Bár az amúgy émelyítően unalmas válogatott bohóckodások nagy tornák előtti kvalifikációja egyedül ilyenkor, a selejtező-sorozatok zárása tájékán izgalmas valamennyire, ordas nagy hazugság lenne azt füllenteni, nem vártuk vissza epekedve a #besztlíg küzdelmeit. Pláne, hogy már szombaton délben bombameccsel rajtol a forduló: Anglia két legsikeresebb csapata és a liga két leginkább megosztó menedzsere feszül majd egymásnak az Anfielden. Legyünk őszinték, a többi meccs ezúttal csak sallang, valójában Albion Clásicója körül forog majd a hétvége, ezt pedig beharangozónkban is igyekszünk érzékeltetni.

Liverpool - Manchester United, szombat 13:30 Spíler Tv

Ha hihetünk a Premier League mindig aprólékos precizitással dolgozó PR-csapatának, akkor a világ több mint 200 országának nagyjából 900 millió TV-nézője fogja élőben követni ezt a meccset. Nem csoda, ugyanis az angol futball két igazi zászlóshajója, a történelmileg legsikeresebb - összesen 38 bajnoki cím és 89 komoly trófea, közel egyenlő elosztásban - két szomszédvár, a Liverpool és a Manchester United akaszkodik össze egymással. Ráadásul hosszú idő után végre ismét úgy, hogy mindkét csapat vérmes reményeket táplálhat a szezon végkimenetele iránt.

A Liverpoolnál Jürgen Klopp nemrégiben kétéves jubileumát ünnepelte a kispadon, ami egyszersmind azt is jelenti, sokak szerint éppen ideje lenne végre már valóban szintet lépnie a csapattal. Jelenleg éppen azon a negyedik helyen teper a tabellán, amelyet tavaly, első teljes szezonja végén megszerzett a klubbal, és ami éppen az a helyezés, amit egyszerre lehet nagy sikerként, és kisebb kudarcként is beállítani. Ne legyünk naivak, a Liverpoolnál van négy gazdagabb (és három _sokkal_ gazdagabb) csapat a ligában, szóval a hosszú távú realitás tényleg a dobogó környékének megcélzása lehet a Mersey partján. A játék képe azonban sok esetben mást mutat: a Liverpool alakította ki a legtöbb helyzetet (107) eddig a bajnokságban, és az övék a legtöbb lövés is (137), ebből pedig sokan azt a csalóka következtetést hajlamosak levonni, hogy a csapat pusztán balszerencséjének köszönhetően nem áll ott valahol a tabella legelején.

A valóság azonban ennél sokkal kiábrándítóbb. Az egy dolog, hogy a Liverpool helyzetkihasználása a legnagyobb jóindulattal is maximum közepesnek nevezhető (lövéseik kevesebb, mint 10%-ból lesz gól, a Unitednél ugyanez az arány majdnem 20%), de eközben hátul valósággal zabálják a nagyobbnál nagyobb lehetőségeket. Fontos kiemelni: elsősorban azzal van a baj, hogy a Liverpool nagyon magas minőségű helyzeteket enged az ellenfeleinek. Ugyan Mignolet/Karius mindössze 59 lövést kapott eddig az idényben (ez a második legjobb mutató a ligában), de ezek közül 31 kaput talált (ennél már csak öt csapat rosszabb!), 12 pedig egyenesen gól lett (ez is a 15. helyet jelenti a vonatkozó rangsorban). Az ellenfelek gyakorlatilag minden ötödik lövésükből gólt szereznek (20.3%), ha a Liverpool ellen játszanak - ez egészen elborzasztó mutató, és a teljes liga legrosszabb statisztikája.

link Forrás

A United ezzel szemben szinte minden mutatóban ligaelit formát mutat. Övék a második legtöbb rúgott gól (21), az ötödik legtöbb lövés (121), a legjobb helyzetkihasználási mutató (17,4%), ők a legveszélyesebbek pontrúgásból (6 gól), és Mourinho játékosai cseleznek a legtöbbet meccsenként (158/7 mérkőzés). Ráadásul eközben a legkevesebb gólt kapták eddig (2, holtversenyben a City-vel), ebből pedig csak az egyik született akcióból, és lövésből is mindössze hárommal érkezett több a kapujukra, mint a Liverpoolnak. Csakhogy a Unitednél ezen lövések közül alig 18 találta el De Gea kapuját - a különbség pedig elsősorban abból eredeztethető, hogy a United riválisai átlagosan jóval messzebbről és kevésbé kecsegtető helyzetből próbálkoznak, mint a Liverpool ellenfelei. Ez utóbbit mutatja az az adat is, miszerint a United ellenfelei mindössze lövéseik 3%-át voltak képesek gólra váltani.

