Megannyi más, életen át gyűjtögetett, semmire se jó szirszar mellett ezt a tálca döglött festéket is megörököltük azzal a romos házikóval, amit nemrég vettünk a kis faluban, ahol amúgy is lakunk:

8 kiló, a kis vödörbe beszáradt-bekövesedett anyaggal együtt. Szó se róla, fizikailag beférne a hetente elszállított vegyes háztartási szemét közé, de hát egy ilyen zöld blog szerkesztője mégse teszi a veszélyes hulladékot a kukába. Hanem mit csinál? Elviszi hulladékudvarba! De legalábbis megpróbálja.

A neten kicsit keresgélve kiderült, hogy mi a tatabányai hulladékgyűjtő céghez tartozunk, a Vértes Vidéke Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. szokta elvinni a kukánkat, a veszélyes hulladékot is oda vihetem leadni. Van viszont mennyiségi korlát ezekre a hulladékokra, festékre, festékmaradványra konkrétan 5 kg. Lakóingatlanonként.

Az én kupacom ennél nehezebb, márpedig, mint telefonon megtudtam, a rendszer szigorú, öt kilónál többet nem hagyhatok ott. Pénzért sem. Érdekes ellenben, hogy megkérdeztem egy budapesti hulladékudvart is, ahol viszont ingyenes kvóta nincs, mert nem nekik fizetek a szemétszállításért, de kilónként 400 forintért a világ összes festékmaradványát elvihetem nekik, átveszik.

Van tehát megoldás: öt kilót elvihetek Tatabányára ingyen, a maradék 3-at meg leadhatom Pesten. Na most az a baj, hogy ezt a magyar lakosság 99,99 %-a nyilván nem fogja megcsinálni. És megmondom őszintén, még számomra is óriási a kísértés, hogy belevágjam az egészet a kukába mégis.

Releváns, konkrétan a veszélyes hulladékkal foglalkozó törvényt egyet találtam. Ebben ugyan vannak szép űrlap-minták, pecséthelyével meg minden, ami a nagy hulladékszállító, átvevő cégek munkáját szabályozza, de hogy én mit csináljak a festékemmel, arról nincs infó. Az általános Hulladéktörvényben pedig végképp semmi iránymutatás nincs, jobbára csak zengzetes kinyilatkoztatások, meg ilyen életszerű általános szabályok:

A hulladéktermelő az ingatlanon képződött hulladék gyűjtését az ingatlan területén hulladékgazdálkodási engedély nélkül legfeljebb 1 évig végezheti.

Ajaj. A néni, akitől a házat vettük, meghalt sajnos azóta. A hulladékot meg nem én termeltem. Ez innentől kezdve egy kupac ex-lex festékesdoboz vajon?

Hogy káosz van a hulladék-kezelésben, a témával foglalkozó ismert civil szervezet, a HUMUSZ is megerősítette. A kormány 2015-ös törvénymódosítása ugyan elvileg pont a központosításról, hatósági szabályozásról szól, de a gyakorlatban valahogy mintha ez a szándék az ő tapasztalataik szerint is az ellenkezőjébe fordulna.

És most jön a slusszpoén. A HUMUSz-osoktól kaptam a jellegzetesen magyarosch pro-tippet a festékeim kezelésére: kérjek kölcsön egy lakcímkártyát a falumban egy barátomtól és adjam le az öt kilón felüli részt Tatabányán az ő nevében. Hát basszus tényleg, hogy ez eddig nem jutott eszembe, és trükközés nélkül, a szabályoknak megfelelően akartam elintézni a dolgot! Mintha nem is Magyarországon nőttem volna fel.