• A Pew Center gigakutatásából - nem túl meglepő módon - az derült ki, hogy a gazdagabb és demokratikusabb társadalmak jobban hisznek a demokráciában. 
• A magyaroknak mindössze 18 százaléka elkötelezett a képviseleti demokrácia mellett, ami messze a legdurvább szám Európában.
• Ha viszont alaposabban megnézzük az adatokat, kiderül, hogy az istenadta nép a klasszikus demokratikus formák helyett nem autoriter vezetést akar - hanem szakértői kormányt.

A nagy amerikai think-thank, a Pew Research Center 42 ezer embert kérdezett meg 38 országban a demokráciához való viszonyáról. A felmérés értékelésében azt írják, hogy az adataik között vannak biztató és aggasztó számok egyaránt: a vizsgált országok polgárainak nagy többsége a képviseleti demokráciát nagyon jó vagy jó politikai rendszernek tartja, ugyanakkor mindenhol jelentős kisebbséget alkotnak a nem demokratikus alternatívák hívei.

A jómódú országok, a stabil demokráciák polgárai sokkal pozitívabban ítélik meg a képviseleti demokráciát, miközben az antidemokratikus formák sok helyen népszerűbbek a kevésbé iskolázottak, a jobboldaliak és a demokrácia aktuális állapotával elégedetlen válaszadók között. A népképviselet másik alternatívájának, a közvetlen demokráciának (itt elsősorban a népszavazásokra gondolhatnak) szintén sok híve van világszerte, különösen a nyugati populisták körében - írja az elemzés. 

Az első, kiemelt táblázatban Magyarország megdöbbentően rosszul teljesít: az európai és észak-amerikai mezőnyben messze lemaradva kullogunk az utolsó helyen. A magyarok 15 százaléka antidemokratikus kormányzást preferálna, 60 százalék csak mérsékelten támogatja a képviseleti demokráciát - és mindössze 18 százalék erősen elkötelezett mellette. Az utóbbi adat még Lengyelországban is 31 százalék, nyugatabbra pedig kétszer-háromszor magasabb az arány. 

Ez kétségkívül rosszul hangzik, de nem feltétlenül azt jelenti, hogy a magyarok az euroatlanti térség legnagyobb zsarnokimádói. Sőt, a Pew összefoglalója külön kitér rá, hogy olyan autoriter országok lakói is nagy többségben utasítják el az egyszemélyi vezetést, mint Venezuela (81 százalék ellenzi) vagy Magyarország (71 százalék). A fenti táblázaton látható riasztó eredmény mögött az áll, hogy a mérsékelten elkötelezett 60 százalékba sorolták azokat, akik támogatják ugyan a képviseleti demokráciát, de jónak tartanának legalább egy nem demokratikus rendszert is.

Márpedig a Pew szempontrendszere szerint nem csak a katonaság, illetve a parlament és a bíróságok fölött álló "erős vezető" uralma ellentétes a demokrácia elveivel, hanem az is, ha választott politikusok helyett nem választott "szakértők" irányítják az országot. Márpedig utóbbi, a szakértői kormány a jómódú országok mezőnyében messze nálunk a legnépszerűbb, a válaszadók 68 százaléka tartja jó ötletnek. 

Az egész világon egyedül Libanonban szeretnének még többen szakértői kormányt (70 százalék), de ott az ellenérzések is erősebbek (nálunk 23, Libanonban 27 százalék tartja ezt kifejezetten rossz ötletnek). Vagyis nyugodtan mondhatjuk, hogy sehol máshol nem várják annyian szakértőktől a megoldást, mint Magyarországon.

Egyik másik adatsorból mellesleg az is kiderül, hogy 100 magyarból mindössze 9 bízik úgy igazán a kormányban, további 48 százalék viszont azt gondolja, hogy Orbánék többé-kevésbé az ország érdekében dolgoznak. De vannak olyan európai országok, ahol még a 9 százalékos bizalmi arányt is sikerült alulmúlni.

További táblázatok és az adatok részletes értékelése a Pew oldalán.