Tavaly júniusban írtam arról, hogy megtaláltam egy bűnözőt, akit az Interpol köröz, Hartai Győző ellen ugyanis csalás miatt 2015-ben adott ki elfogatóparancsot a magyar rendőrség, pedig 2014 őszén meghalt.
De mivel fél évvel később is körözték, újra a hatóságokhoz fordultam, és miután átverekedtem magam a szervek labirintusán, végre kiderült: a férfi él, csak megjátszotta a halottat, és most bujkál a hatóságok elől.
A Debreceni Járási és Nyomozó Ügyészség 2015 végén nyújtotta be a vádiratot öt vádlott ellen: három férfit (köztük dr. Hartai Győzőt) különösen nagy kárt okozó csalással vádoltak, két másik vádlott ellen pedig közokirat-hamisítás volt a vád.
A vádirat szerint egy jól működő mezőgazdasági vállalkozás 2013 közepére eladósodott, így a tulajdonosnak külső segítség kellett. A férfinak egy ismerőse ajánlotta H. Gyulát, a másodrendű vádlottat, aki állítólag a kapcsolataival nyújthatott volna segítséget. H. Gyula fel is bukkant, és telefonon jelentkezett be a sértettnél N. József, az elsőrendű vádlott is. A beszélgetéseken N. Józsefet úgy állították be, mint komoly gazdasági, társadalmi kapcsolatokkal rendelkező milliárdos üzletembert. Később N. József a harmadrendű vádlottal, dr. Hartai Győző ügyvéddel jelent meg a Debrecen-Halápon lévő telephelyen.
A sértett elmagyarázta, milyen rossz helyzetbe került a vállalkozása, és elmondta azt is, hogy az ingatlanjain jelzálog van, így nem tudja azokat eladni. A vádirat szerint N. József azt ígérte, ad annyi készpénzt, amennyi elég lesz minden adósság rendezésére.
2013. július 5-én N. József és Hartai Győző együttműködési és letéti szerződést készített, ami szerint az ötödrendű vádlott érdekeltségébe tartozó C. Kft. (ügyvezetője a negyedrendű vádlott, S. Gábor), átvállalja a sértett fizetési kötelezettségeit, kiváltja az ingatlanokon lévő terheket/hitelt, és esetleg állami támogatást is szerez. A sértett cserébe fedezetnek egy vasvázas épületet és egy trágyaszóró gépet ajánlott fel.
A letéti szerződésben az állt, hogy az N. József ügyvezetése alatt álló E.J.S. Kft. Hartai Győző ügyvéd letéti számlájára elhelyez 240 millió forintot, amiből a C. Kft. rendezni tudja a sértett adósságait. Az aláírt szerződések miatt a sértett bízott abban, hogy végre tényleg megszabadul a vállalkozását sújtó terhektől. H. Gyula már másnap meg is győzte, hogy engedje meg a C. Kft-nek, hadd vigye el a vasvázas csarnokot és a mezőgazdasági gépet, hiszen azok úgyis a céghez kerülnek majd. Még aznap szét is szerelték, elszállították, sőt el is adták a csarnokot, a trágyaszóró munkagépet pedig július 20-án vitte el H. Gyula a telephelyről.
Csakhogy N. József, H. Gyula és Hartai Győző átverte a férfit, mert egyik szerződés sem felelt meg a valóságnak, N. József nem akarta, és nem is tudta volna rendezni a számlákat, csak a csarnok és a munkagép kellett nekik. Előbbivel 48, utóbbival 22 milliós kárt okoztak a sértettnek, akihez csak a vasvázas csarnok 12,5 milliót érő alapanyaga került vissza.
A bírósági eljárás tavaly februárjában kezdődött, de az ügy újabb két vádlottja tűnt el, így lassan haladt az eljárás. Az ügyészség kezdeményezte a távollétes tárgyalást.
Tatár Tímea, a Debreceni Törvényszék sajtószóvivője elárulta, hogy most megszületett az elsőfokú ítélet. A megtérült kár mértékén kívül mindent a vádirati tényállással megegyezően állapított meg a Debreceni Járásbíróság.
Az ügynek 5 vádlottja volt, a bíróság mindannyiuk távollétében mondta ki az ítéletet, bűnösnek találva a vádlottakat különösen nagy kárt okozó csalásban (első-, másod- és harmadrendű vádlottak) és közokirat-hamisításban (negyed- és ötödrendű vádlottak).
A bírósági eljárás úgy indult, hogy H. Győző már akkor sem volt elérhető. Ellene most is belföldi és nemzetközi elfogatóparancs van érvényben. Az első és a másodrendű vádlott a bírósági eljárás elkezdése előtt tűnt el, a negyedrendű vádlottnak pedig a bírósági eljárás közben veszett nyoma, hármójukat belföldi elfogatóparancs alapján keresik. Az ötödrendű vádlott lemondott a tárgyaláson való részvételről, azért nem volt jelen az ítélethirdetésen.
Az ítélet indoklásában elhangzott, hogy a vádlottaknak – a védekezésük ellenére – eredetileg is az volt a szándékuk, hogy megtévesszék a sértettet. A csarnok esetében végül 18 millió forint kár térült meg. A bíróság kimondta azt is, hogy H. Győző halálhíre nem helytálló.
Az ítélet nem jogerős: az ügyész 3 nap gondolkodási időt kért, az első-, másod-, és harmadrendű vádlottak védői fellebbeztek, a negyed- és ötödrendű vádlottak védői pedig 3 nap gondolkodási időt kértek. Miután a vádlottak távollétében került sor az ítélethirdetésre, a vádlottakat hirdetménnyel kell értesíteni, azt a bíróságon és a vádlottak utolsó ismert lakóhelyének polgármesteri hivatalában kell kifüggeszteni. A vádlottaknak ilyenkor 15 napjuk van a fellebbezésre. Ha a körözés alatt álló vádlottak nem fellebbeznek, az ügyvédi fellebbezések miatt már akkor is biztos, hogy az ügy másodfokon folytatódik majd, a Debreceni Törvényszéken – közölte a szóvivő.