, ha Semjén Zsolt magyarázkodását vennénk komolyan a határon túliakról, és nem azt gondolnánk, hogy Mészáros klubjának a támogatása lett volna a legfontosabb szempont. 

Természetesen a Felvidék sem maradt ki a magyar állam akadémiai pénzesőjéből. Dunaszerdahely akadémiája is kapott már több ütemben állami támogatást. A klub tulajdonosa a fideszes politikusokkal szoros viszonyt ápoló milliárdos Világi Oszkár, a Slovnaft vezérigazgatója, a MOL igazgatósági tagja. Oda is ment egymilliárd tavaly év végén, a stadion építését pedig a Mol tolta meg. 

Felvidéken is van egyébként másik magyar fociakadémia, Felsőszelin, ott a legjobbak a győri Fehér Miklós Labdarúgó Akadémiánál folytathatják. Állami támogatást egy fillért sem kaptak

De ami a legújabb. Nemcsak Mészáros Lőrinc gondolta úgy, hogy külföldi klubban is szükség van rá, hanem a másodosztályban szenvedő Zalaegerszeg tulajdonosa, Végh Gábor is. Ő szoros felcsúti kapcsolatokkal rendelkezik, neki köszönhető az akadémián felavatott Puskás-szobor, még telephelye is van Felcsúton, a stadionépítésekből jókorát húz a Pharos 95 nevű cégével. Végh júniusban lett a szlovén másodosztályú, lendvai FC Nafta elnöke. A helyi rádió sem felejtette el megjegyezni, hogy az elnöki poszt elfoglalása után többségi tulajdonos lehet Végh, akárcsak Mészáros Lőrinc Eszéken, akivel szoros üzleti kapcsolatban áll. 

A ZTE mindenképpen követendő példa lehet külföldön is: hol jut még 16,7 szék egy nézőre?