Az elmúlt 25 évben a repülő rovarok száma háromnegyedével csökkent a németországi természetvédelmi területeken egy most publikált kutatás szerint. Az eredmények a Plos One folyóiratban jelentek meg, és megdöbbentette a természettudósokat. 

A rovarok hihetetlenül fontos szerepet töltenek be az ökoszisztémáink működésében, mind a beporzás végrehajtóiként, mind más fajok táplálékaként. Azt is lehetett már tudni, hogy egyes rovarfajok, például a lepkefélék száma visszaszorulóban van, de a most publikált kutatás jóval nagyobb pusztulásra hívta fel a figyelmet. 

A kutatásban résztvevő Dave Goulson (Sussex University) a Guardiannak arról beszélt, hogy úgy tűnik, jelentős területeket tettünk lakhatatlanná az élet legtöbb formája számára, és jelenleg egy ökológiai Armageddon felé haladunk. Ha ugyanis elveszítjük a rovarokat, minden más is össze fog omlani. 

A most publikált adatok német természetvédelmi területeken végzett gyűjtésekből származtak. A rovarszám drasztikus visszaesésének pontos okát még nem tudni, de erős tippek persze vannak: a megműveletlen területek visszaszorítása, a növényvédő-szerek elterjedt használata mellett a klímaváltozás hatása is felmerül. 

Németországban 1989 óta gyűjtenek amatőr entomológusok nagyon szigorúan lefektetett szabályok mentén rovarmintákat a természetvédelmi területeken: speciális rovarcsapdákkal gyűjtik be a repülő rovarokat, a minták alapján pedig precíz képet tudnak kapni a populáció állapotáról. És az elmúlt 27 évben azt figyelték meg, hogy folyamatosan csökken az adott idő alatt befogott rovarok száma: összesen 76 százalékkal, de ha a leginkább rajzós nyári hónapokat nézzük, ott 82 százalékos csökkenést tapasztaltak. 

Egyes rovarfajok erőteljes visszaszorulásáról eddig is lehetett tudni, most viszont olyan rovarok számának csökkenése is kiderült, melyekkel eddig keveset foglalkoztak a kutatók. 

A kutatásban szintén résztvevő Caspar Hallmann (Radboud University) szerint az még aggasztóbb, hogy a mintákat természetvédelmi területekről gyűjtötték, hiszen ezek jellemzően pont védettebb helyeknek számítanak.

Az adatokat gyűjtő entomológusok rögzítették az időjárással kapcsolatos adatokat és a természeti tájban bekövetkezett változásokat is, de ezekből nem rajzolódott ki egy olyan kép, ami magyarázni tudná a tömeges rovareltűnést. 

Goulson szerint egy valószínű magyarázat, hogy a természetvédelmi területekről a megmunkált mezőgazdasági területek fölé történő kirepülés tépázza meg az egyedszámot, hiszen a gazdasági hasznosítású földeknél nehéz az élet egy rovar számára: sem táplálék nincs elég, és a különféle vegyipari szerek alkalmazása is gondot okozhat. 

Idén szeptemberben a brit kormány vezető tudományos tanácsadója fogalmazott meg egy figyelmeztetést azzal kapcsolatban, hogy tévedésben vannak világszerte a döntéshozók, amikor azt feltételezik, hogy tényleg nem veszélyes egész tájakat növényvédő- vagy rovarirtószerekkel kezelni, és hogy valójában nem mérik fel annak következményeit, ha ekkora területeket öntenek le ilyen szerekkel. 

A kutatást vezető szakemberek szerint most sürgősen arra van szükség, hogy más régiókban is hasonló kutatásokat végezzenek, illetve hogy minél több részletet megpróbáljanak megérteni. Addig pedig meg kell próbálni visszafogni azokat a lépéseket, melyekről sejthető, hogy káros a hatásuk, azaz akár a növényvédőszerek túlzott használatát, akár a mezőgazdasági területek mellett fekvő virágos rétek és mezők felszámolását. 

Lynn Dicks (University of East Anglia) nem vett részt a kutatásban, de a Guardian újságírójának arról beszélt, hogy az eredmények meggyőzőek voltak: új bizonyítékot szolgáltatott arról a drámai visszaesésről, amit sok kutató már eddig is sejtett. (Guardian)