Több százezren tüntettek Barcelonában az elszakadás ellen

Vasárnap Spanyolország egységéért tüntetők tömege töltötte meg Barcelona utcáit, egy héttel a rendőri erőszakba torkollott katalán függetlenségi népszavazás után, amit az alkotmánybíróság felfüggesztő határozata ellenére rendeztek meg Katalóniában, és amin a spanyol hatóságok és a szavazók összecsaptak. A hivatalos végeredmény szerint a választásra jogosultak 43 százaléka vett részt az október 1-i népszavazáson, összesen 2,28 millióan, akiknek a 90,18 százaléka, 2,04 millió támogatta az elszakadást Spanyolországtól.

Megszólalt a „csendes többség”

„Elég! Nyerjük vissza a józanságot!”

– ezzel a jelszóval hirdette meg a békés felvonulást a Katalán Civil Társasalom (SCC) nevű szervezet, hogy hangot adjon a „csendes többségnek”, ami ellenezte a népszavazást, nem támogatja a függetlenségi folyamatot, és ezért nem is vett részt a múlt heti referendumon.

A barcelonai utcák a magasból nézve spanyol, katalán és EU-s zászlók tengerévé váltak. Akadtak, akik egy zászlórúdra helyzeték a spanyol és katalán lobogót, így fejezve ki, hogy számukra a kettő elválaszthatatlan.

Több tízezren vonultak fel vasárnap este Barcelona utcáin spanyol zászlókkal, a spanyol egységet támogatva. A Societat Civil Catalana nevű szervezet felszólítására demonstrált a „csendes többség”, ami eddig nem hallatta a hangját a függetlenségi vitában.Fotó: Pau Barrena/AFP

„Éljen Katalónia, éljen Spanyolország!”, „Katalánok vagyunk, spanyolok vagyunk!” – skandálta a tömeg, a transzparenseken pedig többek között a „Béke”, és az „Együtt vagyunk erősek” feliratok tűntek fel. Voltak, akik a katalán elnökre utalva azt kiabálták: „Börtönbe Puigdemonttal!”, mások a tüntetést biztosító katalán rendőröket bírálták, azt skandálva, hogy: „Nem a mi rendőrségünk!” Akadt, aki árulónak nevezte őket, amiért a népszavazás előtt nem zárták le a szavazóhelyiségeket, pedig arra bírói utasításuk volt.

Több 100 ezren tüntettek az egységes Spanyolországért

A felvonulás előtt néhány százan demonstráltak a spanyol csendőrség helyi kaszárnyája előtt is, hogy támogatásukat fejezzék ki a spanyol hatóságoknak.

Az SCC szervezésében a tüntetésre kb. 100 autóbusszal érkeztek Spanyolország más területeiről is. A rendezvény elején José Rosinol, a civil szervezet vezetőségi tagja a spanyol közszolgálati televíziónak több 100 ezer felvonulóról beszélt, míg a végén Álex Ramos alelnök bejelentette, hogy a részvételi adatok meghaladták az egymilliót. A barcelonai rendőrség által közölt információk szerint mintegy 350 ezren vonultak fel.

„Sokkal több kell mint egy puccsista összeesküvés, hogy felszámolják azt, ami 500 év történelme során épült. Itt vagyunk, békés állampolgárok, és hiszünk az együttélésében, és a szabadságban. Meg fogjuk mutatni a függetlenségpárti kisebbségnek, hogy Spanyolország egy modern ország” – mondta a beszédében Mario Vargas Llosa. A Spanyolországban élő irodalmi Nobel-díjas perui író beszélt a nacionalista szenvedély káros hatásáról is, ami megtöltötte Európa és a világ történelmét vérrel, háborúval.

Mario Vargas Llosa Nobel-díjas perui író a Societat Civil Catalana uniópárti tüntetésén Barcelonában.Fotó: Jorge Guerrero/AFP

„Nem akarjuk, hogy a bankok és a vállalatok elmenjenek, mintha egy pestis sújtotta középkori város lenne” – mondta az író, aki azt szeretné, hogy a cégek térjenek vissza Katalóniába, az legyen Spanyolország ipari központja, fejlődésének mozgatója, és legyen Spanyolország kulturális centruma is, ahogy korábban.

Katalónia nem olyan, mint Koszovó

Josep Borrell, az Európai Parlament volt elnöke, egykori szocialista katalán politikus EU-s zászlót tartva a kezében mondta el a beszédét, a zászlóról azt mondva, hogy azon a béke és együttélés csillagai láthatók. Mint mondta, azért gyűltek össze ennyien, hogy elmondják a világnak: nem úgy gondolkoznak, mint a nacionalisták, de attól még ők is legalább annyira katalánok. „Mostantól tennünk kell azért, hogy minden katalán hangja egyformán szóljon” – mondta. Borrell úgy véli, mindannyian kicsit hibásak azért, hogy túl sokáig hallgattak.

