Senkinek sem tűnt fel, hogy Mickey egér és Donald kacsa pénzeli az iráni atomprogramot

külföld
2017 október 10., 02:20
comments 47

A szlovén ügyészség nemrég előzetes nyomozást indított, miután kiderült, hogy a nemzetközi embargó és a terrorellenes törvények ellenére 2008 és 2010 között egymilliárd dollár érkezett Iránból, amit az ország legnagyobb állami bankján keresztül mostak tisztára. Ebben az időszakban pedig épp a jelenlegi köztársasági elnök, a szociáldemokrata Borut Pahor vezette a kormányt.

Borut Pahor szlovén elnök
photo_camera Borut Pahor szlovén elnök Fotó: JURE MAKOVEC/AFP

A bankrendszert vizsgáló parlamenti bizottság júniusban derítette ki, hogy világszerte több mint 30 ezer számlaszámra érkeztek kisebb összegű utalások a Nova Ljubljanska Bankán (NLB) keresztül, ez napi 40-50 tranzakciót jelentett. 

Ehhez olyan sok számlát kellett nyitni, hogy egy idő után már a Donald kacsa vagy a Mickey egér nevére nyitott fiókokban landolt a pénz, de valahogy ez sem keltett feltűnést. 

 Az átutalásokat mégis csak akkor kezdték el alaposabban vizsgálni, amikor az egyik ellenzéki párt, a jobbközép SDS október elején újra feszegetni kezdte az ügyet. A párt szerint egy ekkora akciót nem lehetett volna véghezvinni politikai támogatás nélkül.

Svájcból elküldték, de Szlovéniában gond nélkül folytatta az akciót

A szálakat a gyanú szerint az iráni-brit állampolgárságú Iraj Farrokhzadeh mozgatta, aki először 2008-ben nyitott számlát a Farrokh Ltd. nevű cégének, miután Svájcban már zárolták a számláját. Farrokhzadeh az iráni Exportfejlesztési Bank (EDBI) pénzeit mozgathatta. A pénzintézet korábban tiltólistára került az Európai Unióban, mert kapcsolatban állt az iráni védelmi minisztérium cégeivel és az iráni atomprogrammal is. Ráadásul akkoriban Farrokhzadeh az egyik legkeresettebb ember volt az Interpol körözési listáján.

Az ellenzék azzal vádolja a szlovén hatóságokat, hogy amíg a brit, a francia, az olasz és a többi tagállami szervek megpróbálják feltárni a szlovén pénzmosási modellt, addig a szlovén hatóságok és a politikai vezetés mindent megtesz, hogy a szőnyeg alá söpörje az ügyet. Az európai és az amerikai hatóságokra hivatkozva azt állítják, hogy az iráni vezetés Szlovéniát használta arra, hogy megvegye a nukleáris és kémiai fegyvereihez szükséges anyagokat, valamint az ő bankjukon keresztül fizette az uniós és amerikai intézményekhez beépült kémjeit.

Amikor végül 2010 decemberében a szlovén központi bank elrendelte, hogy tiltsák le a tranzakciókat, valamiért az NLB-nek ezt kilenc napig tartott végrehajtania. 

Ennyi idő pedig elég volt Farrokhzadehnek, hogy átvigyen mindent az orosz bankokhoz.

Az NLB az Euractivnak elismerte, hogy 2010-ben néhány nemzetközi tranzakciójukat belülről vizsgálták és a központi bank is ellenőrizte, de sosem szabott ki büntetést. Szerintük a vizsgálatoknak annyi eredményük volt, hogy később ezek alapján módosítottak a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni szabályaikon. Hozzátették, hogy már az akkor tranzakciókért felelős emberek sem dolgoznak az NLB-nél.

Az ügyészségi vizsgálatra és az ellenzéki vádakra Miro Cerar szlovén miniszterelnök is óvatosan reagált. Múlt héten a parlamentben azt mondta, hogy a nyomozás jelenlegi szakaszában az ügyészség sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudta, hogy lenne valós alapja a pénzmosással kapcsolatos vádaknak. 

Az Euractiv szerint a szlovén hatóságokat már 2012-ben értesítette egy külföldi szerv, hogy adócsalás és pénzmosás zajlik az NLB-nél, de hosszú évekig mégsem történt semmi. Mivel az akkori és a mostani kormányok között nagy személyi átfedések vannak, az ellenzék a jövő nyári választásokig még sokat fogja ütni az ügyet. (OCCRP/Euractiv)

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.