Oké, de mi fog történni a meccsen?

Érdemes kiindulni abból, amit tavaly láttunk ugyanebben a párosításban, ugyanezen a pályán. Akkor a Liverpool remekül, a United pedig katasztrofálisan indította a bajnokságot, így semmi meglepő nem volt abban, hogy Mourinho beparkolta a buszt a kapuja elé, és odaadta a labdát a Liverpoolnak, nehogy véletlenül kikapjon. A United mindössze 33%-os labdabirtoklást tudott felmutatni, a pályán mégis az történt, amit Mourinho szeretett volna látni, és szinte röhögve vitte el az Anfieldről azt a 0-0-t, amiért odautazott.

Idén más a helyzet. A United ereje teljében mossa le ellenfeleit - hét forduló alatt négyszer is 4-0-ra nyertek, pedig ilyen korábban 110 meccsen át egyszer sem sikerült nekik -, és bár ezek az ellenfelek most többnyire a tabella vége felé szerénykednek, ilyen önbizalomszint mellett öngól lenne Mourinhótól megúszásra játszani. Ostoba viszont nem lesz, és mivel a Liverpoolnak sokkal nagyobb szüksége van egy győzelemre, mint neki, minden bizonnyal marad a komfortzónáján belül, és kivárásra játszik majd.

Helyzetét nehezíti, hogy az alapcsapatából Pogba után az idén remeklő Fellaini is kidőlt, de a szezont eddig végigsaraboló Phil Jonest is idő előtt hazaküldték a válogatott kerettől. Az ő helyükön minden bizonnyal Herrera és Smalling kezd majd, így pedig már csak két poszt marad kétséges a csapatban: a balhátvéd és az egyik szélső szerepköre.

Előbbire Blind illetve Young esélyes, és már a közöttük történő választás eredménye is sokat elmond majd Mourinho szándékairól. Ha az eredendően szélső Youngnak szavaz bizalmat - aki az egész keretből a legjobb beadásokat tudja a kapu elé küldeni -, akkor vélhetően győzni akar majd, ha viszont a középhátvédből kitolt Blindre esik a választása, akkor sokkal kockázatkerülőbb meccselésre kell számítsunk tőle. Egy változó szólhat még bele ebbe a döntésbe, az pedig Szalah, a Liverpool egyik legélesebb támadófegyvere, akivel sebességben csak Young veheti fel a versenyt, Blind biztosan nem.

A támadó harmadban két posztra vannak hárman a Unitednél: Rashford, Martial és Mata egyaránt remek szezont fut, és bár a bajnokságban eddig hét meccsből hatszor volt kezdő a spanyol, most nem lenne nagy meglepetés, ha mindkét szélen a villámgyors fiataloknak adna lehetőséget Mourinho - már csak a kontrák segítése miatt is. Mata előnye a hatalmas rutin, ráadásul ő kifejezetten a nagy meccsek embere is, volt már, hogy az ő góljával nyert meccset az Anfielden a United. Mivel eredendően inkább középen érzi jól magát, abban is lehet szerepe, hogy a jobboldalról befelé lépve kiegyenlíti a Liverpool számbeli fölényét a középpálya tengelyében. Ráadásul ha ő kezd, akkor a friss Martial már egy fáradó liverpooli védelemre eshet rá csereként, ez a szerepkör pedig idén egyelőre nagyon bejött az előző évadban látványos szenvedést produkáló franciának.

A másik oldalon Klopp lába alól a szenegáli válogatott Sadio Mané sérülése húzta ki némileg a talajt - ő hat hétre dőlt ki és várhatóan kilenc meccset kell kihagynia -, igaz, cserébe a nagy hisztériázás közepette megtartott Coutinho legalább már formába lendült. A brazil legutóbb a középpályán szerepelt Newcastle-ben, most viszont várhatóan előrébb lép, és a sokkal stabilabb Henderson, Can, Wijnaldum sor játszik majd a pálya közepén. Ebből a csapatrészből amúgy elképesztően hiányzik Adam Lallana, aki a Liverpool első számú kreatív emberévé lépett elő a tavalyi évadban.

