A német kormány nagyon szeretné bezáratni a berlini hostelt, ami hosszú éveken át Észak-Koreának fizetett bérleti díjat

Miközben az ENSZ szankciói nyomán sorra születnek a gazdasági intézkedések az atomfegyverrel fenyegetőző észak-koreai rezsim ellen, egész váratlan helyről érkezett ellenállás ezekkel a folyamatokkal szemben. 

A Washington Post írt a berlini City Hostel történetéről: a hostel egyike a klasszikus fapados-hátizsákos hangulatú szállóknak a berlini belvárosban. Szinte a legtöbb dologban ugyanúgy néz ki, mint a hasonló hostelek sokasága. Van azonban egy fontos különbség: a bejárat mellett egy óriási észak-koreai zászló lengedez. 

Ez elsőre Berlinben nem is feltétlen kelt megütközést: a városban amúgy is rakás furcsa dolog található, ráadásul azt is lehet tudni, hogy a fél város kommunista múltja miatt máshogy is viszonyulnak egy rakás jelképhez és motívumhoz, mint mondjuk a legtöbb nyugat-európai városban. De ez a zászló nem viccből vagy valami fura meta-trollkodásból került ki: a hostelben megszállók ugyanis közvetve tényleg anyagilag támogatják az észak-koreai rezsimet, legalábbis a német külügyminisztérium szerint. Erről pedig valószínűleg sokuknak fogalmuk sincs. 

A Cityhostel a Google Street Viewban

Az esetleges észak-koreai kapcsolatról évek óta lehetett tudni, de csak idén került be a nemzetközi sajtóba is. A történet a hetvenes években indul: az épület, ahol most a hostel működik, akkor az észak-koreai nagykövetséghez tartozott. Ugyan nem közvetlenül a diktatúra üzemelteti a hostelt, de bérleti díjat szednek, ami a kétezres évek eleje óta több százezer dollárt is kitehetett. 

A német kormány nagyon szeretné bezáratni a hostelt, de az üzemeltetők kitartanak. Annak ellenére is, hogy a frissebb vádak szerint már akár nemzetközi szankciókat is megsérthetnek. Németország Phenjannal is próbálta már elérni, hogy mondják fel a bérleti szerződést. A németek elsősorban amiatt aggódnak, hogy az innen származott bevételek a rezsim nukleáris programját finanszírozhatják. 

A Washington Post arról ír, hogy a jelek szerint lehet, hogy Phenjan végül hajlandó lesz teljesíteni a német kormány kérését, legalábbis a külügyminisztérium egy képviselője erről beszélt a lapnak: állítólag már hetekkel ezelőtt felmondták a szerződést. 

A hostel vezetői viszont nem akarják feladni: perelni készülnek, mivel szerintük az észak-koreai fél a német kormány nyomására mondta fel a szerződésüket, miközben erre semmiféle jogi alapjuk nem volt, és a nagykövetséggel kötött szerződést korábban a német kormány is jóváhagyta. Szerintük az eredetit szerződés idejére mindenképp az épületben maradhatnak. Ahhoz pedig, hogy kirakják őket, egy bírósági tárgyalásra lenne szükség, amin Észak-Korea képviselőinek is meg kéne jelenniük, erre azonban kevés az esély. 

Azaz a hostel tulaja szerint maradni fognak még egy darabig és várják továbbra is a vendégeket. Annak ellenére is, hogy a hostel a felszólításnak megfelelően befagyasztotta az összes kifizetést az észak-koreai nagykövetség felé. 

A német külügyminisztérium viszont nem elégedett ennyivel, a hostel teljes bezárását szeretnék elérni. 

Vannak olyan időszakok, amikor kulcsfontosságú, hogy mindenki gyorsan megbízható információkhoz juthasson. Mi a 444-nél minden nap ezen dolgozunk.

Amennyire tőlünk telik, igyekszünk segíteni eligazodni ebben a gyorsan változó, bizonytalan helyzetben.

De ehhez nekünk is szükségünk van a ti segítségetekre. A lap már eddig is csak a ti támogatásotokkal tudott működni, és a most következő időszakban ez várhatóan még inkább így lesz. Ahogy lelassul a gazdaság és az élet, teljesen érthető módon kevesebb lesz a hirdetés is.

Nekünk viszont most kell a legjobban teljesítenünk, amikor a legnagyobb szükségetek lehet ránk. Hogy a legpontosabb információk birtokában tudjatok döntést hozni a saját életetekről, egészségetekről, biztonságotokról.

Ezért arra kérünk, hogy ha teheted, támogasd a munkánkat. Akár néhány száz forint is számít.

Koronavírus Hírek, háttér
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok érvényesek 2019. december 2-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.