Az ukrán külügyminiszter Budapesten azt mondta, az új oktatási törvény célja, hogy mindenki érvényesülni tudjon Ukrajnában

POLITIKA
2017 október 12., 17:30
comments 98

  • Teljesen másként ítéli meg Magyarország és Ukrajna az ukrán oktatási törvény kérdését – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Budapesten, miután az ukrán külügyminiszterrel, Pavlo Klimkinnel tárgyalt.
  • Az ukrán külügyminiszter azt mondta: a jogszabály nem az emberek ellen irányul.

Szijjártó: A törvény szembemegy a társulási megállapodással

Szijjártó Péter a megbeszélés utáni sajtótájékoztatón azt mondta, Magyarország és Ukrajna az ukrán oktatási törvény kérdését teljesen eltérően ítéli meg, de ennél is nagyobb baj, hogy a határon túl, Kárpátalján élő magyarok is másként látják a helyzetet, mint az ukrán kormány.

Magyarországnak nem a harc a célja, hanem a megállapodás, hogy a kárpátaljai magyarok ugyanazokat a jogokat élvezhessék, mint a törvény elfogadása előtt – mondta. Amíg a helyi magyar közösség nem mondja azt, hogy elégedett a helyzettel, Magyarország nem tudja feloldani azt a döntését, hogy a nemzetközi szervezetekben nem támogatja az ukrán javaslatokat, az Ukrajnának fontos kérdéseket – mondta.

Szijjártó Péter szerint akkor lehetne eredményes a konzultáció, ha a törvény vonatkozó részének alkalmazását felfüggesztenék. A törvényt Magyarország „hátba szúrásként” élte meg, mert sok kérdésben támogatta Ukrajnát, sokszor rizikós döntéseket vállalt, hogy segítsen a szomszédos államnak – mondta. Példaként említette a gázszállítást Ukrajnának, több tucat sebesült ukrán katona magyarországi kezelését, gyerekek üdültetését, a kötöttsegély-hitelprogramot, intézmények támogatását, és arra is emlékeztetett, hogy Magyarország követelte „az egyik leghangosabban”, hogy Ukrajnát ne várakoztassa az EU a vízummentesség megadásában.

A külügyminiszter szerint Magyarország határon túli politikáját a határon túli magyar közösség álláspontja határozza meg, és ha ők azt kérik, hogy „ne hátráljunk”, akkor Magyarország nem teszi. Szijjártó a hét elején kikérte a kárpátaljai magyarok véleményét, és értékelésük szerint a korábbi széles körű anyanyelvi oktatási jogaikat az új törvény csorbítja. 71 iskola működése került veszélybe Kárpátalján – mondta Szijjártó, aki szerint az ukrán oktatási törvény szembemegy a társulási megállapodással, bár ezt az ukrán kormány nem így látja. Szijjártó elmondta, hogy hétfőn kezdeményezik az EU-Ukrajna társulási megállapodás felülvizsgálatát.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (jobbra) és Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter a találkozójuk utáni sajtótájékoztatón a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2017. október 12-én.
photo_camera Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (jobbra) és Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter a találkozójuk utáni sajtótájékoztatón a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2017. október 12-én. Fotó: Szigetváry Zsolt/MTI/MTVA

Azt mondta, a találkozón a lehető legszűkebb körben akarták megvitatni a két ország között jelenleg legsúlyosabb kérdést, és nyílt, őszinte párbeszédet folytattak az ügyről. Szijjártó azt mondta, nagyra becsüli, hogy Pavlo Klimkin eljött Budapestre, és „ebben a rendkívül nehéz időben a párbeszéd útját választotta”.

Kérdésre elmondta: a készülő ukrán nyelvtörvényt és állampolgársági törvényt illetően is az lesz a magyar kormány álláspontja, ami a kárpátaljai magyarok álláspontja, és ők hétfőn „elég letörten beszéltek” a két javaslatról. Remélhetőleg nem abban a formában fogadják el a jogszabályokat, ahogyan beterjesztették – mondta.

Klimkin: Ha egy ukrajnai állampolgár nem beszél jól ukránul, sok lehetőségtől esik el

Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter a közös sajtótájékoztatón azt mondta, nem az emberek ellen irányul az új ukrán oktatási törvény, hanem azt szolgálja, hogy minden állampolgár érvényesülni tudjon Ukrajnában, mert ha egy ukrajnai állampolgár nem beszél jól ukránul, sok lehetőségtől esik el. Egyetlen iskola sem fog bezárni, egyetlen tanár sem veszíti el a munkáját az új törvény miatt – mondta.

Pavlo Klimkin azt mondta, minden állampolgárnak a saját anyanyelvén kívül tudnia kell ukránul is. Ukrajna nyitott a párbeszédre kétoldalú és nemzetközi keretekben is – mondta Klimkin, aki szerint nincs vége a párbeszédnek, ez csak az első része volt. Klimkin elégedett a mai találkozóval, mert a párbeszéd érveken, tényeken alapult, meghallgatták egymást. Azt mondta, nem akarják elvenni a magyar nyelvű oktatást.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (jobbra) és Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter a találkozójuk utáni sajtótájékoztatón a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2017. október 12-én.
photo_camera Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (jobbra) és Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter a találkozójuk utáni sajtótájékoztatón a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2017. október 12-én. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI / MTVA

Mindkét minisztert kérdezték a budapesti ukrán nagykövetség elé a nemzeti önrendelkezésért péntekre szervezett demonstrációról. Szijjártó azt mondta, Magyarországon demokrácia van, jogszabályok határoznak a gyülekezési és szólásszabadságról. A rendőrség megteszi a szükséges intézkedéseket, hogy biztosítsa az eseményt, azt, hogy a törvényeket tiszteletben tartva tartsák meg, a magyar rendőrség szakszerűen jár el – mondta. Klimkin azt mondta, Ukrajnában emberek haltak meg a demokráciáért, így értik a demokrácia értékét, de nem helyes más országok területi integritását megkérdőjelezni. (MTI)

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.