A védelemben huzamosabb ideje nincsen már Clyne, a helyén az eredendően középhátvéd Joe Gomez kezdhet majd (vagy a nagyon fiatal és inkább támadó szellemű Alexander-Arnold, amire viszont kicsi az esély), míg a másik oldalon a védekezésben szinte használhatatlan Morenóval kell csatába indulnia Kloppnak. Ezen a ponton amúgy a meccs is eldőlhet majd: ha a United elég hatékonyan tudja támadni a spanyol szélső védő háta mögött megnyíló területeket (felkészül Valencia), akkor jó esélye van bevinni a döntő csapást.

A 'Pool 2014 óta nem nyert bajnokit a United ellen, cserébe viszont Mourinhónak sincs túl fényes mérlege Klopp-pal szemben, hét meccsből mindössze egyet nyert meg a német ellen. Tavaly oda-vissza ikszeltek egymással a felek, ilyen előtte utoljára 1987/88-ban történt Liverpool-United viszonylatban. Most is adná magát a döntetlen, de zsinórban három iksz talán már túlzás lenne - mégsem Olaszországban vagyunk, ugyebár -, szóval mi most letesszük a garast a manchesteriek mellett, még úgy is, hogy Lukaku ezúttal nem lő gólt, és így nem lesz az első olyan játékos a United történelmében, aki 8/8-as statisztikával kezdi karrierjét a klub színeiben. 0-1

És akkor a többiek, röviden:

Crystal Palace - Chelsea, szombat 16:00 Spíler Tv

Mivel lehetne manapság egy Crystal Palace szurkolót felvidítani? Az tuti, hogy nem egy Chelsea elleni meccs beharangozójával. Hét meccsből hetet veszítettek a hazaiak, gólt sem lőttek, viszont tizenhetet kaptak. A papíron kimondottan jól csengő Townsend-Benteke-Zaha támadóhármasnak egészen egyszerűen semmi nem sikerül. (Utóbbi kettő ráadásul most sérült listán van) Volt már edzőcsere is, a fiatal generáció (Frank de Boer) bukása(?) Steve Parish elnök abban látta a megoldást, hogy egy rutinos szakembert nevezett ki Roy Hodgson személyében. Eddig nem jött be ez a húzás, és akkor finoman fogalmaztunk. A Chelsea a negyedik helyen tanyázik, hat ponttal lemaradva a két manchesteri csapattól, legutóbb például pont Guardiola City-je ellen veszítettek rangadót a Stamford Bridge-en. A kékeknek nem fér bele most egy botlás, amennyiben nem akarnak még jobban leszakadni. Főleg nem a szezon lúzere ellen. Hiába sérült Kante és Morata is, ez maximum arra lesz elég, hogy nem fog gálázni a Chelsea. Jó kis londoni összecsapást várunk, egy hajtós Palace-t, akik meglepően jól, harcosan fognak játszani, de akkor is kikapnak. 0-2

Manchester City - Stoke City, szombat 16:00

A Stoke a Southampton legyőzésével egy kicsit fellélegezhetett. Nem voltak valami nagy formában, ezért nagyon kellett egy kis sikerélmény, mielőtt az Etihadba utaznának. Ettől persze még nem lesznek esélyesei a City elleni mérkőzésnek, viszont egy kicsit talán magabiztosabban léphetnek pályára. Martins Indi és Shawcross továbbra is sérült, viszont a helyetteseiknek nem kell aggódniuk Agüero miatt. Az argentin csatár ugyan már edzésbe állt, de nem valószínű, hogy annyira rendben lenne a bordasérülése, hogy játszani is tudjon. Akárhogyan is nézzük, nem látjuk, hogy hogyan tudná ez a Stoke meglepni a Manchester City-t, így aztán egy sima hazai győzelmet várunk ettől az összecsapástól. 3-1

Swansea City - Huddersfield Town, szombat 16:00

A hazaiaknak ezek azok a meccsek, amiket meg kell nyerniük, ha bent akarnak maradni az első osztályban. Hazai pályán, egy újonc ellen, most kell bedobni mindent. A bökkenő csak az, hogy a vendégeknek is hasonló céljaik vannak. Újoncként hol máshol lehet idegenben bravúrt elérni, mint egy vergődő házigazdánál? Mindkét csapat vereség után van, de ezt a tényt is mennyire másképpen kell kezelni. A Huddersfield igaz, hogy egy négyest kapott a Spurstől, mégis az egy kalkulálható bukta volt. A Swansea-t ehhez képest a szintén krízisben lévő West Ham győzte le, ráadásul egy viszonylag kiegyenlített meccsen, egy 90. percben szerzett góllal. Nagy akarást várunk el mindkét gárdától, aminek nagy nyögés lesz a vége. 0-0