Bírálta Oriol Junquerast, a katalán kormány gazdasági tanácsosát, amiért megtéveszti a katalánokat, és mert az, amit a tanácsos véd, ellentétes az európai eszménnyel, ami nem más, mint a törvény és a szolidaritás. Katalónia nem egy gyarmat, nem egy elfoglalt ország, és nem olyan, mint Litvánia, Koszovó vagy Algéria – mondta Josep Borrell.

A tüntetésen a menet élén haladtak a katalán parlament ellenzéki pártjai. Albert Rivera, a legnagyobb ellenzéki frakciót adó Ciudadanos (Állampolgárok) nevű liberális középutas párt elnöke újságíróknak azt mondta: ez történelmi nap Barcelonában, és az utca mindenkié. Xavier García Albiol, a Spanyolországban kormányzó konzervatív Néppárt (PP) katalán elnöke szerint ez a felvonulás azt jelenti, hogy a katalán elnök nem beszélhet minden katalán nevében.

A spanyol sajtó beszámolója szerint több európai helyszínen, például Londonban és Brüsszelben is szimpátiatüntetés zajlott a barcelonai felvonulással egy időben, ezeket külföldön élő spanyol állampolgárok szervezték.

A katalán kormány által közzétett hivatalos végeredmény szerint múlt vasárnap a választásra jogosultak 43 százaléka szavazott a referendumon, több mint 91 százalékuk támogatta az elszakadást Spanyolországtól. Ennek alapján a katalán vezetés azt tervezi, hogy kinyilvánítja az autonóm közösség függetlenségét. Carles Puigdemont katalán elnök a héten a BBC-nek azt mondta, ez a jövő héten történhet meg. Kedden a katalán parlament rendkívüli ülést tart, aminek a jelenlegi egyetlen napirendi pontja az elnök politikai értékelője. A katalán ellenzéki pártok attól tartanak, hogy az utolsó pillanatban módosítják a napirendet, és beterjesztik az elszakadásról szóló határozatot is.

Egy közvélemény-kutatás is a csendes többséget erősíti

Az NC Report közvélemény-kutató cég felmérése szerint a katalán többség nem támogatja az elszakadást Spanyolországtól – közölte a La Razón napilap.Az október 4. és 7. között végzett kutatásban Katalóniában a megkérdezettek 58,9 százaléka válaszolt nemmel arra a kérdésre, hogy támogatja-e Katalónia függetlenségének egyoldalú kinyilvánítását, míg az ország többi részében élők 79,4 százaléka ellenezte ezt a lépést.

A katalánok 47 százaléka szerint Katalóniában előrehozott választásokat kellene tartani, 42,4 százalék szerint viszont nem. Ugyanerre a kérdésre Spanyolország többi részén 63,9 százalékkal válaszoltak igennel.

Az NC Report többek között arra is kíváncsi volt, hogyan ítélik meg a spanyol hatóságok beavatkozását a múlt heti népszavazáson. Katalóniában a válaszadók 53 százaléka mondta azt, hogy szerinte nem a jogállam védelmében léptek fel, az ország más területein élők többsége, 75,6 százaléka szerint viszont igen.

Az ABC napilap is egy, szintén az október 1-i eseményekkel kapcsolatos közvélemény-kutatásról írt, a felmérést a GAD3 nevű cég október 2. és 6. között készítette. Ebben a Katalóniában megkérdezettek 75 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a spanyol és katalán kormánynak párbeszédet kellene folytatnia, mert így lehet elkerülni a szakítást. Spanyolország többi részén 73 százalék támogatta ezt a megoldást.

A katalán válaszadók 66 százaléka szerint a társadalmuk megosztott, hasonlóan látja a helyzetet a más spanyol területeken élők 88 százaléka is. A spanyol hatóságok fellépését ebben a kutatásban a Katalóniában megkérdezettek 18 százaléka vélte arányosnak, a Spanyolország más részein élők 46 százaléka nyilatkozott hasonlóan. (MTI)

Hogy legyen, aki a következő polgármesterről is elmondja az igazat

A kormánymédia százmilliárdokból próbál túlharsogni minden kritikus hangot az országban, amikor pedig választás közeledik, felismerhetetlenre hajlítják a valóságot. Ha szerinted fontos, hogy valódi híreket is lehessen olvasni, akkor támogasd rendszeresen a 444 szerkesztőségét!

Egyszeri bankkártyás támogatás

Havi rendszeres támogatás (PayPal)

További támogatási lehetőségek.

Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.