Tottenham Hotspur - Bournemouth, szombat 16:00

Harmadik hely ide, jó játék oda, a Spurs szurkolói nagyon szeretnének már meccset nyerni a Wembley-ben. "Hazai" pályán, még ha csak egy albérletről is van szó. Eddig ebben a kiírásban, amikor ők voltak a pályaválasztók, kikaptak a Chelsea-től, és döntetlent játszottak a Burnley és a Swansea ellen is. Idegenben bezzeg négy győzelemmel hibátlan a teljesítményük. Nos, az "átok" megtöréséhez keresve sem találhattak volna jobb ellenfelet, mint a Bournemouth - na jó, esetleg a Crystal Palace jöhetne szóba. Eddie Howe csapata egy győzelemmel, egy döntetlennel és öt vereséggel a tabella utolsó előtti helyén szerénykedik. Úgy tűnik semmi nem akar összejönni nekik. Az előző fordulóban például a Leicester ellen úgy értek el gól nélküli döntetlent, hogy tizennégy kapuralövésük volt. Most szerintünk nem lesz annyi. Vagy ha mégis, gólt megint nem tudnak összehozni. A Tottenham viszont - az angol válogatottat a jövő évi Világbajnokságra kilövő Harry Kane vezetésével - bebizonyítja, hogy a Wembley-ben is tudnak győzni, méghozzá kiütéssel. 4-0

Watford - Arsenal, szombat 18:30 Spíler Tv

A hazaiak elég jól összekapták magukat a Manchester City-től benyelt 0-6 óta. Legyőzték a Swansea-t, és döntetlent játszottak a West Brommal, ami persze önmagában nem nagy bravúr, viszont egy megsemmisítő vereség után simán benne volt a pakliban, hogy összezuhannak. Az Arsenal négy fordulóval ezelőtt beszedett egy négyest a Liverpooltól, viszont azóta ők sem hibáztak. A Chelsea elleni, gól nélküli döntetlen a vállalható, a Bournemouth, West Brom, Brighton trió legyőzése pedig a kötelező kategória. Mint ahogyan azt is elvárják a szurkolók, hogy a Watford otthonából is három ponttal térjenek haza Wengerék. Amióta a Watford 2015-ben visszatért a Premier Leaguebe, két meccsen fogadták az Arsenalt mindkét találkozón három gólt kaptak, és 180 perc alatt összesen egyszer sikerült nekik betalálni. Az egyetlen, amibe Marco Silva és csapata kapaszkodhat, hogy a legutóbbi mérkőzésükön a Watford az Emiratesben tudott nyerni. Ez viszont önmagában nagyon kevés. Most is csak arra lesz elég, hogy nagyon ne kapjanak ki. Csak a "szokásos" módon. 1-3

Brighton & Hove Albion - Everton, vasárnap 14:30

A hazaiaknak nem nagyon lehet okuk panaszkodni. Eddig tisztességesen helyt állnak a #besztlígben. Presztízs meccset nyertek a Newcastle ellen, és igaz ugyan, hogy utána legutóbb kikaptak az Arsenaltól, de valószínűleg az a vereség be volt kalkulálva az idei tervekbe. Tervek nyilván voltak az Evertonnál is, de bárhogyan is néztek ki, lefogadjuk, hogy eddig nem sok minden valósult meg belőlük. Persze a Chelsea, Spurs, Manchester United trió ellen meccselni, közvetlenül egymás után nem könnyű feladat. Viszont a csapat terveihez és költekezéséhez mérten, úgy gondoljuk 2-3 pontot elvárt volna a vezetőség a végül összeszedett nulla egység helyett. Utána, a Bournemouth legyőzésével kicsit mintha helyre állt volna a rend Liverpool kék felében. A nehezek nem mentek, a kötelező viszont igen. És akkor jött Burnley, akik elhozták a három pontot a Goodison Parkból. Teljes zavar lehet a gépezetben, de mi azt gondoljuk, hogy Ronald Koeman hasznosan töltötte a kéthetes pihenőt, és kicsit összerántotta a csapatát. Szoros meccsen győz az Everton. 0-1

Southampton - Newcastle United, vasárnap 17:00 Spíler Tv

Amióta 2012-ben a Southampton visszatért a Premier League-be, minden hazai mérkőzését megnyerte a Newcastle United ellen. Ez összesen négy találkozót jelent, melyeken a Szentek tizenhárom gólt rúgtak, és mindössze egyetlen egyet kaptak. A Newcastle szemszögéből ez a történet úgy fest, hogy át kell utazniuk az egész országot, hogy aztán üres kézzel térjenek vissza északra. A pillanatnyi forma az egyetlen körülmény, ami azt indokolná, hogy ezúttal talán nem ez lesz a forgatókönyv. A Newcastle egyenrangú partnerként ért el döntetlent a Liverpool ellen, míg a Soton kikapott a nem túl erős Stoke City-től. Érdekesség, hogy Mauricio Pellegrino a Valencia és a Liverpool színeiben is volt Rafa Benítez játékosa, most megmutathatja egykori mesterének, hogy milyen szakember lett belőle. A hazaiaknál csak Matt Targett nem léphet pályára, a Newcastleben Paul Dummett első fordulóban szerzett sérülése miatt továbbra sem vethető be, viszont mellé még a válogatott szünetben megsérült Matt Ritchie és Christan Atsu is. Nem törik meg az átok, a newcastle-i gyerekeket továbbra is lehet riogatni a southamptoni mumussal. 2-0

Leicester City - West Bromwich Albion, hétfő 21:00 Spíler Tv

A forduló zárómeccsén a két olyan csapat feszül egymásnak, melyek az elmúlt öt bajnokijukon nem tudtak győzni. A Leicesternek kettő, a WBA-nak három döntetlenre futotta csak, ami nem túl fényes teljesítmény. Az egymás elleni történelmüket vizsgálva is találtunk érdekességet. A Leicester 2014-es #besztlíg visszatérése óta hat mérkőzést játszottak. Háromszor nyert a Leicester City, kétszer a West Brom, és egy döntetlen is született. Ami kuriózum, hogy soha nem a hazai csapat nyert. Mondhatnánk Pulis mester már dörzsöli is a tenyerét, hiszen legrosszabb esetben is egy gól nélküli döntetlenre lehet bazírozni, de ez sem igaz. Az elmúlt tizenöt mérkőzésüket tekintve nem játszottak 0-0-át, és mindössze három olyan összecsapás volt, ahol csak egyetlen gól született. Most sem törik meg a hagyomány, a felsoroltak közül egyik sem. 0-2

link Forrás

Burnley - West Ham United, szombat 16:00

A Burnley egy elég makacs csapat. Az liga egyik legkisebb költségvetésű klubjaként kerültek fel a Premier Leaguebe 2014 tavaszán. Akkor nem is tudtak megragadni, postafordultával tértek is vissza a Purgatóriumba. Viszont maradhatott Sean Dyce, és Danny Ings kivételével nem is nagyon ment el senki. A következő évben már a Championship bajnokaként tértek vissza az első osztályba. Tavaly aztán igazi kiscsapathoz méltóan harcolták ki a bennmaradást. Kapták ugyan a pofonokat, de hazai pályán összeszedték azt a pontmennyiséget, amivel a vonal felett tudtak maradni. Ebben a szezonban pedig megtáltosodtak, és sorra szedik a komoly skalpokat. Győzelem a Chelsea és az Everton ellen, döntetlen a Liverpool és a Tottenham ellen, ráadásul mind a négy meccs idegenben. Le a kalappal előttük. A másik oldalon West Ham United a Swansea legyőzésével nagyon fontos három pontot szerzett az előző fordulóban. A statisztikák egyébként a londoniak mellett szólnak. A Burnley utoljára 2011 decemberében, még egy másodosztályú mérkőzésen tudott győzni a Kalapácsosok ellen. Azóta a kupasorozatokat is beleszámolva hat mérkőzésen egyetlen döntetlen és öt West Ham siker. Burnley győzelem megint nem lesz, de egy döntetlennél többet a Bilic-fiúkból sem nézünk ki. 1-1

Fantasy csapatot ne tessék elfelejteni, a tippeket azonnal irány leadni, kommentek között pedig várjuk a szokásos észrevételeket, kritikákat, na meg persze a posztra áhítozó Spurs-szurkolókat.